Új demográfiai lépések és rövid távon a gazdasági növekedést segítő intézkedések is várhatók a közeljövőben - tudtuk meg a kivételes Kormányinfón, amit Orbán Viktor tartott. A miniszterelnök mondatai alapján megkíséreljük beazonosítani a várható intézkedéseket és hogy honnan lehet mindezekre pénz.

De mégis miből?


Orbán Viktor a gazdaságpolitika jövőbeli irányát meghatározó több fontos kijelentést is tett a csütörtöki Kormányinfón.
  • Annak a reményének adott hangot, hogy a február 10. körül esedékes évértékelő beszédében ismertetni tudja majd a demográfiai konzultáció alapján hozott kormányzati intézkedéseket.
  • A kormány felismerte, hogy ha nem hoznak az első negyedévben a gazdasági növekedést segítő lépéseket, akkor a GDP-növekedés az áhított 4 százalék alatt lesz. Január második felében egyeztetnek egy tanács keretében.

Mindezek alapján arra következtethetünk, hogy már rövid távon új intézkedéseket ismerhetünk meg két kormányzati cél érdekében: a családok támogatása és a növekedés ösztönzése miatt.


Az első kérdés, ami ilyenkor felmerül: honnan lesz rá fedezet az idei költségvetésben?

Megfejtjük, mi lehet Orbán Viktor legújabb csomagjában

Orbán Viktor miniszterelnök a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. január 10-én. Kép és címlapkép forrása: MTI/Koszticsák Szilárd


Ennek megválaszolásában a kormány saját előrejelzése is segíthet. A Pénzügyminisztérium ugyanis minden év végén közzéteszi középtávú előrejelzését, amely tartalmazza azt is, hogy mekkora mozgásteret lát a költségvetésben. Tavaly decemberben azt vetítette előre a 2019-es évre, hogy az adócsökkentési- és fejlesztési alap (vagyis a büdzsé szabad mozgástere) mérete 60 milliárd forint lehet. Ez alapján komoly muníció nem lehet az idei költségvetésben, hacsak azóta nem frissítette az idei érve vonatkozó előrejelzését a tárca. Ezt ugyanis akár arra is alapozhatja, hogy kiderült: a tervezettnél jobb lett a 2018-as GDP-növekedés és alacsonyabb lett a költségvetési hiány is. Ezek pedig erős bázisként szolgálnak az idei évhez.

Érdemes felidézni az MNB tavaly decemberi Inflációs jelentését, amiben 1,6-1,7%-os GDP-arányos deficitet jeleztek előre az idei évre, ami azt jelenti, hogy egy 90 milliárd forintos szabad mozgástér lehet a költségvetésben.

Az sem kizárt, hogy a kormány a 2018-as egész éves pénzforgalmi adatait látva még magabiztosabbá vált az idei év költségvetési alapfolyamatai kapcsán. Elég ha csak felidézzük, hogy az áfabevételek 2018-ban több mint 400 milliárd forinttal haladták meg a 2017-es összeget. A látványos növekedés mögött pedig állhat a gazdaságfehérítés legújabb eszköze, az online számlák júliusi bevezetése is. Ahogyan arra rámutattunk, ha a kedvező fehéredési folyamatok fennmaradnak, akkor nem kizárt, hogy az online számlázás éves szinten akár 300 milliárd forintos többletbevételt generál. Bár elvileg ezeknek az intézkedéseknek a hatásával már tavaly decemberben tisztában lehetett az előrejelzést elkészítő pénzügyi tárca.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy (a fentebb tárgyalt eredményszemléletű hatásokon túl) pénzforgalmi szemléletben akár 1000 milliárd forint feletti összeg érkezhet idén az Európai Bizottságtól, ami (ha a kormány nem egyszeri adósságcsökkentésben gondolkozik) a pénzforgalmi kiadások fedezetéül is szolgálhat. Ugyanakkor ez az összeg nem költhető korlátlanul, hiszen hiába jön az idén a pénz, eredményszemléletben már tavaly elszámoltuk, így ha idén ebből fedezi a költségvetés a többletkiadásokat, akkor az hiánynövelő hatású.

Érdekes lehet éppen a fentiek miatt, hogy a költségvetési fegyelemért felelős Pénzügyminisztérium mit szól ahhoz, hogy a kormány már az év első hónapjában a tavaly nyáron elfogadott költségvetés kereteit feszegeti függetlenül attól, hogy van-e tartalék a költségvetésben vagy sem. Egy ilyen konjunkturális időszakban ugyanis az anticiklikus fiskális politika elvei szerint jobban kellene szorítani a nadrágszíjat, vagy legalábbis a keletkező szabad tartalékokat a gyorsabb hiány- és adósságcsökkentésre fordítani.

Orbán Viktor kijelentései fényében felmerül bennünk a 2018-as költségvetés esete is. Ez volt az az év, amelyre vonatkozó hiánycélt a kormány folyamatosan emelte, ahogy egyre közelebb kerültünk 2018-hoz. A 2018-as költségvetés benyújtásakor 2017 májusában a hiánycélt a kormány az addigi 1,8%-ról 2,4%-ra emelte. 2019-re hivatalosan a kormány 1,8%-os GDP-arányos hiánycélt vállalt. A hiánycél emelésének alacsony a valószínűsége (és korai lenne még erről beszélni), de ha a kormány mindenáron a növekedést akarja serkenteni, akkor felmerülhet, hogy high pressure economy érdekében felvállalja ezt a döntést. Mindez nem lepheti meg a Portfolio olvasóit, ugyanis azt írtuk korábban, hogy a negyedik Orbán-kormány gazdaságpolitikáját leginkább az jellemezheti majd, hogy a gazdasági növekedést a potenciális szint felett tartja (tartósan pozitív kibocsátási rés), és ezzel próbálja meg hosszú távon is fenntartani a gyors GDP-növekedést.

Megfejtjük, mi lehet Orbán Viktor legújabb csomagjában

Mire költhet a kormány?


A miniszterelnök kijelentései alapján arra is következtethetünk, hogy milyen lépésekre készül a kormány.
  • A növekedés rövid távú támogatása érdekében logikus lehet az állami beruházási célú kiadások felpörgetése (erre láttunk példákat 2018 utolsó napjaiban). Ennek azonban gátja lehet a szektorban megfigyelhető kapacitáskorlát.
  • Egy esetleges látványos közszféra-béremelés a fogyasztáson keresztül támogathatja meg a gazdaság teljesítményét.
  • Év közbeni új adócsökkentő csomag, ennek keretében esetleg újabb célzott áfacsökkentések, újfajta adókedvezmények bejelentése.
  • Azonnali gazdasági hatással ugyan nem járhatnak, de kommunikációs szinten segíthet a kormányon, ha részletesen elkezdi bemutatni a decemberben felvázolt és kidolgozás alatt lévő versenyképességi csomag részleteit. (Foglalkoztatás-bővítő lépések adókedvezményeken keresztül, adózás egyszerűsítése).
  • A demográfiai program lehetséges elemeiről már többször is írtunk korábban. Ezek ismertetését a miniszterelnök februárra ígérte. A lépések között szerepelhet, hogy a fiatalok akár 5-10 millió forintos kamatmentes életkezdési kölcsönt kaphatnak, hogy ha szeretnének, korábban vállalhassanak gyermeket. A legalább három gyermeket vállaló édesanyáknak kiemelt támogatást terveznek nyújtani, élethosszig tartó szja-kedvezményt például.