Évente több száz milliárd forint. Ennyi többletbevételt generálhat az államkasszának a kormány új fegyvere a feketegazdaság elleni harcban, az online számlázás. A legutóbbi áfabevételi adatok alapján a Portfolio elsőként becsülte meg a 2018 júliusa óta élesben működő gazdaságfehérítő eszköz költségvetési hatását. Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára alátámasztotta lapunk következtetését: az általános forgalmi adóbevételek növekedése jelentősen meghaladja azt a mértéket, amit pusztán a makrogazdasági mutatók indokolnak. Ez tehát azt jelenti, hogy folytatódott a gazdaság fehéredése, részben az online számlázásnak köszönhetően.

Fél éve működik élesben és üzemszerűen, mindenféle negatív visszhang nélkül az online számla rendszere, ami a kormány legújabb csodafegyvere a feketegazdaság elleni harcban. A bevezetése óta nem hallottunk sokat az új rendszerről, pedig nagyon úgy tűnik, hogy teszi a dolgát, nem is akárhogyan.

Robbannak az áfabevételek


Elöljáróban néhány ábra, ami az általános forgalmi adóbevételek alakulását mutatja.
  • Ha a havi pénzforgalmi áfabevételi adatokból éves átlagos összeget számolunk, akkor szintén látszik egy gyorsuló növekedési ütem az idei évben.

Szép csendben óriásit kaszál a kormány az új csodafegyverével


  • Ha pedig a KSH negyedéves kormányzati szektor adatait vesszük alapul, akkor is egyértelmű, hogy 2018-ban gyorsabb ütemben növekedtek az áfabevételek, mint az elmúlt években.

Szép csendben óriásit kaszál a kormány az új csodafegyverével


(Fontos megjegyezni, hogy az áfabevételeket érinti, hogy a megbízható adózók az általánosnál korábban kapják meg a kiutalást, 2017 januárjától a 75 napos határidő 45 napra csökkent, tavaly pedig 30 napra. Ez a pénzforgalmi bevételekre csökkentőleg hat.)

Azt is érdemes kiemelni, hogy a kormányzati szektor adatok szerint a harmadik negyedévben (vagyis épp az online számlázás rendszerének júliusi bevezetését követő három hónap alatt) 16,3%-kal bővültek az áfabevételek az előző év azonos időszakához képest, ilyen magas harmadik negyedéves (év/év alapon számolt) növekedésre legutóbb 2014-ben volt példa (16,9%), ezt megelőzően csak 2005-ben láthattunk ennél nagyobb növekedési ütemet a július-szeptemberi időszakban. Nem mellékes az sem, hogy már a második negyedévben szintet lépett az áfabevételek növekedési üteme: 15,9%-os volt az év/év alapú bővülés. Ennél magasabb második negyedéves növekedésre csak 2000-ben volt példa. Vagyis már az április-júniusi időszakban történhetett valami a háttérben. Egy ilyen ütemű növekedés nem lehet véletlen, és azt is bemutatjuk lentebbi számításunkban, hogy nem is az.

Mit lát a Pénzügyminisztérium?


Az áfabevételek idén látott erőteljes növekedésével kapcsolatban megkerestük a Pénzügyminisztériumot is. Izer Norbert, a tárca adóügyekért felelős államtitkára kifejtette: "az áfa bevételek 2018 évi dinamikus növekedéséhez a gazdaság 2018. évi gyors bővülése is nagy mértékben hozzájárult. A pénzforgalmi bevételeket még számos hatás torzíthatja, azonban 2018. második és harmadik negyedévében a torzító hatásoktól kevésbé befolyásolt, eredményszemléletű bevételek is rendre 16, illetve 16,6 százalékos bővülést mutattak 2017-hez képest."

Ez a növekedés valóban számottevően, a jelenlegi tudásunk szerint nagyjából 4 százalékkal meghaladja azt a mértéket, amit pusztán a makrogazdasági mutatók (lakossági fogyasztás, lakossági beruházások, állami vásárlások) növekedése indokolna, mely valóban arra utal, hogy folytatódott a gazdaság elmúlt években megindult fehéredése és ehhez az online számlázás is hozzájárulhatott.

"A be nem szedett áfa nagyságát számszerűsítő ún. áfa rés mutató, mely a makrogazdasági mutatók alapján számolt elméleti, illetve a tényleges áfa bevétel különbségéből határozható meg, 2012 és 2016 közt jelentősen, 22-ről 13 százalékra csökkent. A fenti adatok alapján megalapozottan számíthatunk arra, hogy a mutató értékében 2018-ban további jelentős csökkenés következett be, az erre vonatkozó hivatalos becslést azonban a Bizottság csak 2020-ban publikálja" - magyarázta az államtitkár. "Az elmúlt évek tapasztalatai visszaigazolták, hogy a közel valós idejű adatszolgáltatások körének bővítése és együttes alkalmazása jelentős fehérítő erővel bír. Általuk ugyanis jelentősen javul a NAV képessége az adóelkerülők kiszűrésére. Az online számla bevezetésével a számlázási láncolatok átláthatóvá válnak és a kockázatos gazdasági események korai szakban felderíthetők. Ugyanakkor, az adóhatóság rendelkezésére álló adatvagyon további bővítése és megfelelő integrációja utat nyit a digitális hatósági szolgáltatások körének bővítése felé. A jogszabályi környezet igazításával pedig a legnagyobb terhet jelentő bevallások adattartalmának felülvizsgálata, sok esetben a bevallások automatizálása is lehetővé válik. A hatékony felderítés, a széleskörű hatósági szolgáltatások és az egyszerűsített jogszabályi környezet hármasára építve reméljük, hogy a jövőben is sikerül a gazdaság további fehéredését, bővülését ösztönözni" - vetíti előre Izer Norbert.

Az áfabevételek látványos növekedésére a jegybank munkatársai is rámutattak a legutóbbi Inflációs jelentésükben, amikor azt írták, hogy az áfabevételek növekedéséhez hozzájárulhatott az online számlázási rendszer júliusi elindítása is. Emellett pedig az OTP Bank közgazdászai is hasonló következtetésre jutottak legutóbbi anyagukban: szerintük a NAV-nak átadott valós idejű áfajelentések is segítették a növekedést.

Mennyi az annyi?


Két számítást végeztünk arra vonatkozóan (a legfrissebb, 2018 harmadik negyedéves adatok alapján), hogy az áfabevételek látványos megugrásában mekkora szerepet játszhatott a fehéredés, ami a július elsejétől életbe lépett online számla rendszerrel függhet össze.

Az egyik kézenfekvő megoldás, ha megbecsüljük az elméletben beszedhető áfa összegét és összehasonlítjuk a ténylegesen befolyt összeggel. Ehhez rendelkezésünkre áll a 2017 első három negyedéves áfabevételi adat, valamint a 2018-ban látott első háromnegyedéves infláció, valamint fogyasztásbővülési ütem. Emellett figyelembe vesszük a 2018-tól érvényes célzott áfacsökkentések hatását (internet, vendéglátás, hal, sertésbelsőségek). Ez alapján számításaink szerint a ténylegesen befolyt áfabevétel három negyedév alatt 180 milliárd forinttal haladta meg az áfabevételek hipotetikus szintjét. A részletes számításaink azt is megmutatják, hogy már a második negyedévben volt egy látványos (100 milliárd forintos) túlfutás az áfabevételekben a hipotetikus bevételi összeghez képest, vagyis az online számlázás bevezetésénél is megfigyelhető volt az online pénztárgépek indulásánál tapasztalt fejlemény, miszerint már az éles indulás előtt fehéríti a gazdaságot az intézkedés. A vállalkozások ugyanis a büntetés kockázatát mérlegelve a határidő előtt állnak át és tisztítják meg gazdálkodási folyamataikat.

A másik lehetséges módszer a fehéredési hatás megbecslésére, ha az adóalaphoz (nagyon leegyszerűsítő megközelítésünk szerint, a háztartások fogyasztási kiadásaihoz) viszonyítjuk a befolyt áfabevétel összegét. Ebből adódik egy effektív áfakulcs és ennek mértékét össze tudjuk vetni a 2017 első három negyedévében látott effektív áfakulcs szintjével. Számításaink (mely kapcsán hangsúlyozzuk, hogy ez megközelítő becslés) szerint az idei harmadik negyedév végére 20,6%-ra javult ez a mutató az egy évvel korábbi 19,4% után. Ez az 1,2 százalékpontos javulás pedig a fehéredéssel van összefüggésben. Ha elvégezzük ugyanezeket a számításokat az első féléves kumulált adatokra, akkor már ezekből is kiolvasható a korábban vázolt folyamat, miszerint már a második negyedévben beindult egy látványos javulás. Az online számlázás július elsejei éles indulásának időpontja tehát sok vállalkozást elrettentett.

Mindezekből kiindulva nem kizárt, hogy éves szinten az online számlázásnak köszönhető fehéredés hatására 300 milliárd forintnyi plusz áfabevétel keletkezhet az állami költségvetésben. Ezzel újabb mozgástér áll a kormány rendelkezésére, kérdés, mire használja: adócsökkentésre, kiadásnövelésre, gyorsabb hiány- és adósságcsökkentésre.


Mi ez az egész?

2018 július elsejétől minden olyan számláról, amelynek belföldi adóalanyra áthárított áfatartalma minimum 100 ezer forint, azonnal adatot kell küldeni a NAV-hoz, vagyis a vállalkozások által használt számlázóprogramokat bekötik az adóhatósághoz, amely automatikusan szolgáltatja a kért adatokat. Fontos megjegyezni, hogy az adatszolgáltatás azoknak is kötelező, akik kézzel kiállított számlákat, azaz számlatömböt alkalmaznak. A számlák online bekötése lényegében az online pénztárgépek kiterjesztése a gazdaság valamennyi szereplőjére. Az adóhatóság lényegében minden (áfa-köteles) ügyletre folyamatában lát rá, évi 50 ezer milliárd forint összegű számlaforgalom válik láthatóvá.

Tavaly júliusban az online számlázás élesbe fordulásakor a Portfolio átfogó cikket közölt az új rendszerről, annak működéséről és várható hatásáról. Az általunk megkérdezett szakértők már akkor azt vetítették előre, hogy az intézkedés hatására növekedni fognak az áfabevételek: egyrészt mivel a NAV valós időben történő adathozzáférése önmagában javítja az adómorált, másrészt az adóhatóság sokkal hamarabb fel tud lépni az áfa-csalások ellen, mivel hamarabb jut információhoz, mindemellett megkönnyíti az adóellenőrzéseket, javítja a gazdaságpolitikai előrejelzéseket, modellezést, a tisztességes adózók pedig profitálhatnak a gazdaság fehéredéséből és a feketén működő vállalkozások háttérbe szorulásából (teljesen megszüntetni azonban nyilván nem tudja ezt a feketéző szektort).


Szép csendben óriásit kaszál a kormány az új csodafegyverével

Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Varga Mihály pénzügyminiszter kezet fog, középen Pintér Sándor belügyminiszter, hátul Trócsányi László igazságügyi miniszter az államtitkári kinevezések átadásán az Országházban 2018. május 22-én. Kép és címlapkép forrása: MTI Fotó/Kovács Tamás