Történelmi csúcsra emelkedett a foglalkoztatás és a válság óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség az Európai Unióban, mint most. Az európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló jelentés szerint a kilátások alapján a következő időszakban tovább javulhat a helyzet, azonban az egyes tagállamok között továbbra is nagy különbségeket tapasztalhatunk.

Csúcson a foglalkoztatás


Öt éve folyamatosan nő a foglalkoztatás az Európai Unióban és az eurózónában, amiben kiemelkedően fontos szerepet játszott, hogy a gazdasági növekedése kifejezetten erős volt. Az uniós 73,5%-os foglalkoztatási ráta rekordnak számít, ami a következő időszakban tovább emelkedhet, azonban már lassabb bővülésre kell felkészülni, mint eddig, miután a GDP-növekedés is lelassul.

Történelmet írt az Európai Unió, de hatalmas a szakadék az országok között


Miközben az unió egészét tekintve szép számokat láthatunk, addig a tagállamok között komoly különbségek vannak. A legalacsonyabb és a legmagasabb foglalkoztatást felmutató két ország között hatalmas a különbség: amíg Görögországban 59,5%-on áll a ráta, addig Svédországban 86,6%-on. Mindazonáltal ha lassan is, de csökken a különbség a tagországok között, és a legtöbb tagállam már elérte a saját 2020-ra kitűzött foglalkoztatási célértékét.

Történelmet írt az Európai Unió, de hatalmas a szakadék az országok között


Ami az egyes szektorokat illeti, tavaly a szolgáltatásoknál nőtt a leggyorsabban a foglalkoztatás, összhangban a válság előtti trenddel. Az iparban is bővülés látható, azonban itt már lassabb az ütem, miközben a mezőgazdaságban folytatódott a foglalkoztatás hosszú ideje tartó csökkenése.

A foglalkoztatási ráta emelkedését támogatta, hogy az aktivitásban is jelentős előrelépést sikerült elérni az egyes tagállamoknak a reformoknak köszönhetően, azonban továbbra is igen komoly különbségeket láthatunk. Míg az északi és nyugat-európai országok 80%-ot közelítő aktivitást mutathatnak fel, addig a kelet-közép-európai régióban és a déli országokban még van tere az aktivitás növelésének.


Mélyponton a munkanélküliség


A foglalkoztatás emelkedése mellett jelentősen csökkent a munkanélküliség is az uniós országokban. Tavaly 0,6%-ponttal, 6,8%-ra csökkent a munkanélküliségi ráta, ami új történelmi mélypontot jelentett. Az előrejelzés szerint a munkanélküliség tovább csökkenhet az EU-ban és az eurózónában is, de már lassabb ütemben, mint korábban.

Történelmet írt az Európai Unió, de hatalmas a szakadék az országok között


Miközben több országban is kétszámjegyű munkanélküliségi rátákat láthatunk (pl. Görögország, Spanyolország), addig számos országban már közel lehet a teljes foglalkoztatás. A legalacsonyabb rátákat Csehországban, Németországban és többek között Magyarországon láthattuk.

Történelmet írt az Európai Unió, de hatalmas a szakadék az országok között


Magyarország helyzete azonban speciális: sehol máshol nem terjedt el annyira a közfoglalkoztatás a válságot követően, mint nálunk. Így ha a közmunkásoknak nem lenne állásuk, akkor a Portfolio számítása szerint 6% feletti munkanélküliségi rátát láthatnánk Magyarországon, amivel már nem az élmezőnyben, sokkal inkább a középmezőnyben foglalnánk helyet.

Történelmet írt az Európai Unió, de hatalmas a szakadék az országok között


A hosszú távú munkanélküliségi ráta az EU-ban 2,9%-ra mérséklődött, ez volt az ötödik egymást követő év, hogy kedvező folyamatokat láthatunk esetünkben. (Hosszú távon munkanélkülinek számít az, akinek 12 hónapja nincs munkája.) A különbségeket jól szemlélteti, hogy Görögországban a munkanélküliek kétharmada nem talál állást már egy éve, míg Svédországban mindössze 20%-ot érint a hosszú távú munkanélküliség.

Történelmet írt az Európai Unió, de hatalmas a szakadék az országok között

Bajban a fiatalok


Az EU komoly problémája, hogy a fiatalok munkanélkülisége habár csökken, továbbra is kifejezetten magas. Esetükben 15% feletti a munkanélküliségi ráta, ami mutatja, hogy továbbra is nehezen tudnak elhelyezkedni. A jó hír az, hogy egyre kevesebben vannak közülük állás nélkül, azonban Görögországban 40% feletti, de Spanyolországban és Olaszországban is 30%-ot meghaladó a fiatalok körében a munkanélküliségi ráta. Mindez azért aggasztó, mert azt mutatja, hogy nem túlságosan könnyű a fiatalokat integrálni a gazdaság vérkeringésébe, továbbá a hosszú távú gazdasági fenntarthatóság szempontjából sem túl kedvező a helyzet.

Mindenesetre bizakodásra ad okot, hogy a nem dolgozó és nem is tanuló (NEET) fiatalok aránya csökken. A 15-24 évesek körében 10,4%-os ezeknek a fiataloknak az aránya az EU-ban, azonban több országnak (pl. Románia, Görögország, Olaszország) is komoly lépéseket kell tennie azért, hogy a válság előtti szintre csökkenjen a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok aránya.