Készülnek az energiahatékonysági szabályok jelentős szigorodására a családi házat vagy társasházi lakást építők. A Takarék Index elemzése szerint, a most épülő és eladásra kínált fővárosi társasházi lakások majdnem fele várhatóan már megfelel a 2021-től életbe lépő szigorú elvárásoknak, az arány pedig a jövőre átadni tervezett lakások körében még magasabb, az ismert energetikai paraméterekkel rendelkező otthonok majdnem kétharmada használ majd megújuló energiát. A folyamat a klímaváltozás szempontjából vitathatatlanul pozitív, a kérdés viszont az, hogy mindez mennyivel dobhatja meg az új lakások már most is magas árait.

2021. január 1-je után már csak olyan új ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amely legalább "közel nulla energiaigényű", azaz energiahatékonysága eléri a költséghatékonyság szintjét, valamint legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ, vagyis legalább BB energetikai osztályú besorolást kap.

BudaPart

BudaPart

1117 Budapest, Kopaszi-gát 5
817 db lakás
29 - 124 m2 alapterület
Átadás:
2020 Q1
0 - 0 M Ft
Ajánlatot kérek

Ezért lehet baj, ha csúszik az építkezés


Bár a szigorítás kezdőpontja még távolinak tűnik, mégis közelebb van, mint gondolnánk, mert a megfelelő energiahatékonysági minősítést a használatbavételi engedély kiadásánál vizsgálják. Könnyen előfordulhat, hogy egy idén építési engedélyt szerző családi háznál a szakemberhiány miatt csak jövőre kezdődik el a kivitelezés és 2021-re csúszik a használatba vétel. A Takarék Index elemzői szerint akár már a 2018 második felében megterveztetett házak esetében is szükség lehetett erre az előrelátásra, mert a kivitelezések befejezése szintén könnyen csúszhat az építőiparban tapasztalható nehézségek miatt. Mindez több ezer házat érinthet.

A 2018. november 1-ig építési engedélyt kapott társasházi lakásokat ugyan 2023 végéig még 5 százalékos áfakulccsal lehet értékesíteni, az energiahatékonysági szigorítás azonban ezekre az ingatlanokra is vonatkozik. Azon építkezésnek, melynek beruházója a jelenleg érvényes energetikai szabályok szerint szeretne használatbavételi engedélyt szerezni, be kell fejeződnie 2020 év vége előtt - hangsúlyozzák az elemzők.

Ez verheti fel igazán az új lakások árát, hosszú távon mégis jól járunk vele

Részletekért kattints ide!

A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint a jelenleg értékesítés alatt álló budapesti lakások közül körülbelül ezer átadása csak 2020 után várható. Több mint kétezer pedig a tervek szerint 2020 harmadik és negyedik negyedévében készül el, amelyek esetében már némi kivitelezési késedelem is 2021-re teheti át a használatba vételi engedély megszerzésének időpontját.

Az összesítés szerint azokat a fővárosban most épülő és megvételre kínált társasházi lakásokat, amelyeknek ismert a várható energetikai jellemzője, 45 százalékban már úgy építik, hogy megfeleljenek a 2021-től elvárt BB minősítésnek. A megújuló energiát használó lakások aránya is folyamatosan nő: az idén elkészülő ingatlanoknál 35 százalék, a 2020-ban átadni tervezetteknél már 64 százalék. 2021-től pedig - a szigorítás miatt - már az összes lakás használ majd legalább 25 százalékban megújuló energiát.

Ez verheti fel igazán az új lakások árát, hosszú távon mégis jól járunk vele

Forrás: Takarék Csoport

Azoknál a társasházi lakásoknál, amelyeket 2020 második felében terveznek befejezni, és nem teljesítik a közel nulla energiafelhasználás feltételeit, kulcsfontosságú, hogy ne csússzon a kivitelezés, mert 2021-től már nem kaphatnak használatbavételi engedélyt.

Az energetikai szabályok szigorodása a felújításokat és bővítéseket is érinti: 2018 januárjától a saját forrásból finanszírozott felújításoknál is a költségoptimalizált követelmény rendszert kell teljesíteni, bár a nem jelentős felújításnál elegendő az új szerkezeteknek megfelelnie a feltételeknek.

A felújítások esetében elmondható, hogy érdemes akár részben megújuló energiaforrásra váltani, a beruházás ugyanis egy kisebb változtatásnál is gyors és látványos megtérülést eredményezhet. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB), amely uniós források felhasználásával támogatja a lakosságot az energiahatékonyságot növelő programjában nyújtott kamatmentes kölcsönnel, azzal számol, hogy egy felújítás már az első években is csökkenti a családi kiadásokat. Egy tipikus családi házon elvégzett energetikai korszerűsítés következtében 30 százalékkal is csökkenthetőek a költségek, még úgy is, hogy a hitel törlesztőrészletét fizetni kell. A hitel visszafizetése után pedig tovább nő a megtakarítás egy felújítással.

Budai Walzer I. ütem

Budai Walzer I. ütem

1117 Budapest, Budafoki út 215.
260 db lakás
28 - 91 m2 alapterület
Átadás:
2021. máj
27 - 82.3 M Ft
Ajánlatot kérek

Energiahatékonyság és klímaváltozás


Egy családi ház szigetelésével akár 40-50 százalékkal, mintegy fél tonnával is csökkenthetjük egy háztartás CO2-kibocsátását - emlékeztet május 15-én, a Klímaváltozás Elleni Világnapon és a Családok Nemzetközi Napján a Knauf Insulation. A klímaváltozás megfékezéséhez azonban szükség van az emberek közreműködésére is.

A klímaváltozás vitathatatlan tény, amelynek egyik fő előidézője az emberi tevékenység nyomán keletkező és évtizedek óta folyamatosan növekvő szén-dioxid-kibocsátás. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbbi, 2018-as jelentése szerint, ha a jelenlegi ütemben pusztítjuk a bolygó erőforrásait, akkor már 2040-re világszerte súlyosabbá válnak a szárazságok és az erdőtüzek, súlyosbodnak az élelmezési válságok, a part menti területeket elönti a tenger, és klímamenekültek milliói hagyják majd el otthonaikat.

"Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van abban, hogy a Párizsi Klímaegyezménynek megfelelően, az iparosodás előtti időkhöz képest legfeljebb 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint 1,5 fokon belül lehessen tartani a bolygó hőmérsékletének emelkedését" - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. "A 2030-ig hátralévő években, a 2010-es szinthez képest 45 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-ig pedig nullához közeli értéket kell elérni, amely csak úgy lehetséges, ha otthonaink a jelenleginél is jobban szigeteltté, ezáltal pedig karbon semlegessé válnak, vagyis fűtésük és hűtésük csak minimális energiát igényel" - tette hozzá.

GREENSIDE LAKÓPARK 1. ÜTEM

GREENSIDE LAKÓPARK 1. ÜTEM

1135 Budapest, Szegedi út 53
83 db lakás
35 - 89 m2 alapterület
Átadás:
2020 Q2
28.2 - 57.6 M Ft
Ajánlatot kérek

A Knauf Insulation szerint ez azért is fontos, mert az 57 millió tonnás magyar szén-dioxid-kibocsátás 16 százaléka otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, amely mennyiség 80 százalékát azonban a nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,7 millió magyar családi ház adja.

Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe. A szigetelőanyag-gyártó rámutat, hogy önmagában csak a korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonna CO2-kibocsátást kerülhetnénk el évente, családi házaink fűtési költségeit akár 40-50 százalékkal, egyéni karbonlábnyomunkat pedig 6 százalékkal csökkenthetnénk.