A javasolt szankciók emellett megakadályoznák az uniós cégeket abban, hogy a jövőben oroszországi LNG-projektekbe fektessenek be, ami korlátozná az ágazat bővítésének lehetőségeit, és súlyos csapást jelentene Oroszország költségvetési bevételeire. A tervezett korlátozó intézkedések azonban nem fogják leállítani sem az LNG-importot, sem Oroszország közvetlen gázszállítását a világ többi részébe – írja a Politico.
A szankciók így is várhatóan Oroszország 8 milliárd eurós LNG-nyereségének mintegy negyedét fogják érinteni.
Az Oroszország elleni új büntetőintézkedés-csomag, amely a 14. az invázió óta, várhatóan az orosz hélium importjának tilalmát is magában foglalja majd. A nagykövetek megvitatják továbbá az európai politikai pártokra, nem kormányzati szervezetekre és médiumokra vonatkozó tiltásokat is, amelyek az orosz kormánytól és annak megbízottjaitól fogadnak el támogatásokat. A szankciós listára négy, oroszbarát propaganda terjesztésével vádolt médiumot, köztük a már lekapcsolt Voice of Europe-ot is fel akarják tenni.
Az új javaslat várhatóan a G7-ek által meghatározott olajárplafon megsértésével az orosz nyersolajat világszerte szállító hajók „árnyékflottáját” is célba veszi. Az intézkedések megtiltanák, hogy az EU-ban élő magánszemélyek és vállalatok segítséget nyújtsanak ezeknek a szankciókat áthágó szállítmányozóknak.
Az energia érzékeny téma Európában, és az EU eddig tartózkodott az orosz gáz szankcionálásától, mivel ez egy létfontosságú energiaforrás. Várhatóan heves vita lesz a témáról, és a következő napokban meglehetősen sok „ping-pongozásra” lesz szükség a nagykövetek és az alacsonyabb szintű munkacsoportok között, mielőtt megállapodásra jutnak.
Belgium beleegyezett, hogy 2025-től kezdődően átadja Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereség után beszedett több milliárd eurós adót. Ez a fordulat szabaddá teheti az utat egy olyan tervről szóló megállapodás előtt, amely szerint az Európában lefoglalt orosz vagyonból származó, évi 2,5-3 milliárd eurót érő kamatokat Ukrajna számára történő fegyvervásárlásra fordítanák. A belga kormányt az USA és több uniós ország, köztük Németország is bírálta, amiért gyakorlatilag kétszeresen számolta el az Ukrajnának nyújtott hozzájárulását, és a közösen befagyasztott vagyont a saját költségvetésének növelésére használta fel.
A bírálatokra válaszul a belga kormány kijelentette, hogy kész megfontolni egy önkéntes megállapodást a 2025-ös pénzügyi évtől kezdődően az EU/G7-ekkel a befagyasztott orosz állami vagyonból származó nemzeti társasági adóból származó váratlan bevétel átutalásáról. A Tanács belga elnöksége arra törekszik, hogy a megállapodást mielőbb jóváhagyják, és ezzel szabaddá tegyék az utat ahhoz, hogy az EU júliusban elküldhesse a pénzt Ukrajnának. Egy másik uniós diplomata szerint azonban a tagállami kormányoknak még egy hétre lehet szükségük ahhoz, hogy tisztázzák a részleteket, majd jóváhagyják a megállapodást. Az Euroclear által az eszközök kezeléséért felszámított díjat a felére, 0,5 százalékra csökkentették, ami több pénzt szabadít fel Ukrajna számára, bár egyes tisztviselők megkérdőjelezik, hogy az Euroclearnek miért kell még ennyit is felszámítania.
Címlapkép forrása: Shutterstock
