Amennyiben a budapesti, központi besorolású, de akár országos kihatású nagyprojektek torzító hatásától eltekintünk, akkor Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe érkezik a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban a legtöbb megítélt támogatás, ami jelenleg 647 milliárd forintot tesz ki - mutat rá összefoglalójában a Világgazdaság. A dobogón ezután Hajdú-Bihar megye következik 592 milliárd forinttal, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jön 373 milliárddal. Az, hogy éppen ezek az észak-magyarországi megyék állnak a rangsor élén, kedvező, hiszen az Európai Unióból érkező pénzek felzárkóztatási célt szolgálnak, márpedig éppen ez a térség az egyik leginkább elmaradott még az egy főre jutó GDP és egyéb mutatók alapján.

Amennyiben nem megyénként, hanem régiónként összesítjük, hogy az egyes projekthelyszínek szerint hova áramlik a legtöbb forrás a támogatói döntések alapján (nem a projektet végrehajtó cég székhelye, telephelye tehát az irányadó ilyenkor, hanem a projekthelyszín), akkor a Hajdúságot, Szabolcsot és Jász-Nagykun-Szolnok megyét magába foglaló észak-alföldi régió végez az első helyen 1156 milliárddal.

A második helyen a Borsodot, Heves és Nógrád megyét tömörítő Észak-Magyarország áll 1050 milliárd forinttal, majd Dél-Alföld (Bács, Békés, Csongrád) következik 899 milliárddal. A cikk megjegyzi, hogy a közel 35 ezer projekt között megoszló 8444 milliárd forintnyi támogatásnak a 13%-a a régiókon átívelő fejlesztés, azaz külön-külön egyik területi egységet sem erősíti, de áttételesen kihathat több régióra is.

A cikk azt is bemutatja, hogy a már kifizetett támogatások terén hogyan állnak az egyes magyarországi régiók:
  • a központi besorolású projektek fent már jelzett torzító hatását is figyelembe véve a közép-magyarországi régió vezeti a kifizetési rangsort 1457 milliárd forinttal
  • Észak-Alföld a második helyen áll 881 milliárddal
  • Észak-Magyarország 823 milliárddal a harmadik
  • Dél-Alföld 679 milliárddal a negyedik
  • Dél-Dunántúl 602 milliárddal az ötödik
  • Közép-Dunántúl 542 milliárddal a hatodik
  • Az egyik leginkább fejlettnek számító nyugat-dunántúli régió 457 milliárddal az utolsó helyen áll.

Érdemes tehát még egyszer rögzíteni, hogy

a 2014-2020-as ciklusbeli források 100% feletti elosztása esetén messze azok a régiók kapták (eddig) a támogatások legnagyobb részét, amelyek erre a gyengébb fejlettségük okán fokozottan rá is vannak szorulva. Így tehát az a felzárkóztatási cél, amely az EU-források mögött meghúzódik, legalábbis a megítélt támogatások szintjén már elkezdett működni.


Borsodba, a Hajdúságba és Szabolcsba ömlik a legtöbb EU-forrás


Ez egyébként hasonló mintát mutat, mint amit egy szűkebb témában, az ipari parki fejlesztésekre szánt forrásoknál már kimutattunk: ott is a fejletlenebb régiókba áramlik a legtöbb forrás, és ez is reményt ad arra, hogy ezek a térségek több éves távlatban tudnak majd közeledni a fejlettebb régiókhoz.

Az igazi kérdés nyilván az, hogy a kiosztott források mennyire hatékonyan kerülnek elköltésre, mennyire olyan célokra, amelyek hosszú távon is képesek emelni a gazdasági kibocsátási szintjét, azaz tartósan és fenntarthatóan hozzá tudnak járulni a gazdaság bővítéséhez és az ott élő emberek életminőségének, életkörülményeinek javításához. Ezeket pedig nyilván az idő dönti majd el, azaz néhány év múlva már tisztábban látjuk, hogy a gyorsan kiosztott források el tudják-e érni ezeket a célokat, illetve milyen arányban érik el.

Borsodba, a Hajdúságba és Szabolcsba ömlik a legtöbb EU-forrás


A Borsod Volán Ikarus 266-os autóbusza Vajdácska határában halad Sárospatak felé 2015. augusztus 13-án. Címlapkép és kép forrása: MTI Fotó: Máthé Zoltán