A múlt héten tette közzé az Eurostat az Európai Unió lakossági energiaárait, amiből kiderül az is, hogy Magyarországon a rezsicsökkentések után mennyire számít drágának a háztartási energia.

Euróban számolva 100 kWh elektromos energia után nagyjából annyit fizetünk, mint a régiós országok, de mivel egy kicsivel kisebb rajta a közteher, a bruttó ár Bulgária után a második legalacsonyabb az Unióban. (Amúgy a 11 legolcsóbb ország mind 2004-ben vagy utána csatlakozott az unióhoz, és az áramáruk 11-15 euró között van (kivéve Bulgária, ott csak 9 euró).

A pénztárcánknak persze annak függvényében fáj ez az ár, hogy milyen az ország átlagos relatív árszínvonala, ezért itt a vásárlóerő-paritáson számolt adatokból készült grafikont mutatjuk. Mint láthatjuk, az áram árszintje vásárlóerő-paritáson számolva hajszálra megegyezik az uniós átlaggal. (Ennek persze közgazdasági tartalma kevés, hiszen a termék külkereskedelmi forgalomra kerül, az ára jórészt a világpiacon határozódik meg, vagyis hogy ez az ár fair-e, nem a PPS-alapú mutató dönti el.)

Így állunk a rezsicsökkentés után Európában


A gázárak esetében látszólag hasonló a helyzet, hiszen itt is a második legalacsonyabb árszintet tudhatjuk magunkénak, Románia után. Viszont az áraink nagyobb mértékben vannak lemaradva az uniós átlagtól, így a vásárlóerő-paritáson számolt árban is az EU-átlag alatt vagyunk.

Így állunk a rezsicsökkentés után Európában