Talán az egyszerűségével győzött a holland építész és partner irodája. Mostantól legalább másfél évig rendszeres vendég lesz Budapesten, hogy véglegesítsék az új Galvani híd terveit és a kapcsolódó infrastruktúra részleteit.

Az épülő Puskás stadion melletti konténerirodában randevúztunk a nemzetközi hírű holland építésszel, aki a március 8-i budapesti nemzetközi építészkongresszusra jött hozzánk. Volt pár szürke irodaszék ott, de mi az egyetlen piros-fehér-zöld stadionszékbe ültettük és elfogadta tőlünk, hogy ez lesz a vallatóhely. Nem akartuk nagyon megizzasztani, de egy négymilliárd forintos tervezési megbízást elnyerő cég első emberétől azért illik megkérdezni, hogy szerinte mivel szolgáltak rá.

Exkluzív interjú a legújabb budapesti híd holland sztárépítészével

fotó: OD Pictures

"Azt olvastam, hogy a főpolgármester és a nemzetközi bírálóbizottság szerint a terv három tulajdonsága miatt győzhetett: hasznos, innovatív és költséghatékony. Ők mondták, nem mi, de mi, mármint az irodánk (UNStudio) és a társpályázó (Buro Happold Engineering) tényleg ezekre törekedtünk. Hasznos, mert feltár több olyan dél-budapesti területet, ami már régen azért kiált, hogy jobban bevonják a város vérkeringésébe. Az innovatív jellege abban van, hogy a kétpilonos kialakítású szerkezet két szárazföldi végén mindenkinek lesz elegendő és biztonságos tere: autóknak, villamosnak, kerékpárosoknak és gyalogosoknak. A költséghatékonyság szerintem magáért beszél, nem kell azt ragozni." - bontotta ki a három jelzőt a szakember.

Exkluzív interjú a legújabb budapesti híd holland sztárépítészével

forrás: UNStudio

Belekapaszkodtunk azonban a harmadikba, a pénzügyekbe. Magyarországon ugyanis a költséghatékony kifejezés sokszor egyenlő az olcsósággal, a spórolás jegyében a silány minőségű anyagok és átlagos megoldások használatával. Van Berkel azonban azzal védte meg a pályázati anyagukat, hogy eleve nem gondoltak semmi fölösleges monumentalitásra, sokkal inkább a funkcionalitásra törekedtek.

"Azt akartuk sugározni, hogy masszív a szerkezet, de nyugodtságot, simulékonyságot árasszon. Nagyon alacsonyra tettük a hídtestet, nem akartuk, hogy öncélúan kimagasodjon. Azt is mondhatnám, hogy minimalista." - érvelt. Persze rákérdeztünk a végleges költségekre is, hiszen Magyarországon az elmúlt években látványosan sokkal többe kerülnek az ehhez hasonló nagy beruházások, mint azt meghirdetik.

Exkluzív interjú a legújabb budapesti híd holland sztárépítészével


"Mi csak a tervezésért felelünk. Tavaly nyáron született meg az eredmény, idén januárban írtuk alá a tervezési szerződést a kiíró Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjával. Elég kemény tárgyalások voltak, de ez nem szokatlan. Egy tervezőiroda kénytelen folyamatosan alkalmazkodni a megrendelőhöz, sok-sok forduló alatt alakul ki a végeredmény, sokszor elfogadják a véleményünket, de mégiscsak ők vannak otthon -- és ők fizetnek. (12,9 millió eurót, kb. 4,1 mrd forint - a szerk.) Március közepén több kollégám jön Budapestre és újabb egyeztetés lesz. Nekünk az a feladatunk, hogy a funkciónak legmegfelelőbb építészeti formát és a jövőben is sokáig hatékonyan üzemeltethető alkotást találjunk ki. Egyébként összesen tíz variációt dolgoztunk ki, míg eljutottunk a beadott verzióhoz. Mindegyik általunk elvetett változat jóval több anyagot és energiát igényelt volna, de végül úgy döntöttünk, hogy ezt az egyszerűbbet választjuk, ezért is mondhatták rá, hogy költséghatékony."

Exkluzív interjú a legújabb budapesti híd holland sztárépítészével

fotó:OD Pictures

Válogatás Ben van Berkel főbb munkáiból:
  • Mercedes-Benz Múzeum (Stuttgart, Németország)
  • Erasmus Bridge (Rotterdam, Hollandia)
  • Theatre Agora (Lelystad, Hollandia)
  • Galleria áruház (Szöul, Dél-Korea)
  • Raffles City (Hangzsu, Kína)
  • metróállomások (Doha, Katar)
  • Twofour54 Media Center (Abu Dhabi, Egyesült Arab Emirségek)


A holland cég már sanghaji és hongkongi irodát is működtet, adódott a kérdés: hogyhogy nem csak Kínában vagy a gazdag arab országokban keresik az új üzleteket. Ott sokkal kevesebb a korlátozás, azt építhetnek, amit csak akarnak.

"Tudom, hogy a nyugati építészeknek kitűnő játékterep a Távol-Kelet vagy Dubai. Divatos dolog ma arrafelé dolgozni. Budapest azonban más, jobban értjük, mélyek a kulturális gyökerek, beleértve az építészetet is. Az ilyen történelmi környezet egyfajta megállapodottságot, kiforrottságot is áraszt, én mindig is szerettem Európában tervezni. Ezen a kontinensen talán könnyebb valamit beilleszteni egy város szövetébe, mint egy sokmilliós betonrengetegben új kulturális teret alkotni, legyen szó középületről, közlekedési csomópontról vagy hídról. Hogy Európában több a korlátozás? Ez nem baj, sőt, én valahogy szeretem is, legalább tudom a kereteimet. Különben is, szeretem összerakni a puzzle-t, ez egyfajta intellektuális izgalom is" - mondta a 62 éves építész, aki közben elárulta, hogy a pályázat miatt tavaly járt nálunk másodszor életében, az előtt viszont csak gyerek korában.

Exkluzív interjú a legújabb budapesti híd holland sztárépítészével


Új sokmilliárdos infrastrukturális beruházásokról és az építőipar gondjainak megoldásáról is szó lesz ezen a konferencián. Még nem késő, jelentkezz most!


"Folytatni akartuk a budapesti hidak kétpilonos sorát, de tudjuk, hogy újítani is kellett, ezért jött a ferdekábeles feszítés és a két ferdén az égre meredő pilon. Közhelyesnek tűnhet, de én hiszek abban, hogy ez a két, egymás felé forduló kézforma az összetartozást, a megismerési és együttműködési vágyat jelképezi. Ne mondják, hogy nem, úgyse hiszem el." - tárta fel érzelmeit van Berkel.

Elhittük. De gyorsan szembesítettük azzal, hogy az általa tervezett rotterdami Erasmus Bridge egy külső szemlélőnek nagyon sok hasonlóságot mutat...

"Nem másoltuk le itt. Ott egyébként is csak egyetlen pilon van, az égre törő ferde jelleg talán hasonló, de számtalan olyan műszaki jellemzője van, ami teljesen más. Gondolom, nem kell részleteznem, holnapig is itt lennénk" - vágott vissza.

Érdekes módon van Berkel maga árulta el, hogy több évtizedes karrierje alatt csupán néhány hidat tervezett. Ám ha mégis, akkor még jobban felkészült a lokációból, mint más projekteknél. "Meg kell érteni, hogy mit akarnak ezzel a híddal. Az nem elég, hogy A-t összeköti B-vel és részben tehermentesíti a belvárost. Tulajdonképpen évtizedekre előre látni kell, hogy milyen társadalmi, gazdasági, akár ingatlanos hatása lesz Dél-Budán és Dél-Pesten. Milyen új igényeket indukál és persze milyen veszélyeket hordoz magában, gondoljunk csak a megnövekvő forgalomra. Nem mondom, hogy mindent tudunk ezekről, de ezért van az egyeztetés." - érvelt.

A Galvani híd tervezését van Berkel szerint 2020 végére befejezhetik. A kivitelezés pontos kezdését csak ezután hirdetik meg. Előzetesen a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) 2028 körülre tette a munkálatok megindulását. Arról nem közöltek részleteket, hogy a híd pesti folytatásaként gondolt Soroksári híd tervezése hogyan halad, viszont úgy tudjuk, hogy ez a rövidebb átkelő megtartja a Galvani híd legfőbb műszaki jellemzőit.

Címlapkép forrása:UNStudio