Hétfőn közzétette az Egyesült Államok külügyminisztériuma a 2023-as évről szóló emberi jogi és jogállamisági országjelentéseit, köztük a Magyarországról szóló beszámolóját is. Az évente elkészített dokumentumok fontos irányjelzői az amerikai diplomáciának, és a mostani magyar dokumentum megállapításai és hangvétele csak megerősíti azt, hogy a Washington és Budapest közötti kapcsolat egyre fagyosabb.
A jelentés elején bírálják, hogy a kormány elkezdte végrehajtani a 2021-es gyermekvédelmi törvényt, amely a washingtoni álláspont szerint korlátozza az LMBTQI+ témájú könyvekhez és egyéb írásos anyagokhoz való hozzáférést. Felemlegetik azt is, hogy a jogszabály miatt elbocsátottak egy múzeumigazgatót – L. Simon Lászlót –, mert nem korlátozta a hozzáférést az érintett személyeket bemutató World Press Photo kiállításhoz.
A jelentés szerint az Egyesült Államok úgy látja, hogy a kormány a hírszerző szolgálatokat és az állami médiát is felhasználta a külföldi finanszírozásban részesülő civil társadalmi szervezetek és független médiumok elleni nyomozásokra, valamint megbélyegezték ezeket, az ország szuverenitását fenyegető potenciális veszélynek állítva be őket. Negatívumként értékelik, hogy decemberben a kormánypártok benyújtották a parlament elé a szuverenitásvédelmi törvényt, amely a washingtoni értékelés szerint széleskörű további jogköröket biztosít a kormánynak a civil társadalmi szervezetek és más, „a demokratikus vitát és a döntéshozatali folyamatot befolyásolónak” ítélt szervezetek kivizsgálására és beidézésére.
Viszont értékelik, hogy a kormány hiteles lépéseket tett az emberi jogi visszaéléseket elkövető tisztviselők azonosítására és megbüntetésére. Ugyanakkor úgy vélik, hogy a magas szintű, politikai kapcsolatokkal rendelkező korrupciós ügyek ellen elhanyagolható volt a fellépés.
A jelentés azt is kiemeli, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága által megállapított, a rossz bánásmódra és a kínzás tilalmának megsértésére vonatkozó állításokkal kapcsolatos alapos és hatékony hazai vizsgálatok hiányoznak. A beszámolók szerint a börtönök és fogvatartási központok körülményei állítólag szintén nem megfelelők, a túlzsúfoltság és a fizikai körülmények változóak, amelyet kritizál az amerikai fél.
Mint írják, az alkotmány és a törvény független igazságszolgáltatást ír elő, de Washingtonból megemlítik, hogy szakértők és jogtudósok aggodalmukat fejezték ki az ország igazságszolgáltatási függetlenségét fenyegető rendszerszintű veszélyek miatt. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma idézi az Európai Bizottság 2023. évi jogállamisági jelentését, amely megjegyezte, hogy a májusban elfogadott igazságügyi reformok a 2022. évi jelentésben szereplő számos igazságszolgáltatással kapcsolatos ajánlást érintettek, de az Országos Igazságügyi Hivatal elnöke továbbra is fenntartotta a lehetőséget, hogy az áthelyezett bírákat bírói vezetői pozícióba nevezze ki, ami megkerülte a rendes pályázati eljárást, és megkerülte a bírák előléptetésére vonatkozó érdemi kritériumokat.
A jelentés kiemeli azokat a korábbi sajtóhíreket is, amelyek szerint a kormány fejlett kémprogramokat használt az újságírók, ügyvédek, üzletemberek és politikusok megfigyelésére, megsértette a magánéletüket.
A jelentés azután jelent meg, hogy David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete márciusban hasonló aggályairól számolt be. Szokatlanul erős hangvételű, a magyar NATO-csatlakozás 25. évfordulóján elmondott beszédében azt mondta, hogy
a kapcsolatunkban jelentkező, rendszerszintű kihívások fényében az Egyesült Államok a magyarországi politikájában azt az egyetlen megközelítést folytatja, amely eredményt hoz: a kapcsolattartást, az őszinteséget és az elszámoltathatóságot.
Akkor azt is kijelentette, hogy továbbra is törekszik az Egyesült Államok a párbeszédre a magyar vezetéssel, és világosan fognak beszélni, mert sok problémát látnak az együttműködésben. „Elmondjuk, hogy mit látunk Magyarországon és az ország szövetségeseivel való kapcsolatában. És ebben rendíthetetlenek leszünk” – mondta akkor a diplomata, amit sokan akkor szankciós fenyegetésnek, de minimum nagyon erős üzenetként értékeltek.
A mostani országjelentés szintén nem vetít előre semmilyen retorziós intézkedést, azonban az elmérgesedett amerikai-magyar viszony egy újabb bizonyítéka.
Címlapkép forrása: Getty Images
