A vállalkozások adminisztrációs terheinek további csökkentésére, az alacsony jövedelműek adóékének csökkentésére lenne szüksége Magyarországnak többek között - állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Going for Growth jelentése. A nemzetközi szervezet szerint szükség lehet komolyabb nyugdíjreformra is, hogy fenntartható maradjon a nyugdíjrendszer.

Mit tett eddig Magyarország a növekedés érdekében?


A társadalmon belüli jövedelmi szakadék valamelyest szűkült az utóbbi években köszönhetően a növekvő foglalkoztatottságnak. Az egy főre eső GDP és az egy munkaóra alatt előállított jövedelem is emelkedett, így az OECD-átlag kétharmadát éri el - olvasható az OECD Going for Growth jelentésében Magyarországgal kapcsolatban. A szervezet kiemeli, hogy az üzleti környezet egyszerűsítésében egyelőre minimális előrelépést sikerült elérni, emellett a tartósan munkanélküliek visszaintegrálása a munkaerőpiacra is elkezdődött, illetve a felsőoktatásban is vannak biztató jelek.

A pozitív jelek mellett az üzleti környezet további egyszerűsítésére és a szabályozói környezet javulására lenne szükség a jövőben. Ezzel kapcsolatban az OECD kiemeli, hogy az egyes iparágakban tapasztalható differenciálás hátráltatja a versenyt, a nagy vállalatok lobbiereje pedig sokakat elriaszt attól, hogy vállalkozásba fogjanak. A fentiek mellett az oktatás minőségének további javítására lenne szükség, különösen a roma fiatalok körében.

Az OECD azt is javasolja a magyar kormánynak, hogy csökkentse az alacsony jövedelműek adóékét, amivel csökkenteni lehetne a ráutaltságukat a szociális támogatásokra. Emellett csökkenteni kellene az adórendszer toríztását.


A szervezet az eddig meglépett pozitívumok között kiemeli, hogy 2022-ig fokozatosan 65 évre emelkedik a magyar nyugdíjkorhatár, ugyanakkor szerintük később a korhatárnak lépést kellene tartania a várható élettartam emelkedésével.

Lássuk a konkrét javaslatokat!


Az elemzés második felében a szervezet szakemberei konkrét javaslatokat fogalmaznak meg a magyar kormány számára, melyek végrehajtásával szerintük lehetne erősíteni a fenntartható növekedést.

  • A vállalkozások adminisztratív terheinek és csődeljárásainak könnyítése. Kiemelik, hogy a magyar bürokratikus szabályozás jelenleg túlszabályozott és gyakran változó, ez pedig hosszú és nem kellően átlátható csődeljárásokhoz vezet az üzleti életben. Ezek pedig összességében rontják a beruházási hajlandóságot és a termelékenységet. Kiemelik, hogy történt előrelépés például a cégbírósági ügyek elektronikus elérhetőségében, illetve a versenyhivatal is fontos versenytámogató javaslatokat fogalmazott meg az utóbbi években. Ugyanakkor szükség lenne további lépésekre ahhoz, hogy az üzleti környezet ne lehetetlenítse el a piacra lépést és a versenyt. Emellett szükség lenne a közszolgáltatások nagyobb átláthatóságára és a folyamatos versenyhivatali kontrollra. A csődeljárásokat pedig egyszerűsíteni kellene, csökkenteni például a tényleges csődig eltelő időt.
  • Az oktatás minőségének javítása. Az OECD kimutatása szerint az utóbbi években romlott a magyar diákok teljesítménye a PISA-teszteken, emellett a felsőoktatásban résztvevők teljesítménye is gyenge és jelentős az oktatási rendszerből kiesők aránya. Ezek pedig nehezítik a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását, valamint a foglalkoztatás és a termelékenység további növelését. Az eddigi intézkedések közül pozitívumként emelik ki a 2017-20-ra elfogadott Digitális Oktatási Stratégiát, ami a kisiskolás kortól támogatja a digitális tanulást. A szervezet szerint a jövőben szükség lenne a kötelező középiskolai oktatás idejének emelésére, vagyis a tankötelezettség kitolására. Ezzel lehetne támogatni azt, hogy a diákok megkapják az alapképzést. Emellett szükség lenne az iskolákban a szakmai gyakorlat erősítésére, valamint a felsőoktatási intézmények és a gazdaság stratégiai szereplőinek szorosabb együttműködésére. Támogatni kellene az IT-eszközök használatát az oktatásban és a hátrányos helyzetűek részvételét a felsőoktatásban.
  • Az idősek foglalkoztatásának élénkítése. Magyarországon továbbra is az EU-átlag alatt van az 55 év felettiek munkaerőpiaci részvétele és foglalkoztatása, csak az 55-64 évesek 53,6%-a dolgozik jelenleg. Ezzel kapcsolatban a kormány egyik legfontosabb lépése a nyugdíjasok foglalkoztatásának támogatása volt, az idei évtől már csak 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetni a nyugdíjas munkavállalóknak. Van viszont még tennivaló ezen a területen is, nem biztos például, hogy elegendő lesz a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése, a jövőben szükség lenne arra, hogy ezt a várható élettartamhoz kössék. Emellett támogatni kellene az idősebb munkavállalók részmunkaidős foglalkoztatását és speciális álláskeresési rendszert kellene létrehozni számukra.
  • Az alacsony jövedelműek adóékének csökkentése. Kiemelik, hogy a magyar adóék nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas, különösen az alacsony jövedelműek körében. Az elmúlt években folyamatosan csökkent a szociális hozzájárulási adó, 2019-től pedig a kétgyermekesek adókedvezménye emelkedett. További lépésként szükség lenne olyan adókedvezmény bevezetésére, mely a jövedelem emelkedésével csökkenne, emellett emelni kellene az adómentesség határát. Ennek ellensúlyozásaként kevésbé torzító adókat kellene bevezetni, például az üzemanyag vagy az ingatlanok adóztatása felé kellene elmozdulni.
  • A nők foglalkoztatásának elősegítése. A szülést követően a nők foglalkoztatása különösen alacsony, ami a munkaerőpiac és a termelékenység egyik fontos forrását jelenthetné. Fontos lenne a három év alatti gyermekek elláórendszerének javítása, vagyis a bölcsődei férőhelyek további növelése, illetve ezek nyitvatartásának a munkaidőhöz igazítása.