• Megjelenítés

KRTK blog

Mennyire igaz még az állítás, hogy a luxusipar válságálló?

Mennyire igaz még az állítás, hogy a luxusipar válságálló?

Míg korábban a luxustermékeket főleg a felsőosztály és az arisztokrácia fogyasztotta, addig a divatnak ez a szegmense az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment át és jelentősen felhígult. A mohó, terjeszkedni vágyó luxusházak egyre inkább a középosztály felé nyitottak, aminek következményeképpen ennek a rétegnek anyagi lehetőségeiktől is függővé váltak. De vajon milyen társadalmi jelenségek mozgatják a luxustermékek túlzott vásárlását, vagy éppen a teljes, nyilvános megvetésüket? És megállja-e még a helyét a mondás, egy világjárvány idején és egy gazdasági válság peremén, hogy a luxusipar válságálló?

Az uniós gázstratégia hibáiért Magyarország is komoly árat fizethet

Az uniós gázstratégia hibáiért Magyarország is komoly árat fizethet

A szeptember végén üzembe helyezett, Norvégiát Dániával és Lengyelországgal összekötő balti gázvezeték már nem az eső ilyen fejlesztés az elmúlt időszakban. Köztudott, hogy az orosz-ukrán háború és a szankciók miatt a megszokottnál kevesebb gáz áll a rendelkezésünkre és ez az uniós tagországokat új források, szállítási útvonalak felkutatására serkenti. Pedig lehet, hogy a "speciális hadműveletnek" éppen a stratégiailag elhibázott - és esetenként erkölcstelen - uniós energiapolitika ágyazott meg.

Kutatás bizonyítja, hogy a kapcsolataink befolyásolják, hova költözünk

Kutatás bizonyítja, hogy a kapcsolataink befolyásolják, hova költözünk

A magyarországi belföldi vándorlás és az iWiW közösségi oldal kapcsolathálózatának vizsgálata arra enged következtetni, hogy két kistérség között, a közösségi oldalon fenntartott kapcsolatok száma összefügg a költözködéssel kapcsolatos döntésekkel. Az összekötő, azaz bridging típusú kapcsolatok szignifikáns összefüggést mutatnak a vándorlás mértékével, vagyis döntéseinket az is befolyásolja, hogy hol élnek az ismerőseink.

Megoldatlan a városi szegénység helyzete? Hazai példákon keresztül mutatjuk be

Megoldatlan a városi szegénység helyzete? Hazai példákon keresztül mutatjuk be

A hazai társadalom(politika) állandósult problémája a szegénység tartóssá válása a jövedelmi viszonyok, a települési infrastruktúra és lakhatási feltételek egyenlőtlenségei folytán. Az ingatlanpiaci és városfejlesztési folyamatok (főként az alacsony státuszúakat kiszorító, a városok fizikai megújításával járó dzsentrifikáció), továbbá a sikertelen közpolitikai beavatkozások miatt a hazai nagyvárosokban is kialakultak hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat tömörítő városrészek, azaz szegregátumok.

Ábrákon mutatjuk, mennyire kell félni a magyar vidéket sújtó népesedési katasztrófától

Ábrákon mutatjuk, mennyire kell félni a magyar vidéket sújtó népesedési katasztrófától

A falvak elnéptelenedése újra és újra aggodalmat okoz a szakemberek és a közügyek iránt érdeklődők körében, legyen szó olyan széles körben ismert esetről, mint az 1970-es években kiüresedett Gyűrűfűről, amelyet a kilencvenes években néhány, városi otthonát hátra hagyó család újra-élesztett, a tőle pár kilométerre lévő, ma már csak Ibafa településrészeként számon tartott Korpádról vagy a mintegy 50 lakost számláló, még „kapaszkodó” Almásházáról. Egyedi eseteket reprezntálnak ezek a falvak, a sorsukat meghatározó folyamatok, körülmények azonban egyáltalán nem egyediek, legyen szó elvándorlásról, elöregedésről, a szolgáltatások vagy a munkahelyek hiányáról, amelyek számos település számára jelentenek kihívást, ám túlnyomó többségük „csak” zsugorodik, a teljes elnéptelenedés veszélye esetükben nem áll fenn.

Mi lesz veled Káli-medence? - Vidéki turizmus, dzsentrifikáció és meghasadt valóságok a Balaton-felvidéken

Mi lesz veled Káli-medence? - Vidéki turizmus, dzsentrifikáció és meghasadt valóságok a Balaton-felvidéken

A Káli-medence néhány év alatt az értelmiségi és művész elit búvóhelyéből a hazai vidéki turizmus talán legfelkapottabb célpontjává vált. A gazdasági sikerben számos tényező közrejátszik, a turisztikai világtrendektől a vidéki turizmust sokszor panaceaként kezelő szakpolitikán keresztül a világjárványig. Ugyanakkor sokan féltik a környéket attól, hogy kiürül, ’elskanzenesedik’, elveszíti értékeit, különleges karakterét. Vajon miért éppen a Káli-medencei turizmus vált ilyen sikeressé? Mik a felpörgés hatásai, milyen hasznok és károk érzékelhetők a ’helyi életvilágban’?

Nagyhatalommá válhat Magyarország az akkumulátorgyártásban, de ennek nagyon komoly ára lehet

Nagyhatalommá válhat Magyarország az akkumulátorgyártásban, de ennek nagyon komoly ára lehet

Megvalósulni látszik a korábban hangoztatott kormányzati cél: Magyarország akkumulátor-nagyhatalom lett. A folyamatra a hatalmas kínai, 35%-os világpiaci részesedéssel rendelkező  CATL debreceni óriásberuházásának bejelentése tette fel a koronát. A hazánkban már működő akkumulátorgyárak ugyanakkor a környezetre kedvezőtlen tevékenységükkel váltak a múlt években a hírek szereplőivé.

A magyar állam milliárdokat költ a gazellákra - van értelme erre áldozni?

A magyar állam milliárdokat költ a gazellákra - van értelme erre áldozni?

A gyorsan növekvő – gazella – vállalatok fontos szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, és ezért sok ország támogatja ezeket a cégeket. Miközben a munkahelyteremtés fontos előny, eredményeink azt mutatják, hogy a gazella vállalatok nem motorjai a termelékenység-növekedésnek: a gyors növekedés időszakában is előfordul, hogy nem vagy negatívan járulnak hozzá az iparági termelékenység-növekedéshez, és azt követően sem látunk pozitív hatást.

A felvételi rendszer változásai: mi várható a hazai felsőoktatási felvételiben, és mik a nemzetközi trendek?

A felvételi rendszer változásai: mi várható a hazai felsőoktatási felvételiben, és mik a nemzetközi trendek?

A kormányzat jelentős változtatásokat jelentett be a felsőoktatási felvételi pontszámítási rendszerében, amik 2024-től kötelező jellegűek, de az egyetemeknek már idén szeptember 30-ig ki kell dolgozniuk a részletszabályaikat, amiket akár már 2023-ban is figyelembe vehetnek. A legjelentősebb könnyítés az emelt szintű érettségi valamint a minimumpontszámok eltörlése, amit egy korábbi cikkben ismertetett tanulmány szerint a 2019-es bevezetés után drasztikus csökkenést okozott a jelentkezések számában. Ennek negatív hatása főként a pedagógusképzésben és műszaki területen, illetve a vidéki egyetemeken érződött. A mostani lépés tehát korrekciónak is felfogható. A másik liberálisnak mondható változtatás, hogy a maximálisan megszerezhető 500 pontból 100 pontot mostantól az egyetemek saját belátásuk szerint adhatnak. Visszatérhetnek a korábban elterjedt szóbelik rendszeréhez, de más szempontokat is figyelembe vehetnek a diákok rangsorolásakor – akár szociális szempontokat is. Ebben az írásban először áttekintjük, hogy hogyan működik a hazai felvételi rendszer, miként változott az elmúlt években, majd kitekintést adunk a nemzetközi trendekről, amelyek mögött gyakran tudományos kutatások állnak.

A Covid hatása az élelmiszer-vásárlásokkal kapcsolatos attitűdökre

A Covid hatása az élelmiszer-vásárlásokkal kapcsolatos attitűdökre

A COVID-19 világjárvány terjedése példátlan módon befolyásolta a fogyasztói magatartást. A kutatás célja az volt, hogy felmérjük, a COVID első hullámához kapcsolódó zárlat milyen hatással volt a fogyasztói magatartásra, különös tekintettel a helyi élelmiszerekkel és egyéb élelmiszer-vásárlásokkal kapcsolatos attitűdökre és a fizikai aktivitásra egy 1000 magyar fogyasztóból álló reprezentatív minta felhasználásával.

Elég lesz az EKB nagy dobása arra, hogy megmentse az eurót?

Elég lesz az EKB nagy dobása arra, hogy megmentse az eurót?

Az inflációs nyomás erősödése miatt az Európai Központi Bank kamatemelési ciklusba kezdett, ezzel párhuzamosan pedig emelkedtek a kötvényhozamok is. Az olasz hozamok emelkedése volt a leglátványosabb, amely az ország kedvezőtlen piaci megítélésének tudható be (leginkább a magas államadósságráta miatt). Az EKB ezért - a régiek mellé - létrehozott egy új eszközt, amellyel az adósságszolgálat költségeinek túlzott emelkedését szándékozzák megállítani a sebezhető tagállamokban. De sikerülhet a jegybanknak ismét megmentenie az eurózónát?

Kevesen járnak jól vele, de ki fizeti meg a magyar járadékvadászat árát?

Kevesen járnak jól vele, de ki fizeti meg a magyar járadékvadászat árát?

A járadék olyan jövedelem, amelyért nem kell megdolgozni. Lehet közvetlenül vagy kicsit rejtettebben járadékokhoz jutni. Az állami vállalatok alkalmasak a közvetett járadékszerzésre. A tulajdonos kedve szerint vonhat ki forrásokat és fordíthatja azokat más célokra, mint az állami vállalat fenntartható működése. A következmény persze hamar érezhető lesz: az állami cég teret veszt, ha nem versenyszférában működik, szolgáltatási színvonala romlik. Valahogy úgy, mint ez a rendszerváltás előtt a szocializmusban is történt.

Borzasztó hatásokkal jártak a COVID-járvány miatti iskolabezárások

Borzasztó hatásokkal jártak a COVID-járvány miatti iskolabezárások

A COVID-19-járvány kitörése óta az általános és középiskolákat több alkalommal bezárták, melynek során a tanulók távolléti oktatás keretében, elsősorban online vettek részt az oktatásban. Cikkünkben bemutatjuk egy 2022 első hónapjaiban lezajlott kérdőíves adatfelvétel eredményeit, amiben iskolaigazgatók és pedagógusok véleményét, tapasztalatait kérdeztük a járvány oktatásra, tanulókra gyakorolt hatásairól. Az intézményvezetők és a pedagógusok szerint a jelenléti oktatásból kiesett jelentős tanítási idő a tanulók egyes csoportjai esetében nagymértékű lemaradást okozott a tantervhez képest. A hátrányos helyzetű diákokat nagy arányban oktató iskolák számára gyakran problémát okozott a távolléti oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása, így ezekben az iskolákban a lemaradás különösen nagy. Célzott beavatkozások lennének szükségesek ahhoz, hogy a járvány időszaka alatt kialakult tanulási veszteségek csökkenjenek, és hosszú távú negatív hatásuk elkerülhető legyen. A nemzetközi szakirodalomra támaszkodva áttekintjük ezek lehetőségeit.

Mi történt a segítő kapcsolatokkal a pandémia alatt és után?

Mi történt a segítő kapcsolatokkal a pandémia alatt és után?

Kutatásunkban a közösségi reziliencia és a társadalmitőke-normák egyik fontos mutatóját, a segítő kapcsolatokat, mint erőforrásokat vizsgáltuk. Eredményeink szerint a magyar társadalom jelentős része a segítő kapcsolatokon keresztül reziliens válaszokat adott a pandémia kiváltotta közösségi, támogatási igényekre. Ugyanakkor 2021 decemberére, a COVID-19-járvány második évének végére a társadalom többségének kapcsolati erőforrásai meggyengültek vagy kimerültek.

Hogy hatott a COVID-19 járvány az egyéni pszichés állapotra, jóllétre? Kikre kell fokozottan figyelni?

Hogy hatott a COVID-19 járvány az egyéni pszichés állapotra, jóllétre? Kikre kell fokozottan figyelni?

Kutatásunkban az egyéni reziliencia potenciálra (a lelki ellenállóképességre), mint védőfaktorra koncentrálunk. A reziliencia potenciál komplex működésmód, mely a személyes erőforrásokkal együtt a nehéz életkörülmények ellenére (például magas stresszhatás) is hozzájárul a helyreálláshoz. Eredményeink szerint eddig a magyar lakosok eltérő mértékben, de reziliens módon reagáltak a COVID járvány kihívásaira, azonban a különböző csoportok között jelentős eltérést találtunk. A kifáradás, majd a kimerülés lehetőségével kell számolni azokban a csoportokban, ahol magas a stresszszint és alacsony a reziliencia potenciál. Ma úgy látjuk, a kifáradás és a kimerülés megállítása és az erőforrások támogatása sürgető feladat, hogy a kiégés súlyos állapota elkerülhető legyen. Különös tekintettel arra a tényre, hogy a COVID járvány nem ért véget, ahogy annak negatív hatásai sem.

Ők a magyar koronavírus-járvány legnagyobb elszenvedői: a munkahelyük is ráment

Ők a magyar koronavírus-járvány legnagyobb elszenvedői: a munkahelyük is ráment

A COVID időszak mindenkit megviselt, de a távoktatás különösen megnövelte a kisgyermekes nők terheit. A kisgyermekek felügyelete és oktatása plusz munkát követelt meg a lezárások időszaka alatt, s ez nyomot hagyott a kisgyermekes nők munkapiaci helyzetén. Sokan visszaléptek a munkakereséstől, mások elvesztették állásukat, és a munkapiaci helyzetük 2021 tavaszáig nem tudott rendeződni.

Meglepő dolog derült ki a magyarországi koronavírus-járványról: az sem mindegy, hogy a város melyik részén élsz

Meglepő dolog derült ki a magyarországi koronavírus-járványról: az sem mindegy, hogy a város melyik részén élsz

A koronavírus-járvány területileg és a társadalmi struktúra mentén differenciált hatásai sok szempontból vizsgálhatók és értelmezhetők. A megbetegedések és halálozások településhálózati és regionális eltérésének vizsgálatán túl ugyancsak fontos annak feltárása, hogy a települések, várostérségek belső szerkezete alapján milyen különbségek azonosíthatók. Cikkünk arra tesz kísérletet, hogy a koronavírus-járvány első két hullámának kórházi adatai segítségével bemutassa egy magyarországi nagyváros és agglomerációja példáján koronavírus fertőzéssel kórházba kerültek betegségének kimenetelét, egyben kapcsolatot keressen néhány kisérőbetegség, a fertőzöttség és a településrészek jellege között.

Mennyire tudja megvédeni a magyar munkahelyeket az EU egyik legfontosabb programja?

Mennyire tudja megvédeni a magyar munkahelyeket az EU egyik legfontosabb programja?

A munkahelyteremtés és -fenntartás a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben a közös agrárpolitika (KAP) hagyományos célkitűzése. Ezt az Európai Unió és az Európai Parlament hivatalos dokumentumai újra és újra megerősítik. A gazdasági növekedéssel és a gazdasági fejlettség magasabb szintjével azonban a mezőgazdaság részesedése csökken a foglalkoztatásban, míg a mezőgazdaság állami támogatása növekszik. Joggal merül fel a kérdés, hogy a mezőgazdasági támogatások mennyire hatásosak a mezőgazdasági munkaerő megtartásában?

Mennyit ér a magyar vétó? Magyarország veszít rajta, ha nem támogatjuk a történelmi kísérletet

Mennyit ér a magyar vétó? Magyarország veszít rajta, ha nem támogatjuk a történelmi kísérletet

Ha Magyarország kilépne a globális minimumadó egyezményéből, azzal nem akadályozná meg azt, hogy a nálunk letelepedett multik tevékenységét többletadó terhelje, legfeljebb a különbözetet nem nálunk, hanem külföldön (pl. Németországban) kellene azt megfizetni. A kilépés azt is jelentené, hogy Magyarország a továbbiakban nem részese a nemzetközi egyezmény másik pillérének, a digitális óriáscégek adóztatásának sem. Vagyis egy ilyen lépés minden szempontból vesztes helyzetbe hozná Magyarországot. Ezt érdemes lenne megfontolni, mielőtt a magyar delegáció értesítené a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kétpilléres minimumadó egyezményének többi 140 résztvevőjét és a szervezet titkárságát a kormány esetleges kilépési szándékáról.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nesze neked, ötéves szuperállampapír: tízmilliárdokat buktak a magyarok az értelmetlenné vált befektetésen
Portfolio Blogger
Ricardo

Öröm van

Megjelent idehaza Carl Menger A közgazdaságtan alapelvei című 1871-es klasszikus műve. Tolle, lege!

Kasza Elliott-tal

3M Company

Nemrég írtam a Solventumról, levált az MMM-ről és áprilisban a tőzsdére ment. Minden MMM részvényes a 4 részvénye...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility