Csád lépése, hogy távozásra szólította fel az amerikai hadsereget egy hónappal azután történt, hogy Niger felfüggesztette az USA-val kötött biztonsági megállapodását. Valamint a Száhel-övezet országaiban történt puccsok sorát követi, amelyek következtében a katonai junták szorosabbra fűzték kapcsolataikat Oroszországgal, és megszakították a Nyugattal való együttműködésüket – számolt be a Bloomberg.
A csádi légierő vezérkari főnöke, Idriss Amine Ahmed levelet küldött az amerikai védelmi attasénak, amelyben arra kérte az Egyesült Államokat, hogy szüntesse be a katonai jelenlétét a bázison. Az amerikai külügyminisztérium azonban tagadta, hogy Csád kérte volna az amerikai erők távozását, és azt állította, hogy a két ország megállapodott abban, hogy a közelgő csádi elnökválasztást követően felülvizsgálják biztonsági együttműködésüket.
Mahamat Deby ideiglenes csádi elnök, aki három évvel ezelőtt, apja halála után ragadta magához a hatalmat, a május 6-i választásokon várhatóan meghosszabbítja családja három évtizede tartó uralmát. Deby januárban találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és a szuverenitás szükségességét hangsúlyozta. A héten a France24 francia műsorszolgáltatónak adott interjújában az elnökaspiráns kijelentette, hogy Csád „szabad és független ország”, és együtt kíván működni minden olyan nemzettel, amely tiszteletben tartja ezt.
Mali, Niger és Burkina Faso katonai vezetői, akik az elmúlt három évben mindannyian hatalomra kerültek, szintén megszakították a biztonsági kapcsolatokat korábbi nyugati szövetségeseikkel, miközben a térségben egyre erősödik a Nyugat-ellenesség, különösen a volt gyarmati hatalom Franciaországgal szemben. Oroszország kihasználta ezt az érzést, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait ezekkel az országokkal.
Magyar szempontból azért érdekes a hír, mert tavaly ősszel döntött róla a magyar parlament, hogy 2024 tavaszán a Honvédség egy 200 fős magyar katonai kontingenst vezényel Csádba.
Címlapkép forrása: Mass Communication Specialist Seaman Alex Corona/U.S. Navy via Getty Images
