Lakásáfacsavar: a magánszemélyekre senki sem gondolt

Ahogy korábban írtuk, az új ingatlant építő magánszemélyek 2016 januárjától legfeljebb 5 millió forintos plusz támogatásban részesülhetnek (a CSOK-támogatásokon felül), az állam ugyanis lemond az építkezések után járó áfabevételeinek egy részéről. Az áfakulcsok különbségéből adódóan ez azt jelentette, hogy ha eddig valaki 20 millió forintot költött egy építkezésre, akkor az építkezés után járó áfabevétel visszaigénylésével 4,4 millió forintnyi kedvezményhez jutott.

Eddig nem volt egyértelmű, hogy az új lakások áfakulcsának 2020 januárjától történő változása csak a generálkivitelezőktől vásárolt lakásokra vonatkozik vagy a magánszemélyek által épített családi házakat is érinti.

Az őszi adócsomagról szóló javaslat benyújtásakor az áfatörvény egy olyan paragrafussal egészült ki, amely szerint a kedvezményes, 5%-os áfakulcsot kell alkalmazni azon lakóingatlanok értékesítésére, melyeknél a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének céljából az ehhez szükséges okiratot (különösen az adásvételi szerződést) az ingatlanügyi hatósághoz 2019. december 31-ig benyújtották, továbbá ugyanezen időpontig a lakóingatlan legalább szerkezetkész állapotúnak minősül és erről az értékesítő az állami adóhatóság részére az e célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozatot tesz. Vagyis, a társasházi lakások értékesítésekor a kedvezményes lakásáfa bizonyos esetekben 2019 után is alkalmazható.A magánszemélyek által épített lakóingatlanok esetében azonban továbbra is a 16/2016. (II. 10.), az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet az irányadó, amiben a III. Fejezet 69 paragrafusának 3. bekezdése szerint:

Az adó-visszatérítési támogatás az (1) bekezdés szerinti költségekre egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, 2015. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2019. december 31-ig igényelhető.

Ebből adódóan azt feltételezhetjük, hogy a jelenlegi 5 millió forintos összeghatárig visszaigényelhető lakásáfa 2020-tól megszűnik, vagyis a magánszemélyek által történő építkezésekre is a 27 százalékos áfakulcs fog vonatkozni.

Az ügyvéd szemével

A jogszabályi rendelkezés valóban azt jelenti, hogy az építési telkek, illetve az építési költségék áfájának visszaigénylési lehetősége 2019. december 31. napját követően egyik pillanatról a másikra megszűnik. A 2019. december 31. napját megelőzően kiállított és benyújtott számlák áfáját tehát a támogatott személyek vissza tudják igényelni, míg az ezt követően kiállított és benyújtott számlák áfáját már nem. Ez a változás a folyamatban lévő építkezéseket hátrányosan érintheti, mivel a magánszemélyek jelentős költségnövekedéssel kell, hogy számoljanak az esetleges csúszások következtében az említett határidőn túlra áttolódott munkálatok esetében, ami az építkezések lelassulásához, akár leállásához is vezethet. Az új lakások áfakulcsához hasonlóan itt is átmeneti rendelkezések elfogadása lehet szükséges, amely biztosítaná, hogy a támogatott személyek élhessenek a jogszabály adta adó-visszatérítéssel a már folyamatban lévő építkezéseik vonatkozásában egészen azok befejezéséig - mondta el a Portfolio Ingatlan megkeresésére Ódor Dániel, a Taylor Wessing ügyvédi iroda Partnere.

Ennyi lakást érint

A magáncéllal és a vállalkozói céllal épített lakások egymáshoz viszonyított aránya nagyon hasonló, ami azt jelenti, hogy hiába nő az új építésű lakóingatanok száma, nemcsak a fejlesztők egyre aktívabbak, hanem a magánszemélyek is egyre nagyobb számban vágnak bele lakóingatlan építésébe. Tavaly ez nagyjából 7000 magáncélú építkezést jelentett, de idén és jövőre még magasabb lehet ez a szám.

• Címkék:
• csok,
• ingatlan lakás,
• lakáspiac,
• ingatlan,
• lakásáfa,
• Ingatlan lakáspiac,
• áfa-visszaigénylés