Gazdaság

Újraiparosítás? Minek?

Kevés gazdasági érv hozható fel a kormány gazdaságpolitikai szlogenje, az újraiparosítás mellett. Talán a magyar munkaerőpiac néhány sajátossága magyarázhatja a kormányzat azon törekvését, hogy a feldolgozóipart nevezze meg első számú fejlesztendő területnek. Ugyanakkor a nemzetközi tendenciák, illetve a pillanatnyi relatív helyzetünk alapján sem látszik, hogy miért lenne ez az irány üdvözítő Magyarország számára.
"Mi azt gondoljuk, hogy a teljes magyar nemzeti összterméken belül az iparból származó össztermék arányát növelni kell. Ezt nevezzük mi újraiparosításnak. Míg az Európai Unióban a teljes európai nemzeti össztermékhez való hozzájárulása az iparnak 15 százalék, addig Magyarországon 23 százalék. Bár a számítási módszerek mutatnak némi bizonytalanságot, például van olyan kalkuláció is, amely szerint a németeket megelőztük, mi dobogósak vagyunk Európában. Ha így folytatjuk, a 2018-as ciklus végére reális célkitűzésnek tűnik, hogy mi legyünk Európa legiparosodottabb országa." - nyilatkozta márciusban Orbán Viktor miniszterelnök.

Az irány mögötti okokat, megfontolásokat illetően azért leginkább a sötétben tapogatózunk. Pedig a 2011-ben készült Növekedési Terv című dokumentumnak egy egész fejezete szól az újraiparosításról. Ebben a szerzők négy iparosítási szakaszt azonosítanak, és nem igazán alátámasztva ezeket egységesen sikeres fellendülési periódusoknak tekinti (beleértve például a szocialista nehézipar "sikerét" is). Ám sok magyarázat nem hangzik el arra nézvést, hogy a XXI. században miért éppen ez lenne a hasznos stratégiai irány.

Miért lenne jó az újraiparosítás?

Az elméleti érv, amit előránthatunk egyfajta merkantilista-fiziokrata felfogás. Eszerint az ország számára fontos, hogy külkereskedelmimérleg-többlete fennmaradjon, ehhez pedig szükséges az erős, versenyképes ipar. Egy pragmatikusabb szempont az a magyar munkaerőpiaci sajátosság, hogy képzetlen vagy alacsony képzettségű munkanélküliek felszívására az összeszerelő tevékenység lenne a leginkább alkalmas. Ezt megtámogatandó hozzátehetjük, hogy a válságot foglalkoztatási szempontból is nagyon jól átvészelő német gazdaságban magas az ipar súlya. Sőt, a csehek is magas foglalkoztatási rátával, valamint erős iparral rendelkeznek, így ez az út csábítónak tűnhet számunkra.

Ugyanakkor kicsit végiggondolva a fenti érveket, rájöhetünk, hogy ezek azért nem igazán mindent elsöprő erejűek. A merkantilista felfogás például semmiképpen sem nevezhető korszerűnek, és a külkereskedelmi szempontjaink szerint sem feltétlenül előremutatók. A külkereskedelmi többletet ugyanis most leginkább azért gondoljuk szükségszerűnek, mert ez az adósságleépítési folyamat során elkerülhetetlen. Ám a gazdaság súlyosabban eladósodott szegmensét (lakosság, állam, kkv) aligha segíti, ha a nagy multinacionális cégek jobban megnyomják az exportot. Az adósságleépítés ("alkalmazkodás") ugyanis az érintett szereplők visszafogottabb importigényén keresztül fejti ki a hatását a külkereskedelemre.

A munkaerőpiaci megfontolásokat viszont alátámasztani látszik az a tény, hogy az állástalanság problémája valóban kisebb azokban a térségekben, ahol prosperáló ipari tevékenység figyelhető meg. Ám ha megnézzük, hogy például a munkanélküliség viszonylag alacsony Vasban, Csongrádban is, ahol az ipari konjunktúra az elmúlt években nem volt erős, akkor felmerül a kérdés, hogy vajon feltétlenül az iparnak kell-e húznia a régiót, vagy bármilyen gazdasági tevékenység fellendülése képes mérsékelni a munkanélküliséget. Az is valószínűnek látszik (már csak a nagy üzemek képzett munkaerő ellátási kihívásai miatt is), hogy nem lehet minden válság sújtotta térségbe egy autógyárat telepíteni.

Ugyanakkor az újraiparosítással kapcsolatban nem a fenti pró-kontra érvekkel érdemes igazságot tenni. Ehelyett hasznos megnézni, hogy (1) a hozzánk hasonló fejlettségű országok az iparosításon keresztül jutottak-e előbbre, (2) mai iparosodottsági szintünk valóban elégtelennek tekinthető-e, illetve (3) a hozzánk hasonló fejlettségű országok sikeressége valóban az iparosodottsággal áll-e összefüggésben.

Hova tovább?

Az első zavarba ejtő ellentmondást már a miniszterelnök jelzéseiben felfedezhetjük. Ha ugyanis
- az iparosodottsági rangsorban valóban Európa élmezőnyében állunk,
- és az iparosodás a megoldás a magyar növekedési és foglalkoztatási kihívásokra,

akkor most legfeljebb egy lépésre állnánk az áhított teljes foglalkoztatottságtól, illetve a gazdaság bizonyára száguldana. De haladjunk inkább sorban, nézzük, mi a helyzet Európában és idehaza!

Vizsgálódásainkhoz a ipari, feldolgozóipari hozzáadott értéket vizsgáltuk a bruttó hozzáadott értékhez viszonyítva. (Lehetne más mutatót is választani, de erre az Eurostatnak összehasonlítható adatai vannak, amúgy pedig más módszertannal is hasonló eredmények adódnának.) Kezdjük egy állapotjelentéssel:

Újraiparosítás? Minek?
Ahogy látható, a magyar gazdaság iparosodottsága mutatónk szerint Európa élmezőnyében van. A listából elsőre csak annyi állapítható meg, hogy a fejletlenebb országokban ez a mutató jellemzően magasabb. Ugyanakkor az élmezőnyben találhatók sikeresen felzárkózó pályára lépett gazdaságok (Szlovákia), vagy éppen az utóbbi évtizedben konvergencia nélkül álló országok is (Csehország, Magyarország).

Elsőként nézzük meg, hogy a mai fejlett európai országokban miként alakult a feldolgozóipar súlya az elmúlt néhány évtizedben! Ahogy az alábbi ábrán látható, a fejlett országok többségében Franciaországtól Svédországig érdemi csökkenést mutat a szektor súlya, a tavalyi adatok Németországot leszámítva 10-16% között szóródnak. A német adat 22%-on áll, és itt az elmúlt 20 évben stagnálást láthattunk. (Ugyanezt figyelhetjük meg a teljes ipar vonatkozásában: az elmúlt 15 évben az átlagos súly 23%-ról 19%-ra esett vissza.)

Újraiparosítás? Minek?
Mi történt ezalatt a régiónkban? A felzárkózásban eltérő sikerességű országokban nemigen láthatunk markáns trendeket. Az elmúlt két évtizedben leginkább stagnálást tapasztalhattunk, függetlenül attól, hogy a gazdaság mennyire teljesített jól kelet-közép-európai összevetésben. A lengyeleknél például nemigen látni az "újraiparosodás" nyomait, mégis felzárkózási pályára álltak, a horvátoknak viszont hasonló tendencia mellett növekedtek a gazdasági problémái. Láthatjuk a magyar helyzetet is: a középmezőny tetején állunk a 22,6%-os feldogozóipari súlyunkkal.

Újraiparosítás? Minek?
Mit mondhatunk a fenti adatok alapján?

- A magyar gazdaságban nemzetközi összevetésben magasnak mondható, de nem egyedülálló az ipar súlya.
- A magas ipari súlyú országok gazdasági sikeresség szempontjából meglehetősen vegyes csoportot alkotnak.
- Láthatunk felzárkózó országokat alacsony és magas iparosodottsági szinttel, illetve a kevésbé sikeresek csoportja is meglehetősen heterogén e szempontból.
- Nemigen találunk olyan országot, ahol az elmúlt évtizedekben növekedett volna az ipar súlya.
- A fejlett országokban az ipar szerepe inkább visszaszorult, a régiónkban ehhez képest magasabb szinten stagnált.

Vagyis óvatosan annyit megállapíthatunk, hogy az újraiparosítás, vagy éppen az ipar térvesztése nem volt jó fokmérője a gazdasági sikerességnek. Sőt, hosszabb távon a fejlődő országokban az ipar súlya csökkent. Ezt az összefüggést mutatja az alábbi is:

Újraiparosítás? Minek?
Látható, hogy a magyar gazdaság a fejlettségéhez képest magas ipari súlyt mondhat magáénak. Itt is lehet példálózni, mennyire nem tűnnek erősnek az iparosodás előnyei. A magas ipari kultúrával rendelkező Csehország ugyan valóban fejlettebb nálunk, de az utóbbi években ott sincs érdemi konvergencia. Az észtek esetében kisebb ipari súlyt figyelhetünk meg, mégis gyorsan növekednek. Összegezve: nincs olyan evidencia, hogy a "middle income trap" állapotból az újraiparosítás rántaná ki az országot.

Egy kérdés maradt még: vajon a kelet-közép-európai régióban esetleg a munkahelymegtartás, teremtés szempontjából nem üdvösebb-e az ipar előtérbe helyezése? Hiszen ahogy említettük, a cseh és német adat alapján akár sejthetnénk is ilyen összefüggést. Az alábbi ábra azonban mutatja, hogy az iparosodottság és a foglalkoztatottság között nemigen állíthatunk fel ilyen összefüggést.

Újraiparosítás? Minek?
Sőt, ha megfigyeljük, akkor láthatjuk, hogy az iparosodottsági szintünkhöz képest lehetne akár magasabb is a foglalkoztatottságunk, vagyis a bajt vélhetően máshol kell keresni. (Az már meghaladja az írásunk kereteit, hogy arról elmélkedjünk, hogy a képzetlen munkaerő jó része valószínűleg egy modern ipari üzemben sem alkalmazható, vagy hogy ehhez a kínai bérszínvonallal kellene versenyezni úgy, hogy közben folyamatosan emeljük a minimálbért.)

Végezetül érdemes megjegyezni, hogy a modern regionális politika sem az ipari központok létrehozásában látja az elmaradott térségek felzárkózásának kulcsát. Az így kialakuló növekedési gócok a tapasztalatok szerint zárványként maradnak a gazdaságban, és nincs szétterjedő pozitív hatásuk. A megoldást sokkal inkább a helyi kezdeményezések ösztönzése, a sűrű gazdasági kapcsolatháló kialakulása jelentheti. Ebben a felfogásban a gazdaságpolitika számára a feladat inkább az információnyújtás, a képzés, a helyi kezdeményezések és források összekapcsolása lehet. Ami ugyan nem olyan látványos, mint egy új gyár, de hosszabb távon több sikerrel kecsegtet.
Holdblog

Szabó Dávid: Érik a kriptó iparág

Mintha a korábbiaknál jóval kisebb hype mellett lenne alakulóban a kriptománia újabb köre. Milyen gátak szakadtak át az elmúlt időszakban, hol tart a szabályozás, hogyan... The post Szabó Dá

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Ez is érdekelhet
szénerőmű