A negyedik negyedévben 4,1%-kal bővülhetett a magyar gazdaság - legalábbis ezt az értéket adja a Portfolio felmérésében részt vevő előrejelzések konszenzusa. A robusztus GDP-növekedéshez szinte minden gazdasági ágazat hozzájárult, ezek részadatait figyelve akár még magasabb indexet is közölhet holnap a KSH. A következő két évben már lassulást várnak a szakértők.

"A piaci szolgáltatások az előző negyedévihez hasonlóan igen jól húztatták a növekedést, az ipar alig érezhetően gyorsult, az építőipar azonban még az eddigi erős teljesítményre is rágyorsított, ami arra utal, hogy a beruházások tovább gyorsulhattak. A fogyasztás növekedése is kissé gyorsulhatott, míg a külkereskedelem visszahúzta a gazdaságot, de kevésbé, mint a harmadik negyedévben" - így összegzi a holnap megjelenő GDP-adat előtt a várakozásait Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzőjének szavaiból is kiderül, hogy a magyar gazdasági növekedést több motor is hajtja:
  • a magas bérnövekedés hatására beindult a fogyasztás,
  • a beruházásokat elsősorban az újrainduló EU-források húzzák, de a jó konjunktúra mellett a magánberuházások is erősödnek,
  • a nettó export hozzájárulása pedig a növekvő importigény mellett is magasabb lehetett, mint egy negyedévvel korábban.

Holnap kiderül, az NGM-nek vagy a piacnak lesz-e igaza


Érdekesség, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium elárulta a saját prognózisát: szerintük az utolsó negyedév bővülése 4,8%-os lehetett. Ez bőven meghaladja a piaci konszenzust, pedig ebben elvileg nincs még többletinformáció, ugyanis az NGM csak ma kapja meg a KSH-tól az adatot.

Elnézve a havi termelési adatokat, a minisztérium kitörő optimizmusa nem érthetetlen. Bár az ipar stagnáló trendbe váltott a második fél évben, a megelőző erős időszak miatt még így is 1 százalékpont körüli hozzájárulása lehetett a éves alapú GDP-növekedéshez. Ennél is nagyobb erőt képvisel a kis súlyú építőipar, amelyik robbantott a tavalyi borzalmas bázisról.


Ha figyelembe vesszük, hogy a belső keresletre érzékeny szolgáltatások hozzájárulása erősödésnek indult, és már az előző negyedévben is 2 százalékponttal emelte a GDP-növekedést, nem kell nagy fantázia a 4%-ot bőven meghaladó indexhez sem.

Persze a hozzáadott érték alapú GDP ennél jóval bonyolultabb módon áll elő, ezért a havi volumenadatokból csak nagyon bizonytalan módon lehet becsülni. Halász Ágnes, az Unicredit vezető elemzője például optimista előrejelzéséhez hozzáteszi, hogy az abban az esetben valósulhat meg, ha a bázis nem változik. Dunai Gábor, az OTP szakértője azt emeli ki, hogy a harmadik negyedévben a non-profit szektorhoz köthetően láttunk egy kb. 0,3 százalékpontos pozitív tételt a GDP-növekedésben, és némi bizonytalanságot okoz, hogy ez korrigálódik-e.


A tavalyi éves átlagos bővülés az elemzők szerint 3,9%-os lehet. Az NGM a magas év végi előrejelzése miatt kitart amellett, hogy megvalósulhatott a 4,1%-os éves átlagos GDP-növekedés.

A véleménykülönbség az idei évet illetően is fennmarad: az NGM további gyorsulást vár (4,1%-ról 4,3%-ra), a piac kisebb lassulást (3,9%-ról 3,7%-ra). Egy év alatt egyébként sokat javultak a közgazdászok várakozásai, 2017 elején még éppen csak 3% feletti növekedést vártak az idénre.

Holnap kiderül, az NGM-nek vagy a piacnak lesz-e igaza


"Úgy látjuk, hogy az idei megtarthatja a növekedési lendületet a magyar gazdaság, s a növekedés továbbra is elsősorban főként belső kereslet által vezérelt lesz. Az általában véve vett feszesnek mondható hazai munkapiac párosulva a kormányzat adminisztratív intézkedéseivel (pl. a minimálbér további 8%-kal, a garantált bérminimum pedig további 12%-kal emelése idén) támogatja a nemzetgazdasági bérek további emelkedését. Így - figyelembe véve a lassan emelkedő fogyasztói inflációt - a reálbérek növekedési üteme erős maradhat 2018-ban is. Mindez támogatja háztartások fogyasztásának további bővülését, ami a GDP növekedésének is meghatározó tényezője lehet az idén is. Mindemellett az EU-s támogatások intenzív felhasználása várhatóan tovább folytatódik, segítve a beruházások emelkedését. Emellett pozitív, ha a nemzetközi környezet támogató marad és az eurózóna gazdasági aktivitása tovább erősödik, ami segíti az idén is az exportot" - értékeli az idei kilátásokat Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője.



A címlapkép forrása: MTI Fotó / Balázs Attila