A kriptopénzek árfolyammozgásából arra lehet következtetni, hogy a piacok sem devizának, sem pedig értékmegőrző nyersanyagnak nem tekintik őket. Egyszerűen teljesen más a természetük, mint a hagyományos pénzügyi eszközöknek - derült ki egy friss kutatásból. Két tényezőt ugyanakkor mégis találtak, amikkel magyarázni lehet a viselkedésüket. Egyrészt kiderült, hogy az átlagon felüli érdeklődés árfolyamemelkedésben csapódik le. Másrészt pedig az átlagnál nagyobb drágulás sokszor még további lendületet vesz a rákövetkező héten.


A kriptopénzeket övező elképesztő felhajtás a legutóbbi nagy áreséssel együtt alábbhagyott. De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a történetnek ezzel vége lenne. Sőt, az akadémiai világ még csak most kezd igazából felzárkózni ehhez a forradalmian új, interdiszciplináris területhez. Ugyanis máig elképesztően sok megválaszolatlan kérdés van az olyan kriptopénzekkel kapcsolatban, mint például a bitcoin vagy az ether.



Egy friss kutatás most annak az igen alapvető kérdésnek ment utána, hogy tulajdonképpen mennyire is hasonlítanak a kriptopénzek más pénzügyi eszközökre. Vagyis, hogy mennyire viselkednek úgy, mint mondjuk egy deviza vagy egy részvény. Ezen belül a kutatók (Yukun Liu és Aleh Tsyvinski) arra keresték a választ, hogy vajon a kriptopénzeknél is azonosíthatóak-e az árfolyammozgást (és így a hozamot) meghatározó tényezők.

Talán senkit nem ér óriási meglepetésként az az eredmény, hogy bizony a kriptopénzek nem mozognak együtt a tradicionális eszközosztályokkal. Egyszóval egy nagyon más természetű dologról van szó. De ez mégsem jelenti azt, hogy ne találhatnánk meg azokat a specifikus tényezőket, amik az ő különös viselkedésüket magyarázzák.


A kutatás során három kriptopénzrendszert vontak mélyebb elemzés alá: a bitcoint, a ripplet és az ethereumot (a szakirodalomban nagybetűvel szokás írni ezeket a neveket, amikor a pénzrendszerről és nem a pénzegységről van szó, de ettől most eltekintünk). Úgy találták, hogy ezekre a pénzekre egyáltalán nem ugyanazon tényezők hatnak, mint a konvencionális devizákra. Egyszóval jelenleg - pénzügyi értelemben - nem tartoznak a devizák eszközosztályába.

Ugyanerre a megállapításra jutottak akkor is, amikor különféle nyersanyagokkal kapcsolatos tényezők mentén vizsgálták őket. Mint kiderült, a kriptopénzekre nem hatnak azok az események, amik például az arany vagy az ezüst árfolyamát megmozgatják. Vagyis azt mondhatjuk, hogy a piac nem tekinti őket "digitális értékmegőrző nyersanyagnak" sem.

Mindezek ellenére két dologban mégis látszik némi hasonlóság a szokásos pénzügyi eszközökhöz: kitartó momentummal bír az idősoruk, és nagy hatással van rájuk a befektetői figyelem. A momentum ez esetben azt jelenti, hogy amikor egy pénzügyi eszköz drágul, akkor a felértékelődése átmeneti lendületet kap. Ilyen viselkedést a pénzügyi világban nagyon sok eszköz esetében láthattunk már, és úgy tűnik, a kriptopénzek ebben speciel nem különböznek.

A bitcoin esetében ez úgy nyilvánul meg, hogy amikor az átlagos heti hozamánál egy szórásnyival jobban emelkedik az ára (vagyis hirtelen az átlagnál jobban teljesít), akkor a rákövetkező héten ez átlagosan további 3 százalékos hozamot eredményez. Vagyis ennyit hoz az árfolyam "lendülete".

A másik tényező pedig egészen egyszerűen azzal kapcsolatos, hogy mennyire foglalkoznak a kriptopénzekkel az emberek (és főként a befektetők). A kutatók az ezirányú érdeklődést Google keresési statisztikákkal és Twitter-posztokkal mérték, és igencsak érdekes eredményre jutottak. Ha egy adott héten a szokásosnál egy szórásnyival többször kerestek rá a bitcoinra, akkor a rákövetkező héten (átlagosan) 1,8 százalékkal emelkedett az árfolyam.

Ha most sokan rákeresnek, akkor a jövő héten felmegy a bitcoin ára

A bitcoin elmúlt pár hónapban mutatott hullámzó teljesítményét láthatjuk a grafikonon.

Ha egyszerűen össze akarjuk foglalni az eredményeket, akkor azt mondhatjuk, hogy amikor elindul az árfolyam, akkor általában szépen tovább is lendül. Amennyiben pedig sokan keresnek rá, akkor utána többen is veszik meg. Persze hangsúlyoznánk, hogy ezek átlagos, múltbeli hatások, amikre azért nem lehet egykönnyen nyereséges kereskedési stratégiát építeni.

Tudományos szempontból mindenesetre nagyon érdekes eredményekről van szó. Egyrészt beláthattuk, hogy a pénzügyi piacok igazából sem pénznek, sem pedig nyersanyagnak nem tekintik a kriptopénzeket. Másrészről mégis vannak olyan viselkedésbeli jellemzőik, amikben más eszközökhöz hasonlítanak. Azt már csak mi jegyezzük meg halkan, hogy ez a két tulajdonság tipikusan az erős spekulációs nyomás alatt lévő eszközökre jellemző. Persze attól, hogy a kriptopénzek a spekuláció célpontjában vannak, még nem biztos, hogy el kell őket kerülni.


Portfolio Prof

Szereted a tudományt és a közgázt? Akkor ez a rovat pont neked való.
Érdekesebbnél érdekesebb dolgokat osztunk meg a Facebookon.
Ide kattintva tudsz követni minket!