Recep Tayyip Erdogan elnök elkezdte megvalósítani azt, amitől megválasztása előtt a külföldi befektetők a legjobban féltek, egyesek szerint ugyanis már látszanak az első jelei annak, miként terjesztené ki befolyását a török jegybankra. Mivel Erdogan a kamatok csökkentésének híve, miközben a gazdasági fundamentumok szigorúbb monetáris politikát indokolnának, hacsak nem sikerül jobb belátásra téríteni az elnököt, a török líra hamarosan új történelmi mélypontra kerülhet. Kamatemelés, vagy tőkekorlátozás lehetne a megoldás, a spekulánsok elleni kormányzati retorika viszont semmiképp sem fog segíteni. Magyarország és a forint árfolyama szempontjából sem mindegy, mit csinálnak majd a törökök, hiszen a líra májusi árfolyamválságát az egész feltörekvő piac, így a forint is megérezte.

Miután Recep Tayyip Erdogan, illetve az őt támogató Igazság és Fejlődés Párt (AKP) - Nemzeti Mozgalom (MHP) pártszövetség elsöprő győzelmet aratott a június 24-ei törökországi választáson, a piaci szereplők aggódni kezdtek a török gazdaságpolitika új irányvonala miatt. A figyelem középpontjába az a kérdés került, hogy mi lesz a jegybank függetlenségével, ugyanis az elnök korábban többször is kritizálta az intézményt a magas kamatok miatt, illetve igyekezett nyomást gyakorolni a jegybanki döntéshozókra, hogy csökkentsék a kamatokat.

Egyesek szerint a befektetők félelme egyelőre beigazolódni látszik, Erdogan ugyanis hétfőn (beiktatása napján) máris akcióba lendült és elnöki rendeletben változtatásokat hirdetett ki a jegybankelnök kinevezésével, illetve a mandátumának hosszával kapcsolatban, ami az intézmény feletti hatalomátvétel első lépéseként is értelmezhető. Nem véletlen, hogy a török líra jelentős gyengüléssel reagált a hírekre.

2018.07.09 17:03 Még be sem iktatták Erdogant, máris nekimegy a jegybankelnöknek
Az önmagát a kamatok ellenségének kikiáltó Erdogan hozzáállásával az a baj, hogy a török gazdaság jelenlegi helyzetében nem indokolt a jegybanki alapkamat csökkentése, sőt. A közelmúltban napvilágot látott makrogazdasági adatok abba az irányba mutatnak, hogy újabb szigorításra lesz szükség a május 23-ai kamatemelés után.

Júniusban az éves infláció 14 éves csúcsra, 15%-ra ugrott, miután a líra elmúlt hónapokban mutatott mélyrepülése elkezdte éreztetni hatását az importárak emelkedésén keresztül. A befektetők magas infláció miatt magasabb kamatokat várnának el, ennek hiányában a líra árfolyama kerül nyomás alá, ami cserébe tovább gyorsítja az inflációt, bezárva ezzel az ördögi kört.

A szakadék felé menetelnek a törökök, ami a forintot is magával ránthatja


A török gazdaságot érintő másik fontos strukturális probléma a (túlhevülő gazdaág által fűtött) magas infláció mellett a folyó fizetési mérleg jelentős hiánya, ami fokozottan kiszolgáltatottá teszi Törökországot a külföldi befektetők magatartásának. A jegybank által ma közzétett adat szerint - a várakozásokkal ellentétben- tovább nőtt a hiány.

A szakadék felé menetelnek a törökök, ami a forintot is magával ránthatja


Mivel Törökországnak jelentős mennyiségű külső forrásra van szüksége ennek a hiánynak a finanszírozására, a külföldi befektetők kockázatkerülési magatartását és befektetési hajlandóságát pedig alapvetően befolyásolja az, hogy mi történik a monetáris politikában. Nagyon fontos lenne, hogy Erdogan ne kényszerítse önhatalmúlag a jegybankot kamatcsökkentésre, mikor a török gazdaság fundamentumai szigorúbb monetáris politikát indokolnak. Ennek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy kikerült az új kormányból az a Mehmet Simsek, aki külföldi piaci körökben elfogadott, piacbarát személy volt és korábban három kormányban is pénzügyminiszteri posztot töltött be, legutóbb pedig miniszterelnök-helyettes volt. Mivel állítólag fontos szerepe volt abban, hogy a török jegybank május 23-án "engedélyt kapott" egy jelentős kamatemelésre, ami átmenetileg stabilizálta a történelmi mélyponton szédelgő líra árfolyamát, az ő távozása szintén nem jó előjel.

A fentiek alapján nem véletlen, hogy a héten már több mint 5%-ot gyengült az amerikai dollárral szemben, ebből 1,5%-ot csak ma.


Mivel érdekellentétbe került a jegybank inflációs céljának elérése (az szigorúbb monetáris politikát indokolna) a gazdasági növekedés támogatásával (ehhez csökkenteni kellene az egyébként magas, 17,75%-os alapkamatot), és félő, hogy az új kormányciklusban utóbbi cél kerül majd előtérbe, nem kizárt, hogy tőkekorlátozásokkal kell majd megakadályozni a líra további zuhanását.


Egy biztos, ha az Erdogan befolyása alá kerülő jegybank a lazítás irányába mozdul el, a külföldi spekulánsok elleni uszítás kevés lesz ahhoz, hogy megakadályozza a helyi fizetőeszköz új történelmi mélypontra kerülését. A Societe Generale féléves devizapiaci elemzésében év végére 5,18-as, jövő év közepére pedig 5,5-es dollár-líra árfolyamot várnak, ajánlásukban pedig ennek megfelelően a líra short pozíciók felvétele mellett foglalnak állást.

Mivel a líra májusi árfolyamválsága a többi feltörekvő piaci ország fizetőeszközét, így a forintot is negatívan érintette, fokozottan érdemes lesz figyelni arra, milyen politikát folytat majd a török jegybank. A forint a térségi devizák közül különösen sérülékenynek látszott a török, illetve a feltörekvő piaci aggodalmak fokozódására, hiszen a hazai fizetőeszköz kamattartalma az egyik legalacsonyabb a feltörekvő országok devizái közül, és úgy tűnik, hogy az MNB egyelőre nem akar a szigorítás útjára lépni, hiszen nem félti az inflációs cél teljesülését a forint gyengülésétől.


A szakadék felé menetelnek a törökök, ami a forintot is magával ránthatja

A forint (piros vonal), a zloty (kék vonal), a cseh korona (lila vonal) és a török líra (zöld vonal) árfolyamának elmozdulása az amerikai dollárral szemben. A pozitív érték gyengülést jelent.

(Címlapkép forrása: KAYHAN OZER / TURKISH PRESIDENTIAL PRESS SERVICE / AFP)