Az előzetes felméréseknek megfelelően a Szociáldemokrata Párt nyerte a finn választásokat, néhány ezer szavazattal. A kampányban a nyugdíjak, a szociális juttatások emelését, az egészségügy rendbetételét ígérték, amihez jelentős adóemelésekre lenne szükség. Az előzetes eredmények szerint a bevándorlásellenes Finnek Pártja érte el a második legjobb eredményt, velük azonban senki nem akar koalícióra lépni.

A szociáldemokraták 20 év után nyertek újra választást Finnországban. A kampány során a társadalom széles rétegeinek különböző pénzügyi és egyéb segítséget ígértek: az 1400 eurónál alacsonyabb nyugdíjakkal rendelkezőknek 100 eurós emelést, a szociális ellátások növelését, a gyermekes családoknak az óvoda, a középiskolai tankönyvek és a középiskolai étkezés ingyenessé tételét, az önálló háztartásban élő egyetemistáknak a segély emelését, a kórházi várakozó listák jelentős rövidítését helyezték kilátásba. A párt miniszterelnök-jelöltje Antti Rinne szakszervezeti vezetőből lett politikus, aki kemény tárgyaló hírében áll. Fellépését nem egyszer az amerikai szakszervezeti vezetőhöz, a maffia-kapcsolatokkal rendelkező Jimmy Hoffához hasonlították.

A "szakszervezeti gengszter" nyerte a finn választásokat, óriásit hajrázott a bevándorlásellenes párt


Rinne és potenciális koalíciós partnerei kemény - és nem kizárt, hogy elhúzódó - tárgyalások elé néznek. A parlament rendkívül fragmentált lesz, soha nem fordult még elő, hogy egyetlen párt sem ért el 20 százalékos támogatottságot. Ráadásul a kampány során lényegében mindenki kizárta, hogy koalícióra lépjen a Finnek Pártjával.

Az ígéretek finanszírozását jelentős adóemeléseket kívánnak véghezvinni. Ugyanakkor ez visszavetné az egyébként is lassuló gazdaságot, és megnehezítené új munkahelyek teremtését. A harmadik legjobb eredményt elérő Nemzeti Koalíció pártja ugyanakkor az adók csökkentését szorgalmazza.

A kampány során a mainstream pártok a klímaváltozást próbálták a kampány középpontjába állítani, és ebben segítségükre volt a hazai média is. A radikális Finnek Pártja (korábban: Igaz Finnek) ugyanakkor ebben a kérdésben is jelentősen eltérő álláspontot képviselt. Többször hangsúlyozták, hogy a klímaváltozás elleni harcban Finnországnak nem kellene többet vállalnia, mint más EU-tagállamok, mert azzal saját versenyképességét rontja. Néhány szakértő szerint nem is a bevásárlásellenesség volt az, amivel a leginkább hatni tudott a szavazókra, hanem épp a klímaváltozás kérdése volt, amivel azt az üzenetet küldte, hogy a Finnek Pártja kevesebb áldozatvállalást vár az emberektől.

A választások legnagyobb vesztese egyértelműen a Centrum Párt - ezt Juha Sipilä, a párt elnöke, a márciusban lemondott miniszterelnök is elismerte. A párt nem tudta beváltani legnagyobb ígéretét az egészégügyi és szociális rendszer reformját, ezért Sipilä egy hónappal a választások előtt váratlanul bejelentette a kormány lemondását. Akkor azt írtuk, hogy ennek lényegében nem sok értelme volt, és nyilván a kampánynak szólt. Az eredmények azt mutatják, a Centrum Párt húzása nem jött be, mivel a 4. helyre csúsztak vissza, és várhatóan mindössze 30, azaz az eddiginél 19-cel kevesebb képviselőjük lesz a 200 fős parlamentben.

Sipilä az eredmények ismertetését követően azt nyilatkozta, hogy sokkal jobb állapotban van a gazdaság, mint négy éve volt, de ezt nem sikerült szavazatokra váltaniuk.