El-Erian: Az Egyesült Államok nem csúszott recesszióba, de mit hoz a jövő?
Gazdaság

El-Erian: Az Egyesült Államok nem csúszott recesszióba, de mit hoz a jövő?

Az előrejelzéseket készítő amerikai gazdasági és piaci elemzőknek ismét nehéz dolguk van. Tovább tetézi a gondokat, hogy míg 2023-ban a vártnál jobb adatok okoztak meglepetést, addig 2024-ben a tényleges adatok a prognózisokhoz képest sokkal kedvezőtlenebbek lehetnek.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Emlékezzünk vissza 2023 elejére. Az előrejelzések túlnyomórészt nehéz évre számítottak a gazdasági növekedés szempontjából, ami azt vetítette előre, hogy még nagyobb veszteség fog kialakulni a diverzifikált portfólióba fektetők számára, akiknek már 2022 az egyik legrosszabb évnek számított. A Bloomberg immár híres 2022 októberi szalagcímében figyelmeztetett: Az egy éven belüli amerikai recesszió biztosra vehető – csapás Bidenre.

A 2023-as recesszióra vonatkozó előrejelzés csak Németországra és az Egyesült Királyságra vonatkozóan bizonyult helyesnek, az Egyesült Államokra nem. A kontraszt megdöbbentő volt. Míg az előbbi két országban az év harmadik és negyedik negyedévében csökkent a gazdaság, addig az USA GDP-je éves szinten 4% körüli ütemben nőtt. Eközben az év elején elszenvedett aggasztó veszteségek után a befektetők összességében szép nyereséget realizáltak, köszönhetően az októberi óriási fordulatnak mind a részvények, mind a kötvények terén.

Ezen felbuzdulva a 2024-re vonatkozó legtöbb előrejelzés meglehetősen rózsás volt, arra számítva, hogy az amerikai növekedés folytatódni fog, ahogyan a befektetések is továbbra is biztos hozamokat hoznak majd. Az első negyedév növekedési adatai azonban elmaradtak a várttól, és az infláció is ragadósabbnak bizonyult, mint azt sokan gondolták.

Az előrejelzéseket készítők dolgát két szélesebb körű jelenség nehezíti, amelyek akár évekig is eltarthatnak. Ezek két kategóriába (átmenetek és eltérések) sorolhatók:  

  • Számos fejlett gazdaságban megkezdődött az átmenet a dereguláció, a liberalizáció és a fiskális óvatosság világából az iparpolitika, a megújított szabályozások és az olyan mértékű tartós költségvetési hiány felé, amely korábban elképzelhetetlen volt.
  • Ráadásul e fejlett gazdaságok szakpolitikái egyre különbözővé válnak, míg korábban a közös sokkokra közös válaszokat adtak. Nemzetközi szinten a globalizáció teret enged a széttöredezettségnek. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor a gazdaságok világszerte eltérő érzékenységgel reagálnak a mesterséges intelligencia, az élettudományok, a fenntartható energia és más területek átalakító (transzformatív) innovációira, valamint a geopolitikai konfliktusokra és tendenciákra.
  • Továbbá egyes országok sokkal rugalmasabbak, mint mások, amikor a termelési tényezők kiigazításáról és a termelékenységet fokozó szakpolitikai intézkedések bevezetéséről van szó a változó körülményekhez való alkalmazkodás érdekében.

Közös szakpolitikai kötelezettségvállalások és a konvergencia külső forrásainak hiányában a világ sokkal szélesebb körű következményeknek lesz kitéve a potenciálisan gyakoribb és hevesebb sokkhatásokon túlmenően. De ez egy olyan globális helyzet is, amelyet ha jól kezelnek, erősebb hosszú távú termelékenységvezérelt növekedést eredményezhet, amely egyben inkluzívabb lehet, és jobban tiszteletben tarthatja a Föld ökológiai korlátait.

Annak megfejtésében, hogy mit hoz 2024-25 az amerikai gazdaság számára, amely jelenleg a globális növekedés egyetlen fő motorja, az alábbi három tényező kulcsfontossággal bír:

  • a Federal Reserve reagálási funkciója;
  • az alacsonyabb jövedelmű fogyasztók ellenálló képessége;
  • valamint a termelékenységet növelő innovációk és a politikai/társadalmi/geopolitikai problémák közötti egyensúly.

A lassabb növekedéssel párosuló ragadós infláció a Fedet két tűz közé szorítja. A növekedési bizonytalanságokkal és a nem elég rugalmas aggregált kínálat új globális paradigmájával szembesülve a Fednek el kell döntenie, hogy kitart-e a 2%-os inflációs célkitűzés mellett, vagy – legalábbis egyelőre – megenged egy kissé magasabb célt.

Az USA növekedésének jövője jelentős mértékben az alacsonyabb jövedelmű fogyasztóktól is függ.

Ezeknek a háztartásoknak a mérlege romlik, ahogy a Covid időszakában felhalmozott megtakarítások, valamint az élénkítő kifizetések leépültek, és ahogy a hitelkártya-adósságok nőttek. A magas kamatok és egyes pénzintézetek hitelezési hajlandóságának csökkenése miatt ennek a rétegnek a fogyasztási hajlandósága attól függ, hogy a munkaerőpiac feszes marad-e.

A harmadik tényező az izgalmas innovációk és a törékeny politikai és geopolitikai helyzet közötti feszültségekhez kapcsolódik, ami miatt ezen a területen a legnehezebb megbízható előrejelzéseket adni.

  • Míg a technológiai fejlődés olyan új, kedvező kínálati sokkot ígér, amely magasabb növekedést indíthat el, és csökkentheti az inflációt,
  • addig a geopolitikai fejlemények ennek az ellenkezőjét okozhatják, valamint korlátozhatják a makrogazdasági politika mozgásterét.

Gondoljunk csak egy olyan geopolitikai sokk stagflációs következményeire, amely az olaj hordónkénti árát 100 dollár fölé emeli, vagy tovább súlyosbítja a kínai-amerikai kapcsolatokat. Könnyen elképzelhető, hogy a jelenlegi "stabil egyensúlyhiány" helyett egy volatilisebb egyensúlyhiány alakul ki, ami aztán pénzügyi instabilitást okozhat.

Az USA tartós növekedése különösen fontos ebben a helyzetben, mivel Kínának és Európának még helyre kell állítania saját növekedési lendületét, és mivel az olyan "ingadozó országok", mint India és Szaúd-Arábia, még nincsenek abban a helyzetben, hogy helyettesítsék ezeket az alternatív globális növekedési motorokat. (Ugyanez vonatkozik Japánra is, annak ellenére, hogy gazdasága és szakpolitikáinak ötvözete évtizedek óta a legjobb állapotát mutatja.)

Ágazati szempontból nézve a növekedést a következő néhány évben elsősorban a technológiai innovációk és az ezek által kiváltott gazdasági, társadalmi és politikai erők fogják hajtani. A generatív mesterséges intelligencia, az élettudományok és a fenntartható energia sokféle reakciót fog kiváltani a vállalatok szintjén, és az olyan szektorokra, mint a hagyományos védelmi, egészségügyi és kiberbiztonsági ágazatokra is érdemes lesz figyelni.

A sok bizonytalanság ellenére én mégis elkészítettem a saját előrejelzésemet. Eszerint

  • az USA puha landolásának (soft landing) esélyét 50% körülire becsülöm;
  • a félrevezető nevű no landing szcenárió valószínűségét – amelyet magasabb növekedés jellemez további inflációs nyomás és valódi pénzügyi stabilitás nélkül – 15% körülire teszem;
  • míg a recesszió és a pénzügyi instabilitás új fenyegetésének esélyét pedig 35%-ra.

Vagy azok számára, akik jobban szeretik a képeket, mint a számokat, képzeljünk el egy göröngyös, kanyargós utat, amely egy távoli kívánatos célhoz vezethet. Ezen az úton olyan autók közlekednek, amelyek motorjai és sofőrjei terén minőségbeli különbségek mutatkoznak, és pótkerékkészletük terén is nagy az eltérés. Ezen autóvezetőknek egyben a szabályok olyan betartatóival is kapcsolatba kell lépniük, akik még mindig próbálják kitalálni, hogy mik legyenek a közlekedés szabályai.

Míg a gazdasági alapok, a pénzügyek és a politikai döntéshozatal helyzete nyilvánvalóan kihat a 2024-25-ös növekedési kilátásokra, a geopolitikának és az amerikai belpolitikának sokkal nagyobb hatása lesz, mint a korábbi években. Az eredendően bizonytalan átmenetek és eltérések világa részletesebb elemzést, az ellenállóképesség és a gyors reagálás megfelelő egyensúlyát, valamint az új megoldások iránti nyitottságot igényli.

Copyright: Project Syndicate, 2024.

www.project-syndicate.org

Mohamed A. El-Erian
A Cambridge-i Egyetemet alkotó egyik kollégium, a Queens’ College elnöke, a Pennsylvania Egyetem professzora. 2014 óta az Allianz vezető gazdasági tanácsadója. 2007 és 2014 között a PIMCO befektetési alapkezelő vezérigazgatója volt, előtte pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatóhelyetteseként, illetve a Harvard Egyetem pénzügyi eszközeit kezelő Harvard Management Company elnök-vezérigazgatójaként is dolgozott. Publikációiban elsősorban nemzetközi gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozik.

Címlapkép forrása: Getty Images

Kasza Elliott-tal

3M Company

Nemrég írtam a Solventumról, levált az MMM-ről és áprilisban a tőzsdére ment. Minden MMM részvényes a 4 részvénye után kapott egy SOLV részvényt. Ez eddig nagyon szép, azonban 05.14-én MM

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nesze neked, ötéves szuperállampapír: tízmilliárdokat buktak a magyarok az értelmetlenné vált befektetésen
Díjmentes előadás

Kereskedés a magyar piacon kezdőknek

Minden, amit a hazai parkettre lépés előtt tudni érdemes.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Financial IT 2024
2024. június 11.
Portfolio Property X 2024
2024. május 29.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Portfolio AgroFood 2024
2024. május 22.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
novo-nordisk-wegovy-gyogyszer-fogyas-tulsuly-elhizas-szemaglutid