- 2006-ban került ideiglenes műemléki védelem alá az egykor Radetzky-laktanya néven ismert Bem téri épület - az Európa Alap és a Bem Palace irodaház tervezője szerint ekkor kevés konkrét műemléki értéket találtak benne.
- 2010 májusában kapta meg az ingatlan az építési engedélyt. Az Európa Alap az épület tervezőivel együtt, - összhangban a Műemléki Tervtanács véleményével valamint a KÖH, mint engedélyező hatóság szakmai álláspontjával - úgy döntött, hogy annak csak a legjellemzőbb részeit hagyják meg: 80-85 százalékban egy új épületet hoznak létre, mely integrálja a régi részeket.
- 2011-ben nyilvánították műemlékké az épületet, ez azonban akkor nem befolyásolta az engedély érvényességét.
- 2012 szeptemberében kezdte meg az Európa Ingatlan Befektetési Alap az ingatlan bontását és a kivitelezési munkálatokat.
- 2016 februárjában az I. kerületi Kormányhivatal, mint illetékes építési hatóság megerősítette az Európa Alapnak az építési engedély érvényességét, hozzátéve, hogy a projektre a jogerős és végrehajtható engedély alapján a használatbavételi engedélyt 2017. szeptember 17-ig szükséges megkérni.
- 2016 májusban vásárolta meg a HB Reavis Csoport az ingatlant az Európa Ingatlan Befektetési Alaptól, melynek 100 százalékos tulajdonosa egy, az UniCredit Csoporthoz tartozó osztrák cég, az UCTAM CEE. Az eladó szavatosságot vállalt az építési engedély érvényességére.
- 2016. május 17-én jelentette be a vásárlást a HB Reavis Csoport. A 32 ezer négyzetméter bruttó bérbeadható területet rendelkező irodafejlesztést akkor 2018-re tervezte befejezni a kivitelezés felgyorsításának köszönhetően.
- 2016. május 25-én az illetékes építési hatóság határozatot adott ki arról, hogy a HB Reavis lett az építési engedély jogutódja és az építtetői jogok gyakorlója.
- 2016 májusában a vásárlás bejelentése, a bontás és a kivitelezés felgyorsítása felháborodást váltott ki civil örökségvédők körében, ez is szerepet játszhatott abban, hogy:
- 2016. június 2-án a fővárosi kormányhivatal örökségvédelmi osztálya visszavonta a projekt építési engedélyét annak jogszabálysértő voltára hivatkozva, közel 6 évvel kiadása után. A tulajdonos HB Reavis azonnal leállította a bontási munkálatokat, azóta pedig csak állagmegóvást végez az ingatlanon.
- 2016. június 7-én a HB Reavis közleményt adott ki, melyből többek között az is kiderül, hogy a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal által lefolytatott engedélyezési eljárást széles körű szakmai jóváhagyási folyamat előzte meg, amelynek keretében a Műemléki Tervtanács és a Központi Tervtanács az országos főépítész javaslatával ajánlotta elfogadásra a terveket, kiemelve, hogy azok a védendő műemléki értékek figyelembevételével készültek.
- 2016. október 25-én tárgyalja az ügyet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Az eljárásban a felpereseknek - elsősorban az az Európa Ingatlan Befektetési Alapnak - azt kell bizonyítaniuk, hogy a kormányhivatal határozata jogszabályt sértett. Ez az egyetlen esélye a fejlesztőnek a beruházás újraindítására, mivel a határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Ha pedig a HB Reavis és az Európa Ingatlan Befektetési Alap felperesként közösen sikerrel járnak, akkor egy hosszas egymással történő pereskedést is megúszhatnak.
Rendkívül fontos, hogy a kereskedelmi ingatlanok befektetési piacának élénkülését a törvényesen működő építésügyi igazgatás is segítse. Az építési engedélyek utólagos törvénytelen megsemmisítése nem példanélküli Magyarországon. Az ilyen ügyek könnyen alááshatják a közigazgatási rendszerbe vetett bizalmat és csökkenhetik Magyarország vonzerejét - különösen egy külföldi befektető szemében. Csak abban bízhatunk, hogy a bírósági felülvizsgálat során ebben az ügyben is törvényes és alkotmányos döntés születik, és a magyarországi ingatlanok vevői a jövőben is bízhatnak a közigazgatási szervek által kiadott engedélyek szabályszerűségében és jóhiszeműen szerzett jogaik védelmében - kommentálta az ügyet a Portfolio megkeresésére Dr. Szécsényi László, a Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás irodavezető partnere.
