Magyarország a hosszú távon is fenntartható lehetőségeihez képest a 2002-2007 közötti időszakban átlagosan évi 0,4-0,5 százalékkal gyorsabban növekedett az eladósodáshoz köthető többletkereslet miatt. A megbomlott pénzügyi egyensúly helyreállítására tett erőfeszítések és egyéb tényezők következményeként viszont a 2009-2013 közötti periódusban a gazdaság kínálati lehetőségeihez képest évente 1,2-1,5 százalékkal alacsonyabb növekedést figyelhettünk meg - mutat rá a fenntartható gazdasági növekedés témakörében fájdalmas igazságra Várpalotai Viktor. A Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője tehát azt hangsúlyozza, hogy Magyarországtól a válság előtti évek eladósodása nagy árat követelt, hiszen a válság előtti egy egységnyi többletjövedelemért a válságot követően közel két egységnyi jövedelemről kellett lemondanunk. Ez tavaly konkrétan azt jelentette, hogy ha szükségtelen lett volna az elmúlt években megfigyelhető kényszerű adósságleépítés, akkor Magyarország GDP-je 2013-ban a megfigyelthez képest több mint 800 milliárd forinttal magasabb lehetett volna. Az alábbiakban Várpalotai Viktor írását közöljük.
Mi az, hogy fenntartható növekedés? A gazdasági elemzők az aktuális növekedési folyamatok értékelése mellett kiemelt figyelmet szentelnek a hosszabb távú növekedési lehetőségek vizsgálatának. A kereslet-kínálat ingadozása ugyanis azt eredményezi, hogy a gazdaság aktuális teljesítménye átmenetileg meghaladhatja hosszabb távú trendjét, máskor pedig elmaradhat attól....
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
