Izrael eldöntötte, hogy betiltja az al-Dzsazíra televízió működését az országban, mivel azzal vádolják a médiavállalatot, hogy rendszeresen olyan üzeneteket osztanak meg, amellyel szerintük a zsidó állam biztonságát veszélyeztetik. Jeruzsálem már régóta hideg viszonyt ápol a csatornával, különösen a Gázai övezetben zajló konfliktusról írt tudósítások hatására távolodtak el egymástól az álláspontok. Az irodák bezárásáról maga az izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu is posztolt, aki az X nevű közösségi médiás platformon osztotta meg a hírt. Rajta kívül több döntéshozó is határozottan felsorakozott a döntés mögé, azzal indokolva a lépést, hogy Jeruzsálem ellen gerjesztik a hangulatot. A bejelentést követően az izraeli rendőrök razziáztak egy izraeli hotelben is, amelyet a csatorna egyik főhadiszállásának használtak.
A katari műsorszolgáltató azonnal nyilvánosságra hozta a válaszát az ügyben, amelyben „megtévesztőnek”, „rágalmazásnak” és „bűncselekménynek” nevezték a Knesszet lépését. Az al-Dzsazíra izraeli és palesztin területekért felelős irodavezetője, Valid Al-Omari is megszólalt az ügyben:
Egyértelmű, hogy meg akarják akadályozni, hogy bárki más megtudja, mi történik ebben a háborúban, Gázában, Izraelen belül, Ciszjordániában.
A döntést a Riporterek Határok Nélkül szervezete is elítélte, szerintük Jeruzsálem „elnyomó törvénykezést” használ, és a célja egyértelműen az, hogy „cenzúrázza a gázai háborúról szóló tudósításokat”. Azt a kihirdetés pillanatában nem lehetett tudni, hogy a tiltás mikortól lép életbe, van-e határideje, illetve, hogy pontosan milyen területekre vonatkozik. Az egyik tudósító azóta segített tisztázni néhány kérdést, szerinte a rendelet az izraeli és a kelet-jeruzsálemi tevékenységet tiltja, a palesztin területeken nem érinti a tudósítást.
Israel shuts down Al Jazeera offices. pic.twitter.com/8gLPtzOu4P
— Al (Jazeera) May 5, 2024
Izrael és az al-Dzsazíra közötti viták folyamatosan durvultak el az elmúlt hónapokban. A csatorna rendszeresen olyan tudósításokat közöl, amelyben a civil lakossággal szemben elkövetett bűncselekménnyel gyanúsítja az izraeli haderőt (IDF), míg Jeruzsálem szerint a katari műsorszolgáltató összejátszik a Hamász iszlamista terrorszervezettel. Az ügyben nemcsak ez számít közvetlen előzményének, hanem
egy korábban elfogadott törvény is, amely lehetővé teszi Izrael számára, hogy a nemzetbiztonsági veszélyt jelentő külföldi médiumokat ideiglenesen bezárja.
Az al-Dzsazíra betiltásával Jeruzsálem vélhetően több célt próbált elérni egyszerre:
- Egyrészt a húzással megszabadulhat egy olyan külföldi hírtelevíziótól, amelyik régóta aggasztja Izraelt. A csatorna nagyon részletesen tudósít a zsidó állam konfliktusairól, azokról az esetekről is részletes beszámolóval készülve, amelyek rontják az országról alkotott nemzetközi képet. A betiltással vélhetően nem fogják maradéktalanul elérni, hogy a műsorszolgáltató leállítja a napi híradást a háború aktuális állásáról, vagy hogy az izraeli igényeknek megfelelő stílusban fog majd közvetíteni, viszont megnehezítik számukra a hozzáférést bizonyos információkhoz vagy területekhez.
- Izrael és a Hamász között 2023 októberében kirobbanó háborúban az összecsapások kezdete óta igyekszik a felek között közvetíteni Katar. Az elmúlt hónapokban arról lehetett hallani, hogy egy tűzszüneti megállapodás formálódik a szemben álló felek között, viszont ténylegesen eddig nem sikerült kiegyezni. Az utóbbi hetekben egyre hangosabbá váltak azok a hangok, amelyek azzal gyanúsították meg az olajmonarchiát, hogy nem helyez kellő nyomást a palesztin iszlamista mozgalomra, ezért nincs meg az áttörés. Mivel érezhetően fogy a nyugati hatalmak türelme a kérdés megoldását illetően, ezért könnyen meglehet, hogy Izrael a lépéssel Katarra akar nagyobb nyomást gyakorolni. Egy nappal az al-Dzsazíra elleni fellépés után, május 6-án a Hamász már bejelentette, hogy hajlandó belemenni egy tűzszünetbe, de a feltételek nem feleltek meg Izraelnek.
- Nem elhanyagolhatóak az alacsony támogatottsággal rendelkező izraeli kormány belpolitikai szempontjai. Az iszlamisták tavaly októberi meglepetésszerű támadását követően sokan a Benjámin Netanjahu vezette kormányt tették felelőssé a legalább 1200 halálos áldozatot követelő akcióért. A vezetés az elmúlt hónapokban kemény lépésekkel igyekezett visszaszerezni a szavazók támogatását, ám áprilisban még mindig a lakosság 71 százaléka gondolta úgy, hogy a miniszterelnöknek távoznia kellene. Az al-Dzsazíra kitiltásától is remélhet némi belpolitikai hasznot a kormány.
A döntés nyilvánosságra hozatalát követően éppen az arab csatorna számolt be arról, hogy Doha nem akar változtatni a hozzáállásán, továbbra is kitartanak az eddigi politikájuk mellett és folytatják a felek közötti közvetítést. Viszont Katar korábban jelezte, hogy tervezi a felekkel kialakított kapcsolatait felülvizsgálni, ennek részeként pedig a közeljövőben bezárhatják a Hamász irodáját az olajmonarchia fővárosában.
could close the political office of as part of a broader review of its role as a mediator in the war between Israel and the militant Palestinian group, according to an official familiar with the Qatari governments reassessment. #Qatar
— Al (Arabiya) May 4, 2024
Az események megértésével kapcsolatban érdemes részletesebben elemezni az al-Dzsazíra jelentőségét az arab világban.
Katar 1996-ban alapította meg a pánarab televíziót, amely aztán gyorsan az egyik legnépszerűbb csatorna lett a Közel-Keleten. Az időzítés nem volt véletlen, mivel a BBC leállította az arab nyelvű műsorát, így keletkezett egy jelentős hiány a médiaszolgáltatási piacon. A dohai székhelyű vállalat ebbe a légüres térbe nyomult be. Némileg ironikus módon Doha nagy lehetőségét a szomszédos (és a szektorban egyértelmű rivális) Szaúd-Arábia hozta el, mivel Rijád elhatározta a nyugati hírcsatorna cenzúrázását, ami miatt a londoni székhelyű médiavállalat végül elhagyta a térséget. Az al-Dzsazíra eleinte napi 6 órában sugárzott, de a megnövekedett érdeklődés miatt ez gyorsan 12 órára emelkedett. A műsorszolgáltató egyre fontosabb tényező lett a térségben, újabb és újabb országokban jelent meg, ahol nagy figyelmet fordítottak a helyi információk megosztására. Három évvel az indulását követően már napi 24 órás műsorszórásra váltottak, 2001-ben pedig az online felület is elindult.
A televízió nemzetközi hírnevet azzal szerzett, hogy a közel-keleti konfliktusok esetében közvetlenül az összecsapások mellől jelentkeztek be élő adásban.
A veszélyes helyzetek felvállalása nem ritkán tragikus végkimenetellel járt, több alkalommal a stábot érte találat. Fontos megjegyezni, hogy nem a katari médiavállalat volt az első televízió, amely a 24 órás hírműsor közvetítésében gondolkodott. Különlegességét az adta, hogy ameddig a legtöbb térségi médiavállalat a helyi kormány narratívájának szócsöveként működött, addig a katari cég a pártatlanság képét építette fel, amelybe adott esetben olyan ügyek és témák is belefértek, amelyek adott esetben kényelmetlenek lehetnek néhány országnak.
Az új megközelítéssel a lakosság figyelmét sikerült megnyerni, hiszen korábban egyáltalán nem jutott el hozzájuk olyan információ, amely nem a vezetés számára kedvező. Az al-Dzsazíra azzal is újdonságot jelentett, hogy ez volt az első arab nyelvű csatorna, ahol már az indulást követő években megjelentek az izraeli, többször is héberül megszólaló vendégek. A televízió működését azonban nem kerülték el a botrányok és a súlyos vádak sem:
- Az, hogy a csatorna nem működik teljesen függetlenül Dohától, már az indulás pillanatától kezdve világos volt. Akkor maga a katari emír adott 137 millió dollárnyi kölcsönt az elindulást követő 5 év pénzügyi áthidalásához. Fontos hozzátenni, hogy a médiavállalat nem Katar hivatalos állami csatornájaként működik, azt a feladatot 1970 óta a Qatar Television tölti be. A szoros összefonódások miatt többször érte az a vád az al-Dzsazírát, hogy tulajdonképpen a katari emír véleményét és kritikáját sugározza, amellyel szerte a világon igyekszik befolyásolni a közvéleményt a saját érdekei mentén.
- A konfliktusok közvetítésénél nagy figyelmet fordítottak arra, hogy minél több fél narratíváját megjelenítse. Emlékezetes, hogy a 2001. szeptember 11-én történt amerikai terrortámadásokat követően az Egyesült Államok megtorló támadást indított Afganisztánban. A katari csatorna testközelből követte az eseményeket, és Washington narratívája mellett a táliboknak és az al-Kaida terrorszervezetnek is teret adtak az üzeneteik elmondásához. Emiatt többször kapták meg azt a kritikát, hogy a terroristák szócsöveként működik a csatorna.
- A nyugati mintára létrehozott vitaműsorok gyakran olyan kérdéseket is megvitattak, amelyek a térség konzervatív lakosságánál váltotta ki a kritikákat. Elhíresült az az 1999-es algériai eset, amikor több városban is lekapcsolták az áramot, hogy megakadályozzák a nagy vitát kiváltó El-Itidjah el-Mouakass (arabul Az ellenkező irány) beszélgetős műsor leadását. A letiltott show lényege az volt, hogy ellenkező nézőpontú szereplők beszélgettek egy témáról, amely gyakran a világibb megközelítésű hangoknak is teret adott.
- 2005-ben a csatorna egyik tudósítóját, Tayseer Allounit letartóztatták Spanyolországban. A riportert azzal gyanúsították, hogy szoros kapcsolatokat tartott fenn a terrorista szervezettel. Egy évvel korábban követte el az al-Kaida a vonatrobbantásokat Madridban, amelyek 191 áldozatot követeltek.
Mára a katari székhelyű társaság az iszlám világ egyik legnagyobb hatású médiaszolgáltatójává nőtte ki magát, több nyelven elérhető, a nyugati országokban is rendszeresen követik.
A jelentőségét jól jellemzi, hogy több alkalommal komoly nemzetközi diplomáciai botránnyal kellett megbirkóznia Dohának a csatorna tevékenysége miatt. Az al-Dzsazíra nagyon aktívan számolt be a 2010 után kirobbanó „Arab tavasz” eseményeiről, sokak szerint ezzel hozzájárultak a tiltakozások elterjedéséhez. Többen elmondták, hogy a műsorok valójában a katari emír meghosszabbított karjaként működik és próbálnak az olajmonarchiából olyan helyzetet generálni, amely számukra megfelelő.
Kiemelt példája ennek az egyiptomi eset, ahol Hoszni Mubarak elnök bukását követően a Katarral szövetséges iszlamista Muszlim Testvériség (MT) jutott hatalomra a választáson, a vádak szerint a média aktív hozzájárulásával. 2014-ben több arab ország is úgy döntött, hogy visszahívja a nagykövetét a gazdag olajmonarchiából az MT támogatása miatt. Ekkor a televízió tevékenységét is erőteljes kritika érte. Később, 2017-ben már kiterjedt blokádot hirdettek Katar ellen, a számos vád között pedig az al-Dzsazíra hangneme is szerepelt, mivel több ország is úgy érezte, hogy Doha bele akar szólni a belpolitikájukba. A válság csak 2021 elején rendeződött békésen.
A mostani eset egyelőre nem okozott komolyabb nemzetközi botrányt, mivel Katar higgadt maradt Jeruzsálem lépését követően.
A helyzet most az arab világban inkább Doha kezére játszik, mivel a Gázai övezetben zajló konfliktusról adott tudósítással rengeteg háztartásba juttatnak el információkat a eseményekről, ezzel pedig a saját szerepüket tudják növelni. Azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy hosszútávon hogyan fogja befolyásolni Jeruzsálem és Doha kapcsolatát az eset, vagy esetleg a lépés változtatni fog-e a Hamásszal folytatott tűzszüneti tárgyalásokon. Az viszont bizonyos, hogy mostantól teljesen más alapokon fognak folytatódni a megbeszélések.
Címlapkép forrása: Mostafa Alkharouf/Anadolu via Getty Images
