A családok védelméről szóló nemzeti konzultációban felvetett pontok mentén valósul meg a kormány legújabb családtámogatási akcióterve Orbán Viktor vasárnapi bejelentése szerint. A nőknek ígért, örökéletre szóló szja-mentességgel tízmilliókhoz jutnak az érintettek, azonban önmagában ennek a demográfiai hatását rendkívül nehéz megjósolni.

Egyetlen mondat


Először négy hónappal ezelőtt szivárgott ki, hogy a kormány élethosszig tartó személyi jövedelemadómentességgel készül a háromgyerekes anyák számára. Ezt követően tavaly novemberben jelent meg a lehetséges családtámogatásokról szóló nemzeti konzultáció, melyben szintén szerepelt egy ilyen pont. Az akkori dokumentum így fogalmazott: "sokak szerint érdemes megfontolni, hogy a legalább három gyermeket felnevelő, és emellett munkát is vállaló édesanyák erőfeszítéseit Magyarország életre szóló támogatásokkal ismerje el".

Majd érkezett most vasárnap Orbán Viktor 7 pontot tartalmazó családtámogatási akcióterve, melyek szerint

a kormány valóban létrehozza az életre szóló szja-mentességet, az eredeti tervekhez képest egy lényeges módosítással: nem a háromgyerekes, hanem a négygyerekes nők számára járna csak a példátlan kedvezmény.

Bizonytalanságok


Orbán Viktor szja-mentességre vonatkozó egyetlen mondata számos kérdést felvet, de a legfontosabb, hogy vajon kik lesznek a kedvezményezettek.

A hatások felméréséhez két, egyelőre ismeretlen részletet illetően kell feltételezéseket tennünk. Eszerint
  • az szja-mentességet "nem felmenő" rendszerben vezetik be, hanem minden olyan nőt megillet, aki már most négy gyereket nevel, vagy nevelt a múltban (ha a kormány szándéka a demográfiai helyzet javítása vagyis, hogy gyermekvállalásra ösztönözzön a lépés, akkor ez a forgatókönyv első körben nem hatékony lépés, viszont konfliktusmentesen oldja meg azt a kérdést, hogy kiknek járjon az életük végéig az adómentesség),
  • a mentesség mellett változatlanul él tovább a 3 és a feletti gyerek után járó havi 99 ezer forintos kedvezménye (ami az szja-n túl a járulékból is érvényesíthető).

A már ma is élő adókedvezmény azt jelenti, hogy a nagycsaládok jelentős része most is mentesül az szja-fizetés alól. Ezért az új, most kiszivárgott szja-mentesség terve elsősorban azon nők számára jelent további előnyt, akiknek marad még elengedhető személyi jövedelemadójuk. Ez két karakteres csoportot jelenthet:
  • Azok a kisgyermekes családok, amelyek magasabb összjövedelmük lévén 99 ezer forintnál több adó- (és járulék)kedvezményt is érvényesíthetnének havonta. Ezek tipikusan a kisgyermekek mellett is két aktív keresővel rendelkező családok. Hogy pontosan milyen magas jövedelem kell ahhoz, hogy ebbe a csoportba kerüljön a háztartás, az azon múlik, hogy az új kedvezményt hogyan hangolják össze a már most is létezővel. Ha a járulékból való levonás korlátlanul alkalmazható, akkor már 300 ezer forint havi bruttó családi jövedelemtől felfelé lehetne élvezni az új szja-elengedés áldásos hatásait (feltéve, hogy az anyának van adóköteles jövedelme). Amennyiben viszont a 99 ezer forintot mindenképpen az szja-ból kell levonni, ameddig az lehetséges, akkor csak 660 ezer forintnyi családi jövedelem felett lehetne kihasználni az új adókedvezményt.
  • A másik csoport, akik az új kedvezménynek nagyon örülnének, azok a dolgozó anyák, akiknek a gyermekei már felnőttek, és így nem jár nekik a 99 ezer forintos adókedvezmény. Ők jellemzően a 40 év feletti aktív korosztály. Ha az adómentességet valóban nem felmenő rendszerben vezeti be a kormány, ebben a körben lesz igazán sok kifizetés, hiszen a már gyermeket nem nevelők sokkal aktívabbak a munkapiacon, több adóköteles jövedelmet szereznek, mint a gyermeküket még otthon nevelő nők.

A megközelítő számításoknak komoly korlátja, hogy nem tudni, hány olyan nő lehet, aki a fenti két csoportba tartozik. Az első csoportra vannak viszonylag pontos adataink, amelyek a 2016-os népességfelmérésből származnak. Ebből ugyanis kiolvasható, hogy jelenleg hány háztartást érinthet a "nem felmenő" rendszer (vagyis ha a már most 4 vagy több gyermekkel rendelkező háztartásokra is érvényes lesz a kedvezmény). Ez alapján 37 ezer háztartás lehet érintett azonnal. Itt fontos kiemelni, hogy - ahogyan a lenti táblázatból is jól látható - a 3 gyermekes anyáktól kezdődő élethosszig tartó adómentesség (ami tavaly ősszel kiszivárgott) sokkal nagyobb kört érintett volna (173 ezer háztartás vs. 37 ezer háztartás), ezért biztosan okkal döntött úgy a kormány, hogy csak a négy vagy annál több gyermeket vállaló anyáknak jár ez a kivételes támogatás.

Nagyon leegyszerűsített számításaink szerint az átlagbérrel számolva (ami felülbecsli a várható hatást) ez a kör 24 milliárd forintos adóbevétel-kiesést okoz évente a költségvetésnek. Ehhez jön még hozzá az a kör, akik az intézkedés hatására a harmadik gyermek után bevállalják a negyedik gyermeket. Viszont ennek a körnek a nagy része valószínűleg már jelenleg is teljes egészében lenullázza személyi jövedelemadóját a harmadik gyerek után járó családi adókedvezménynek köszönhetően, így az ő esetükben csak akkor lehet effektív az újabb támogatás, ha az édesanya visszamegy dolgozni, és így két keresetből érvényesíthető a kedvezmény.

Fontos látni, hogy ebben a költségvetési hatásban nincsenek benne a fentebb jelzett második csoport tagjai, a dolgozó anyák, akiknek gyermekeik már felnőttek.

A kormány új kedvezménye, amivel milliókhoz jutnak anyák tízezrei

Mennyit jelent ez egy családnak?


Ha az anya oldaláról közelítjük meg a jövedelemnövekedést, akkor egyszerű számításaink azt mutatják, hogy négy gyerek mellett például 40 évesen ismét munkát vállaló és így az élete végéig szja-mentességet élvező nő (bruttó átlagbért, 4%-os bruttó bérnövekedést, nem változó szabályokat és 15%-os szja-kulcsot feltételezve)

a nyugdíjba vonulásának időpontjáig (ami 59 év körül volt a legutóbbi adatok szerint átlagosan) összesen 18,1 millió forintos adóelőnyhöz juthat. Nyilván minél előbb érvényesek rá a kedvezmény feltételei (korai gyerekvállalás és korai visszatérés a munkaerőpiacra), annál nagyobb a nyereség.

Mire számíthatunk?


Nem adna teljes képet, ha csak ennek az intézkedésnek a demográfiai hatását vizsgálnánk önállóan, a többi pont nélkül. Annyit tudunk, hogy éves szinten jelenleg 1900-2100 milliárd forint körüli összeg folyik be az államkasszába szja-bevételek formájában, ennek egy töredékéről mondana most le a kormány a 4 gyermeket vállalók javára. (Ha maradt volna az eredeti elképzelés, a háromgyerekes anyák számára, az már lényegesen nagyobb költségvetési hatással járt volna. Nem véletlen tehát, hogy a kormány ezen a ponton visszakozott.)

A központi kérdés az, hogy a kettő, illetve háromgyermekes családok a kilátásba helyezett kedvezmény hatására mennyire vizsgálják felül családtervezési döntéseiket, és ennek köszönhetően hány olyan negyedik gyermek születik meg, akiket korábban eredetileg nem terveztek. Ebből a szempontból érdekes kérdés, hogy mennyire lehet gyermekvállalást ösztönző hatású és vonzó egy olyan intézkedés, amely egy későbbi időpontra (a nők ismételt munkába állásának idejére) ígér pótlólagos kedvezményt.

A belengetett adómentesség másik, egyértelműen pozitív következménye viszont a nők munkaerőpiaci aktivitása terén lehet: ha ugyanis megvan a már eleve eltervezett 4 vagy annál több gyermek a családban, akkor az adókedvezmény miatt a nők nagyobb arányban térhetnek vissza a munkaerőpiacra (legalábbis az esély nagyobb, hiszen a visszatérésüket más tényezők is lényegesen befolyásolják). Ez pedig kifejezetten kedvező fejlemény lenne, mivel a kisgyermekes anyák foglalkoztatási rátája Magyarországon hagyományosan elmarad az uniós átlagtól, de nem is kell az uniós számokhoz viszonyítanunk. Épp az új intézkedéssel célba vett kör, a három gyermekesek foglalkoztatási rátája lényegesen alacsonyabb a kisebb családok esetében megfigyeltnél: 2017-ben a 25-49 éves nők körében az 1 gyermekes családok esetében 73,3%-os, a 2 gyermekesek esetében 73%-os, míg a 3 vagy több gyermekesek esetében 48,9%-os volt a foglalkoztatási ráta, vagyis itt egyértelműen van még mozgástér.

Címlapkép forrása: MTI/Koszticsák Szilárd