Az első negyedévben - szezonálisan és naptárhatással igazítottan - 5,2%-kal bővült a magyar gazdaság, jelentette a KSH. A kiigazítatlan GDP-növekedési adat 5,3% volt, előzetesen az elemzők a Portfolio felmérése szerint 5,1%-ra számítottak, vagyis a teljesítmény még a magas várakozásoknál is erősebb volt valamelyest.

Az előző negyedévekben 5% körül alakult a magyar gazdasági növekedés, és bár az idei évre lassulást várnak a szakértők, abban szinte teljes volt az egyetértés, hogy ez nem az első negyedévben kezdődött el.

Tovább dübörgött a magyar gazdaság: itt a friss GDP-adat!


Alapvetően a termelő szektorok kitűnő havi adatai alapozták meg ezt az optimizmust. A tavaly kissé gyengélkedő ipar óriási lendülettel kezdte meg az évet, pedig az Audi-sztrájk, az autóipart ért szabályozói sokk, illetve az egyre lejjebb konyuló nyugat-európai bizalmi indexe alapján inkább lassulástól tartottak a szakértők. A termelés volumene ugyanakkor hónapról hónapra új csúcsra tört. Szédítő tempóban kezdte az évet az építőipar is, amely az első negyedévben csaknem 50%-kal magasabb termelési volument produkált, mint tavaly ilyenkor.

Részletes információink még nincsenek az első negyedéves GDP-növekedés szerkezetéről, de a KSH a gyorsbecsléséhez fűzött, hagyományosan szűkszavú értékelése megerősíti azt a képet, ami a havi részleges számokból kijön. A statisztikai hivatal ugyanis úgy fogalmaz, hogy a növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben.

Az adat kapcsán egyébként óriási volt a bizonytalanság, a prognózisok 4,2% és 6% között szóródtak, a fő kérdés az volt, hogy a növekedés meghaladja-e az 5%-ot. A fő adatnak tekintett szezonálisan és naptárhatással igazított index (5,2%) a második legnagyobb szám 1996 óta, amióta összehasonlítható adatok állnak rendelkezésre. (A legmagasabb adat sem régi, tavaly a harmadik negyedévben mért 5,3%-ot a KSH.)

A negyedéves alapon mért növekedés szintén magas, 1,5%-os volt.

Tovább dübörgött a magyar gazdaság: itt a friss GDP-adat!


A gazdaságnak jelenleg három karakteres húzóereje van:
  • a lakossági fogyasztást a gyors béremelkedés és a foglalkoztatás bővülése támogatja,
  • a beruházásokat az uniós forráskiosztás csúcsra járatása mellett a magánkereslet is támogatja,
  • a kapacitásbővítéseken átesett, exportra termelő cégek pedig a külső piacokon tudnak részesedést növelni.

Ma GDP-adatdömping lesz, hiszen az Európai Unió legtöbb országának megismerhetjük az első negyedéves gazdasági teljesítményt. Tegnap a Bloomberg azt fejtegette, hogy a magyar növekedés - ami az előző negyedévekben is rendre az élbolyban szerepelt, de első sosem volt - Európa legmagasabb adata lehet. Az Eurostat 11 órakor jelent.

2019.05.14 17:02 Magyarország mindenkit lepipálhat

A sokféle GDP-növekedésről - Így nézzük mi
A KSH többféle GDP-mutatót közöl a jelentésében. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (yoy) indexből három is létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított (wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) tekinti fő számnak (headline). Ennek oka, hogy a munkanapok száma (különösen ha a tárgy vagy a bázis időszakban szökőnap is van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért a nemzetközi összehasonlítást megkönnyíti, ha mi is ezt tekintjük fő adatnak.

Az előző negyedévhez viszonyított (qoq) GDP-index természetesen minden esetben szezonálisan és munkanap-hatással igazított, mivel az egyes negyedévek a GDP-n belül nagyon eltérő súlyúak és szerkezetűek, máshogy nincs értelme számolni növekedést. Európában a legtöbb helyen ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Ugyanakkor ez a mutató rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, de rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.




Címlapkép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images