Januárban 2,1% volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon. Előzetesen a piac is arra számított, hogy az év első hónapjában ugyanakkora lesz az infláció, mint decemberben, vagyis 2,1%. Tehát az adat - hiába a januári nagyobb bizonytalanság - összességében nem okozott meglepetést.

Az év elején sokkal több hatás éri az árszínvonalat, mint általában, hiszen több adóváltozás, illetve árazási döntés is jellemzi ezt az időszakot. A januári indexet például lefelé húzta a hal, az internet és éttermi szolgáltatás áfaterhének csökkentése. Ugyanakkor az erős belső keresletre is az év elején reagálhatnak elvileg a leginkább a kereskedők, amikor újragondolják az árazási politikájukat.

Így drágult az élet az év elején


Nagy vonalakban az inflációs folyamatokat a fenti két tényező befolyásolhatta, eszerint az adóintézkedések árcsökkentő hatását az erős kereslet árfelhajtó hatása olthatta ki. Az alacsony árnyomásra utal, hogy a maginfláció (amely az infláció stabil elemeit kívánja megragadni) 2,6%-ról 2,5%-ra csökkent. Ráadásul az utóbbi három hónap árfolyamatai kifejezetten visszafogottak voltak, az ebből képzett évesített maginfláció mindössze 1,3%.

Így drágult az élet az év elején


A részletesebb adatokból az derül ki, hogy az árak gyorsulása igazából csak az élelmiszerek körében volt megfigyelhető. Decemberhez képest magasabb inflációt mért a KSH például a kenyérfélék (4,8% éves alapon) és a hús (2,8%) estében. A hal ára csökkent ugyan az áfacsökkentés hatására, de a megelőző időszak drágulása miatt még így is 4,5%-kal drágább, mint egy éve. A tartós fogyasztási cikkek ára viszont továbbra is stagnál, de még a szolgáltatások estében is visszafogott a drágulás.

Így drágult az élet az év elején


Az MNB nyilván elégedetten nézi az infláció visszafogott alakulását, hiszen ez egybevág a várakozásaival. Így a monetáris politikában a mai adat hatására nem várható változás.


A fogyasztói kosár változásáról itt írtunk:
2018.02.10 13:59 Mintapolgár szeretnél lenni? Dobd ki a házi kenyeret és vegyél BMW-t!