Törökország totális árfolyamválságba sodródott, ezért azonnali lépésekre van szükség, hogy a jelenlegi történet ne egy "mini-Venezuela" forgatókönyvvel végződjön - vélik a Nordea Bank elemzői.

A bankház szakértői rövid helyzetértékelésükben kiemelik, hogy most kezd igazán visszaütni az a jelenség, miszerint az elmúlt években egyre nagyobbá váló folyó fizetési mérleg hiányt elsősorban spekulatív célú külső források finanszírozták. Most ezek a szereplők a gazdasági és politikai kockázatok miatt menekülőre fogják, ennek a következményeit láthatjuk.

A súlyos válsághelyzetre rátesz még egy lapáttal, hogy Törökország devizatartalékai folyamatosan csökkennek, miközben a líra mélyrepülése egyre drágábbá teszi a külső adósság refinanszírozását. Az alábbi ábrán látszik, hogy az egy éven belül lejáró, így rövid távon megújításra szoruló külső adósság értéke mintegy 125 milliárd dollárra rúg, miközben a devizatartalék összege mindössze 75 milliárd dollárt tesz ki. Az IMF már korábban figyelmeztette a törököket az alacsony devizatartalék miatt, azóta pedig csak rosszabbá vált a helyzet.


A Nordea elemzői szerint ahhoz, hogy rövid távon megállítható legyen a líra összeomlása, már ma 200 bázispontos, rendkívüli kamatemelésre lenne szükség a jegybank részéről. Ez azonban csak átmenetileg segítené az árfolyamot, így a későbbiekben további szigorításnak kellene következnie, amennyiben a döntéshozók meg akarják akadályozni a hazai fizetőeszköz további gyengülését. Ez tűnik most a Nordea szerint a legvalószínűbb forgatókönyvnek.

Szóba jöhetne még tőkekorlátozások bevezetése, ez ugyanakkor hosszabb távon csak olaj lenne a tűzre, hiszen a befektetői bizalom teljes erodálásával járna, ami a jelentős külső finanszírozási igény miatt durva gazdasági visszaesést eredményezne.

Hosszabb távon négy dologra lenne szükség, hogy a líra árfolyama stabilizálódni tudjon:

  • Konkrét bizonyítékokra lesz szüksége a befektetőknek, hogy a jegybanki függetlenségbe nem fog beleszállni Erdogan és a török kormány.
  • Vissza kell venniük agresszív külpolitikájukból, legyen szó az Egyesült Államokkal való szembenállásról, vagy éppen a szíriai helyzetről.
  • A kormánynak erőfeszítéseket kell tennie a költségvetési politika racionalizálása érdekében, hogy ezáltal lejjebb szorítsa a költségvetési hiányt. Ez persze növekedési áldozattal járna, azonban elengedhetetlen a túlzott hitelezésre épülő növekedési modell irányából való elmozdulás, ami a folyó fizetési mérleg kiigazításához is hozzájárulna.
  • Végezetül kedvezőbb külső környezetre lenne szükség, ez azonban problémás lehet, hiszen a nagy jegybankok szigorodó monetáris politikája alapvetően negatívan hat a globális likviditási helyzetre, ami így folyamatosan nyomás alatt tartja a gyengébb fundamentumokkal rendelkező országokat, így Törökországot is.


Összességében a Nordea szakértői szerint Erdogannak azonnal cselekednie kell a helyzet normalizálása érdekében, ha el akarja kerülni azt, hogy országa "mini-Venezuelává" változzon. Növekedési áldozattal mindenképp számolni kell, de nem mindegy, mekkorával.



(Címlapkép forrása: UMIT TURHAN COSKUN / AFP)