A jelentősen megemelkedett budapesti lakásárak miatt sokan már nem engedhetik meg maguknak, hogy a fővárosban vásároljanak otthont, így helyette az agglomerációs települések felé fordulnak. Ez látszik a belföldi vándorlási számokból is, míg Budapest népessége fogyott 2016-ban, addig a környező alvótelepülések esetében a nettó vándorlás pozitív volt - derül ki az Otthontérkép Csoport elemzéséből.

2006 után úgy tűnik újabb fordulathoz érkeztünk: míg Budapest belső kerületeinek népessége nem növekszik, a külső pedig csökken, addig az agglomeráció népszerűsége növekszik. Legalábbis a népmozgás számain ez a jelenség tükröződik.

A főváros külső-belső kerületei és az agglomeráció örökös "csatát vív" az ingatlanvásárlók kegyeiért, ez a küzdelem most fordulóponthoz érkezett. Az agglomeráció 2000-2003 között hatalmas kedvenc volt, népessége évről évre növekedett. 2003-tól azonban többen akartak elköltözni a főváros környéki településekről, mint letelepedni ott, így a belső vándorlási ráta folyamatosan csökkent, egészen 2013-ig.

Fordult a kocka - Érd és Szigetszentmiklós körözi le Budapestet


Ezzel fordított arányban változott Budapest külső és belső kerületeinek népességszáma 2000 és 2006 között, habár évről évre alacsonyabb arányban, de többen vágytak el ezekből a kerületekből, mit amennyin odaköltöztek. 2006-ban azonban a mérleg pozitívba fordult (az agglomeráció kárára), megugrott a belső kerületek népszerűsége és ugyan kisebb ütemben, de a külső kerületek is követték ezt a trendet. Néhány éve azonban az tapasztalható, hogy az agglomeráció ismét kezd feltörni, míg a belső kerületek lakosainak száma stagnál, a külső kerületekben lakók száma pedig csökken. E tendencia feltehetően az áremelkedéssel magyarázható, hiszen oly mértékben felszöktek az árak Budapesten, hogy a lakásvásárlók kénytelenek kifelé húzódni, vállalva ezzel az ingázással járó kellemetlenségeket.

Fordult a kocka - Érd és Szigetszentmiklós körözi le Budapestet

A kedvenc: Szigetszentmiklós és Érd


2016-os adatok értelmében Szigetszentmiklós és Érd voltak a legnépszerűbbek, előbbi esetén ugyanis 3%-ra, utóbbi esetén pedig 1,7%-ra rúgott a belső vándorlási ráta. A térképen zölddel jelölt területeken a népesség növekedett, míg a piros és a rózsaszín színek a csökkenést jelölik. Egyértelműen leolvasható, hogy az agglomerációs települések zöldben pompázva a növekedés útjára léptek, míg Budapest belső kerületeinek népessége stagnál, a külsőbb kerületeké pedig kisebb-nagyobb ütemben csökken. Példának okáért a II. kerületben csupán 0,1%-os a népesség csökkenése, a III. kerületben viszont 0,6%-kal csökkent a népességszám.

Fordult a kocka - Érd és Szigetszentmiklós körözi le Budapestet


Az összesített KSH számok azt mutatják, hogy egészen 2007 és 2015 között Budapest belföldi vándorlási különbözete pozitív volt, 2016-tól azonban negatívba váltott a nettó vándorlás. Meg kell azonban jegyezni, hogy a fővárosból nem csak az agglomeráció irányába költözés jellemző, sokan külföldre költöznek ki. Emellett szintén jellemző, hogy az agglomeráció népessége nem csak Budapest irányából növekszik, hanem a jobb munkalehetőségek miatt az ország más részeiből történő vándorlás is erősödött, és gyakori, hogy az költözők a jelentősen megnövekedett budapesti lakásárakat látva inkább valamelyik alvó települést választják.

Budapest esete annyiban is speciális, hogy a lakásbérlés komoly szerephez jut, ráadásul jelentősége az elmúlt években növekedett is. Az ilyen ingatlanokban élők azonban nem feltétlenül jelentkezhetnek be állandó vagy ideiglenes lakcímmel az adott otthonba, így a statisztikákban sem jelennek meg.