Az LMP hatályon kívül helyeztetné a magyar építészügyi törvény kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályait. A párt képviselője, Csárdi Antal a híradó megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy ez a törvény lehetővé teszi, hogy a magyar jogrendszer fölé helyeződjenek olyan, a kormány számára kedves beruházások, amelyet mindenképpen meg szeretne csinálni.
Stadionépítések, közlekedési-, kulturális- és turisztikai célú beruházások, akkumulátoripari fejlesztések - az elmúlt években több száz építkezést nyilvánított nemzetgazdasági szempontból kiemeltté a kormány, időnként magáncélúakat is - hangzott el a híradóban. Emlékeztetnek: az ilyen beruházásokra egyedi szabályok vonatkoznak, még a helyi településrendezési előírásokat sem kell betartani az építkezéseken.
Az LMP népszavazási kezdeményezése idén januárban kapott zöld jelzést a Nemzeti Választási Bizottságtól, de a döntést többek között az Építési és Közlekedési Minisztérium is megtámadta. Nemrég viszont döntött a Kúria: lehet népszavazás az ügyben, az ehhez szükséges aláírásokat viszont még nem kezdheti el gyűjteni az ellenzéki párt, az július 9-én kezdődhet el.
A minisztérium korábban azzal támadta a kezdeményezést, hogy az hatással lehet a központi költségvetésre, és ilyen ügyekben nem lehet népszavazást kiírni. A Kúria azonban nem látta megalapozottnak ezt az érvelést. Az RTL-nek a tárca azt írta:
"Alkotmányi jogi panasszal élünk és az Alkotmánybírósághoz fordulunk. A magyar építészetről szóló törvény
kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályainak megtartása Magyarország stratégiai érdeke.
A más országokban is alkalmazott eljárásrend garantálja, hogy a régió országainak befektetés ösztönző versenyében ne szenvedjük behozhatatlan hátrányt".
Az LMP által beadott és a Kúria által most jóváhagyott népszavazási kérdés így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénynek a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat megállapító 42. alcímét?"
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balázs Attila
