Ahogyan a héten rámutattunk: 2018-ban ha csak az inflációs adatokat nézzük, akkor a nyugdíjasok örülhettek a tavalyi nyugdíjemelésnek. Most pedig azt mutatjuk be, hogy 2011 óta a nyugdíjak reálértéke hogyan változott és mennyit javult az időskorúak helyzete.

A Portfolio most már hagyományosan minden év elején bemutatja, hogy hogyan változott a nyugdíjak reálértéke a korábbi évben. Épp a héten írtuk meg, hogy tavaly is az inflációt meghaladó mértékű nyugdíjemelésben részesültek a nyugdíjasok, ami azt jelenti, hogy javult a nyugdíjak reálértéke. Ez annak köszönhető, hogy a kormány a 2018-as költségvetés elfogadásakor felülbecsülte a várható inflációt és így a nyugdíjasok az inflációnál magasabb járandóság-emelésben részesültek.

A friss adat arra is megfelelő, hogy kumulált hatást számoljunk: 2011 óta mennyivel javult a nyugdíjak reálértéke. Ehhez segítségül hívjuk minden évben a zárszámadásról szóló törvényt (vagyis az előző évi költségvetés teljesüléséről szóló törvényt), ezúttal a 2017-as költségvetés teljesüléséről szóló dokumentum áll a rendelkezésünkre. A kormány ebben a Nyugdíjalap fejezetén belül részletesen foglalkozik a nyugdíjak reálértékének változásával, kétféle mutatót használva.

Ebből kiderül: a nyugdíjak reálértéke 2011-től kezdődően kumulálva 9,6%-kal emelkedett a hivatalosan megvalósult nyugdíjemelések alapján. Ha viszont tekintettel vagyunk az állománycserélődés hatására is, akkor ez a kumulált hatás már 13,4%. Az alábbi táblázat részletesen tartalmazza, hogy az egyes évek hogyan járultak ehhez hozzá.


Mindez azt jelenti, hogy a klasszikus megközelítés szerint (hivatalos nyugdíjemelés - nyugdíjas infláció) a nyugdíjasok az elmúlt 8 év alatt egy bő 13. havi nyugdíjban részesültek (hiszen a törvényi előírás feletti emelés bent marad a nyugdíjrendszerben és a hatás évről-évre összeadódik). Ha pedig az átlagnyugdíjak emelkedésének ütemét vesszük alapul, akkor már egyre közelebb a 14. havi nyugdíjösszeg kifizetése is, szigorúan a reálérték-számítások alapján.


Persze ezek a kedvező adatok nem vigasztalják azokat az időskorúakat, akik irigykedve nézik a dinamikus béremelkedést és akik a hivatalosnál nagyobb drágulást érzékelnek. Ők nyilván igazságtalanul alacsonynak érzékelik az eddig megvalósult nyugdíjemeléseket, főleg ha felidézzük, hogy 2011 előtt még másképp indexálták a nyugdíjakat. A svájci indexálást (miszerint a nyugdíjak az éves béremelkedés és infláció átlagával emelkednek) először a Bajnai-kormány függesztette fel (GDP-növekedéshez kötve azt), viszont 2011-ben az új kormány törölte el azt végleg és kötötte az inflációhoz az éves emelés mértékét. Tudomásul kell venni azonban, hogy az indexálás megváltoztatása a nyugdíjrendszer egyensúlyát biztosító egyik legfontosabb eszköz, amely látványosan fejti ki a hatását a jelenlegi feltételek mellett, amikor a munkaerőpiacon kimagasló ütemben emelkednek a bérek.

13. havi nyugdíj: olyan adat érkezett, amit a magyar nyugdíjasok el sem hisznek