Az Építési és Közlekedési Minisztérium a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokat egyesével áttekinti, melynek során a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. (KTI), mint költségszakértő megvizsgálja a beadott ajánlatokat, és kizárólag olyan ajánlat nyerhet, amely az átláthatóság elvének megfelel.
A nyersanyagok és alkatrészek beszerzési árai egyértelműen megállapíthatók és az azokra rátett nyereség mértéke sem haladja meg az előre rögzített mértéket.
Amennyiben nincs ilyen ajánlat a minisztérium az adott közbeszerzést eredménytelennek tekinti. Az ezután kiírásra kerülő közbeszerzéseknél az ÉKM az úgynevezett Open Book elvet fogja alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy
a benyújtott ajánlatokban meg kell jeleníteni, hogy a pályázók az egyes költségvetési tételekre adott megajánlásaik során milyen anyagköltséggel, munkadíjjal és vállalkozói fedezettel számoltak.
Ezen kívül a pályázóktól az árazást befolyásoló egyéb lényeges információkat is meg fog követelni a minisztérium. A vállalkozók kötelesek vállalni, hogy amennyiben pályázatuk nyertes lesz a közbeszerzési eljárásban, az állam könyvszakértői számára hozzáférést biztosítanak könyvelésükhöz, így költségeiket és nyereségüket transzparens módon kötelesek bemutatni. A műszaki ellenőr kizárólag olyan számlákat javasolhat teljesítés igazolásra, amely az előzetesen rögzített nyereség mértéknél magasabbat nem tartalmaz. Amennyiben az állam költségszakértője vagy könyvszakértője utólagos vizsgálatában azt állapítja meg, hogy a számlába állított vállalkozói nyereség meghaladja az előre rögzített mértéket, a túlfizetés összege a soron következő számla értékéből levonásra kerül.
A rendelet főbb pontjai:
- A tervezői költségbecslést a közbeszerzési eljárás megindítása előtt a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft-nek, mint szakértőnek előzetesen meg kell küldeni felülvizsgálatra, aki megvizsgálja, hogy a tervezői költségbecslésben szereplő értékek megfelelnek-e a piaci árnak.
- Amennyiben eltérést állapít meg, korrigálja a tervezői költségbecslésben szereplő értékeket a piaci árnak megfelelően. A szakértő a tervezői költségbecslés felülvizsgálata keretében megvizsgálja, hogy az mekkora vállalkozói nyereséggel számolt és meghatározza, hogy mekkora lenne a piaci ár, amennyiben a vállalkozó nyereségének mértéke legfeljebb 10 százalék lenne.
- Az építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárás megvalósításához szükséges pénzügyi fedezetet a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően úgy szükséges biztosítani, hogy a szakértő által felülvizsgált, 10 százalékos nyereséggel korrigált költségbecslésben szereplő összeggel megegyező összeg álljon rendelkezésre fedezetként a megvalósítására. A rendelkezésre álló fedezet mértékét a megindításra kerülő közbeszerzési eljárásban nyilvánossá kell tenni.
- A 2023. szeptember 1. után indított és még le nem zárt építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásoknál, amennyiben a legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő árazása meghaladja az eljárás becsült értékét, meg kell vizsgálni azt.
- A szakértő a vizsgálata alapján állást foglal arról, hogy a legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő az általa benyújtott indoklásban megfelelően igazolta-e, hogy az ajánlatában megadott ár vagy annak egyes összetevői megfelelnek-e a piaci árnak. Ha a benyújtott indoklás alapján a szakértő szükségesnek látja, hiánypótlásra, további kiegészítő információk bekérésére hívható fel az ajánlattevő.
- Amennyiben a vizsgálat alapján megállapítható, hogy a vállalkozó által az ajánlati árban kalkulált nyereség mértéke meghaladja a legfeljebb 10 százalékot, vagy felmerül az alapelv súlyos sérelme, eredménytelenné kell nyilvánítani a közbeszerzési eljárást.
- Az előző pontba nem tartozó le nem zárt közbeszerzési eljárások esetén is vizsgálni szükséges, hogy a legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlatában megadott ajánlati ár megfelel-e a piaci árnak.
- Amennyiben a beruházásra rendelkezésre álló, az elektronikus közbeszerzési rendszerben rögzített fedezet magasabb, mint a legkedvezőbb ár – az eljárás eredményesen lezárásra kerül.
- Az eljárást lezáró írásbeli összegezés kiküldését követően a nyertes ajánlattevő részére a szerződés megkötését megelőzően fel kell ajánlani a szerződés módosítását olyan tartalommal, hogy a vállalkozói díj összege a felülvizsgált becsült érték 10 százalékkal emelt összegének megfelelő összegre kerüljön csökkentésre.
- A 2024. május 1. napját követően megindításra kerülő közbeszerzési eljárások esetén törekedni kell arra, hogy a benyújtott ajánlatokból a lehető legszélesebb körű információ álljon rendelkezésre a vállalkozó által alkalmazott árazási metodika felülvizsgálatára.
- A 2024. május 1. napját követően megindításra kerülő építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárások esetén alkalmazott szerződéses feltételekben az ún. „open book” elv alkalmazásával olyan elszámolási feltételrendszert szükséges előírni, amely kötelezi a nyertes ajánlattevőket a költségeik, valamint a nyereségük folyamatos és transzparens bemutatására, illetve annak tűrésére, hogy az így bemutatott elszámolásaikat a megrendelő erre irányuló döntése esetén utólagos vizsgálat tárgyává lehet tenni.
- A szerződéses feltételekben rögzíteni szükséges továbbá, hogy csak olyan teljesítés igazolható, amelyben az elszámolni kívánt költségvetési tételek tekintetében a vállalkozói nyereség legfeljebb 10 százalék lehet.
- Ha az utólagos vizsgálat állapítja meg, hogy a számlába állított vállalkozói nyereség meghaladja a 10 százalékot, akkor a vállalkozó a nyereségének a 10 százalékot meghaladó részét a szerződésben meghatározott feltételek szerint köteles visszafizetni, vagy ennek összege – amennyiben erre lehetőség van – a soron következő számla alapján kifizetésre kerülő összegből beszámítással levonható.
-
Ez az utasítás az aláírását követő naptól alkalmazandó, azzal, hogy a KTI szakértőként történő eljárására vonatkozó szabályok alkalmazására 2024. május 1. napját megelőzően csak külön erre vonatkozó szakértői megrendeléssel érintett ügyekben kerül sor.
Építőipar 2024 konferencia
Lázár János a Portfolio Építőipar 2024 konferenciájának is előadója volt, ahol már akkor kemény intézkedéseket lebegtetett be. Elmondta, hogy teljesen új rendszert kívánnak bevezetni az állami beruházásokban és racionálisabb beruházásokra van szükség, a tervezés és kivitelezés nem egyesülhet egy kézben és nem kezdődhet el például terv nélkül állami beruházás.
Elmondása szerint beruházási keretprogramokat kell alkotni és 10 éves, átlátható fejlesztési tervre van szükség, hogy nagyobb legyen a szereplők közti verseny, valamint, a mennyiség helyett a minőség dominálja a szektort. Kiemelte, hogy egy olyan rendszer kialakítása szükséges, ahol pontosan megérthető, hogy a beruházások során mire költik a pénzt, és ahol nincs lehetőség extraprofitra.
Címlapkép forrása: Portfolio
