Éppen azon a napon jelentett be fontos döntéseket a kormány az EU-pénzek terén, amikor közzétette, hogy az alig érkező brüsszeli átutalások miatt itthon rekord magasra futott az államháztartási hiány. A két szál szorosan összefügg és emiatt az történt, hogy múlt szombattól a felére vágta az uniós pályázatok közszférán kívüli kedvezményezett nyerteseinek kifizethető támogatási előleg mértékét a kabinet. Ez azonnali hatállyal spórolást jelent az állami büdzsének, de közben jókora nehézséget okozhat a projektek végrehajtóinak, hiszen eddig nem így terveztek. Számos egyéb fontos szabályt is megváltoztatott szombati hatállyal a kormány, amelyek között olyanok is vannak, amelyek viszont pár hónapos távon inkább a havi uniós támogatás-kifizetés összegének növekedése irányába mutatnak.

Amint megírtuk: még sosem volt akkora deficit az év első nyolc hónapjában (1646 milliárd forint), mint idén, aminek döntő részét az okozta, hogy míg itthon bőkezűen megelőlegezi a kormány a nyerteseknek az uniós pályázatok kifizetéseit (összesen 1388 milliárd forintot fizetett ki), addig Brüsszelből csak alig érkezik a pénz (augusztus végéig mindössze 183 milliárd forint) és a kettő együtt felduzzasztja a hiányt. Mivel még zajlanak az elszámolási viták az Európai Bizottsággal és valószínűleg késő ősz előtt nem érkezik érdemi, több milliárd eurós, átutalás, ezért múlt pénteken

úgy döntött a kormány: bizonyos szabályok módosításával lassítani akarja a havonta átlagosan 150-200 milliárdos itthoni kifizetések ütemét, hogy ne emelkedjen ilyen intenzíven tovább a deficit.


Ennek érdekében az ugyanaznap kiadott kormányrendelet (160/2018. (IX. 7.)) alapvető pontokon írta át az uniós források elosztásának fő szabályrendszerét (272/2014. (XI. 5.)), aztán tegnap egy összefoglalót is kiadtak a hivatalos pályázati oldalon. Ez számos ponton rögzíti a változásokat, amelyek közül az alábbiak különösen fontosak sok pályázó számára:
  • Eddig a nem állami és önkormányzati hátterű kedvezményezettek az uniós pályázatokon a szerződéskötést követően gyorsan kérhették az elnyert támogatás legfeljebb 50%-át támogatási előlegként, mostantól ezt 25%-ra levágták.
  • A kutatás-fejlesztési projektekre kérhető maximum 75%-os előleg mértékét pedig 50%-ra csökkentették, míg a kötelezően biztosítandó szállítói előleg mértékét általánosan 30%-ra korlátozták (eddig volt lehetőség bizonyos esetekben 50%-os előlegre is).
  • Fontos változás továbbá, hogy az állami és önkormányzati hátterű kedvezményezettek esetén korábban előírt százmillió forintos korlát ötvenmillió forintra csökkent a támogatási előleg kifizethetőségénél.
  • Ezek húsba vágó változások, mert a projektek gazdái a fejlesztések végrehajtásánál, azok kezdeti megfinanszírozásánál hangsúlyosan támaszkodtak a kormány által 3 éve éppen a projektek megsegítése érdekében megemelt támogatási és szállítói előlegekre. Most tehát ezeknél az eddig tényleg bőkezű előlegeknél lép vissza a kormány nagy valószínűséggel amiatt, hogy rövid távon le tudja szorítani a havi uniós támogatás-kifizetések összegét (igaz mostanában már nem olyan sok az új pályázati nyertes, aki most kérné a bőkezű előlegeket, aki viszont korábban nyert, azok döntő része már bizonyára kihasználta az eddigi támogatási előleg korlátokat).
  • Mivel ezek a kiadott tájékoztató szöveg szerint is nagy jelentőségű változások, ezért az új szabályokat a módosítás hatályba lépését (szeptember 8.) követően létrejött támogatási jogviszonyokra kell alkalmazni. A szállítói előleg módosított szabályait pedig a módosító rendelet hatálybalépését követően megindítandó közbeszerzési eljárásokra és beszerzésre irányuló eljárásokra kell alkalmazni.
  • A fentieken felül a támogatási előleg visszafizetésére vonatkozó szabályok is módosultak amiatt, hogy az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások kezelésére kincstári fizetési számlával nem rendelkező kedvezményezett esetén a kifizetési igénylés benyújtására rendelkezésre álló időtartamon (12 hónap) belül nagyobb összegű (a kifizetett támogatási előleg mértékének 60%-át elérő) kifizetési igénylés kerüljön benyújtásra. Ez viszont inkább afelé ösztönzi a projektgazdákat, hogy haladjanak a fejlesztésekkel és nyújtsanak be kifizetési igényléseket, így tehát ez inkább a költségvetési kifizetések növekedése irányába mutat. Az így módosított szabályokat a módosítás hatálybalépését követően létrejött támogatási jogviszonyokra kell alkalmazni az összefoglaló szerint.
  • További jelentős változás, ráadásul inkább a havi uniós támogatás kiutalások összegének pár hónapon belüli növekedése felé mutat az időigényes folyamat miatt, hogy módosítottak a közszféra kedvezményezettek felé az időközi költségnövekmény miatti többlet támogatás kifizetés szabályain. A költségnövekményt persze szigorúan alá kell majd támasztani, előzetesen, ennek részletesen tartalmazza az új szabályait és a kereteit az összefoglaló. Alapvető szabály a módosításoknál, hogy a kedvezményezett csak akkor kezdeményezhesse a költségnövekmény hazai költségvetés terhére történő támogatását, ha valóban nem áll rendelkezésre más finanszírozási forrás.
  • Az is lényeges, hogy a rugalmasabb keretek nemcsak a költségnövekményre, hanem a műszaki tartalom módosulására, illetve annak pontosítására is kiterjednek. Így szabályozásra került, hogy nem minősül a műszaki-szakmai tartalom csökkentésének, ha a projekt eredményessége szempontjából meghatározó tulajdonságának elérését szolgáló tevékenység megvalósítása érdekében bekövetkezett költségnövekedés biztosításának céljából valamely, nem a projekt alapvető célját jelentő tevékenység műszaki-szakmai tartalmának változtatására kerül sor. Fontos kiemelni, hogy ez a szabály kizárólag akkor érvényesülhet, ha az irányító hatóság megítélése szerint a projekt céljai maradéktalanul teljesülnek, a projekt műszaki-szakmai tartalmának módosítása nem érint értékelési szempontot, valamint a projekt vonatkozásában megállapított indikátorok száma, értéke nem csökken.

A fentieken felül a kormányrendeletben az is változott, hogy
  • a Vidékfejlesztési Program esetén a dokumentumok utóellenőrzése kockázatelemzés alapján történik és ennek a részletszabályait is bemutatja az összefoglaló.
  • a kockázatelemzés alapján lefolytatott helyszíni ellenőrzés nem a projekt pénzügyi befejezéséhez igazodik, hanem a záró kifizetési igénylés jóváhagyásához
  • a piaci ár alátámasztására vonatkozó szabályozás felülvizsgálatra került
  • a dokumentumok ellenőrzése vonatkozásában határidő megállapítása történik arra az esetre, ha a kifizetési igénylés alapján támogatás folyósítására nem kerül sor vagy, ha a kedvezményezett önálló szakmai beszámolót nyújt be
  • tisztázták, hogy a műszaki ellenőri szolgáltatás vonatkozásában megállapított költségkorlát nem vonatkozik a FIDIC mérnökre
  • felülvizsgálták a nagyprojekt tekintetében a támogatási kérelem átdolgozására és előterjesztésére irányadó szabályokat
  • tisztázták, hogy szakaszolt nagyprojektekre nem terjed ki az a szabály, mely szerint az építési beruházás tárgyú közbeszerzési szerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás akkor indítható meg, ha a műszaki leírás kivitelezési dokumentáció szinten kidolgozott
  • azt is rögzítik az új szabályok, hogy az elszámolható projekt költségek vonatkozásában megállapított százalékos korlát a projektmegvalósítás befejezésekor projektszintű megtakarítás eredményeként átléphető azzal, hogy az egyes költségtípusokra megállapított összeg nem növekedhet
  • az új szabály szerint belföldi szállás esetén vendég-éjszakánként egységesen legfeljebb bruttó 15 000 forint szállásköltség számolható el.


Címlapkép forrása: AFP Fotó John Thys