Tavaly indult be igazán az úgynevezett harmadik országbeli (EU-n kívüli) dolgozók áramlása a magyar munkaerőpiacra. Ezt részben az a kényszer is szülhette, hogy a korábban Magyarországon dolgozó ukrán munkások száma igencsak megcsappant. Több mint 20 ezer ukrán dolgozik az országban, de egy év alatt több mint 3600-zal csökkent a számuk. Mindeközben érkezett több mint 5 ezer fülöp-szigeteki, kétezer vietnámi, illetve valamivel több mint 1000 kirgiz dolgozó.
Kevesebb az ukrán vendégmunkás
„Az Ukrajnából érkezők száma drasztikusan csökkent a háború kitörése óta, érthető okokból. (…) Bár ukrán állampolgárok esetében a tartózkodási engedély kérelmezési folyamat évek óta rövid és egyszerűsített hazánkban, más országokba is könnyebben, olykor jobb feltételekkel tudnak már menni a háború kitörése óta. Ez is hozzájárulhatott létszámuk csökkenéséhez” – elemezte a helyzetet Maier Dávid, a Terendo munkaerőközvetítő cég ügyvezetője.
Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője szerint az ukrán háború kirobbanása előtt több mint 50 ezer ukrán vendégmunkás is dolgozhatott Magyarországon. Most az a jellemző, hogy az ukrán dolgozók tovább vándorolnak Nyugat-Európába a magasabb bérek és juttatások reményében. „A háború miatt Nyugat-Európa megnyitotta kapuit az ukrán munkavállalók előtt, erre korábban nem volt példa. Emellett olyan szociális támogatásokat tud biztosítani például Németország a háború elől menekült ukrán embereknek, amelyekkel nehéz versenyezni” – tette hozzá. Jellemző az is, hogy sokan visszatérnek Ukrajnába a háború ellenére a családjuk, rokonaik, értékeik miatt, vagy hazafiasságból.
Az ázsiai dolgozókat csak látszólag egyszerű behozni
„Alapvetően az eljárás egy hagyományos foglalkoztató cég részére nem nevezhető egyszerűnek. 2-3 hónapos procedúra, megannyi buktatóval, ahol egy kisebb hiba is több hónapnyi csúszást és kidobott időt jelent ” – montda Maier Dávid. Hasonlóan látja Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője is. „Az, hogy a harmadik országbeliek magyarországi munkavállalása egyszerűsödött volna, nem helytálló információ. Sőt. Az új idegenrendészeti törvény és rendeletei a lehető legszigorúbban szabályozzák a Magyarországon történő tartózkodást a külföldiek számára.
Abban egyébként a piacon kezd közmegegyezés kialakulni, hogy ha már a külföldi munkaerő mellett teszi le a voksát egy nagyobb gyártócég, akkor az ázsiai dolgozókat részesíti előnyben.
A magyarországi vállalatok pedig nemcsak a megajánlott fizetésekkel operálnak, amikor bejelentkeznek más országokban, közvetítő cégeken keresztül az ottani munkaerőért.
„A vonzó bér kérdéskörében nem csupán a kézhez kapott fizetésben érdemes gondolkodni. Lehetséges, hogy a bér önmagában nem a legvonzóbb a jelentkező számára, de például a foglalkoztató ezt szállással, étkeztetéssel, utazási bérlettel tudja kompenzálni. Mindig a teljes ajánlati csomag az, amit figyelembe vesz a jelentkező” – részletezte Maier Dávid. Nem elhanyagolható az „európai ajánlólevél” sem a munkavégzés után.
Európai munkáltatónál szerzett ajánlólevéllel Ázsiában bárhol sokkal jobb pozíciókra és feltételekkel fogják alkalmazni az illetőt
– tette hozzá.
Mihályi Magdolna kiemelte az elsődleges szempont, amiért az ázsiai emberek munkát vállalnak külföldön az, hogy támogatni tudják az otthon maradt családjukat. „A bérek vonatkozásában nem Magyarország lenne az elsődleges célország számukra. Európán belül inkább Németországot, Olaszországot és az Egyesült Királyságot választanák, ha nem tudnánk számukra versenyképes csomagot ajánlani” – fogalmazott.
Azonban fontos, hogy ne csak a munkáról szóljon a külföldi munkavállalás, hanem az is, hogy tudjanak az itt dolgozók közösséget építeni, fenntartani.
Hatalmas erőssége hazánknak a külföldi – azon belül is az ázsiai, fülöp-szigeteki – munkaerő toborzásban, hogy a munkaadók és kölcsönzőcégek valóban egyeztetnek a helyi önkormányzatokkal. „Ez az ott élő és külföldre készülő emberekben kiemelt biztonságérzetet kelt. Nem minden európai ország teszi ezt meg” – mutatott rá.
„A foglalkoztatási célú engedélyek esetében, tehát amikor egy „mezei” foglalkoztató közvetlenül állományba veszi a harmadik országbeli munkavállalót, nem változott jelentősen a folyamat. (…) Ami szigorodott, és újdonság, az inkább azt a folyamatot érinti, amikor már beérkezik a munkavállaló Magyarország területére.” – mondta Maier Dávid. Itt a foglalkoztatónak számos kötelezettsége van.
Ha pedig a harmadik országbeli munkavállaló munkavégzése megszűnik, akkor rövid időn belül kiutasítást kap egész Schengen területéről az illető és el kell hagynia az ország és a schengeni államok területét 8 napon belül
– tette hozzá.
„Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, a HR szolgáltatók és a munkaerőhiánnyal küzdő multik „kitaposták az utat”, több országból hoztak be munkavállalókat, akik közül munkalehetőséget adtak több nációnak” – mutatott rá Mihályi Magdolna. Közülük a filippínók például különösen beváltak, ezért egyre több vállalat alkalmazza őket.
Ennek egyik fő oka például, hogy a Fülöp-szigeteken nagyon részletes és átgondolt szabályozás vonatkozik a külföldi munkavállalásra.
A fülöp-szigeteki dolgozók között a fluktuáció mértéke alacsony, mindössze körülbelül 5 százalék. A jelentkezők nagy többsége rendelkezik középiskolai végzettséggel., de nem ritka az sem, hogy főiskolai diplomával jelentkeznek gyártósori munkára – mondta.
A külföldi munkaerő alkalmazásáról szóló új törvény része, hogy szabályozza dolgozók elhelyezését, ami tömeges megjelenésük esetén, leginkább a kisebb települések számára lehet gond. A foglalkoztató cégeket most akkor kötelezik a külföldi munkaerő településen kívüli elhelyezésére, ha beruházás célú tartózkodási engedélyt kérelmez a vendégmunkások számára. Ez praktikusan azt jelenti, ha például egy új gyárat építenek fel.
„Eddig is számos példa volt arra, hogy elég jól felszerelt, konténerlakóparkokba szállásoltatták el a külföldi munkavállalókat. A Paks II. beruházásnál például jelenleg is konténer rodákban dolgozik mindenki. Fontos, hogy ilyen esetekben az étkezést is biztosítsa a foglalkoztató, hiszen nem reális, hogy munkások százai megindulnak egy több kilométeres gyalogtúrára, azért, hogy alapanyagot vásároljanak minden egyes nap a főzéshez” – zárta gondolatait Maier Dávid.
Természetesen az ideiglenes szállásoknak is teljesíteniük kell a törvényi előírásokat, nem lehet sok dolgozót pár négyzetméteren összezsúfolni.
Ezen spórolni a munkaerőközvetítő cégek szerint egyébként totális zsákutca egy foglalkoztató számára, mert elégtelen szállásoltatás esetén a dolgozó elégedetlen lesz, kialvatlan marad, ezért kimarad majd a munkahelyről, és a fluktuáció gyorsan megnövekedhet. Tapasztalataink alapján a kisebb létszámú, családiasabb hangulatú szállások váltak be a külföldi munkaerő elhelyezése során is. A tömegszállásokat lehetőség szerint kerüljük, az apartman jellegű szállásokban hiszünk - fogalmazott Mihályi Magdolna.
Címlapkép forrása: Getty Images
