Mintegy 7,6 milliárd euróval, kb. 2400 milliárd forinttal kevesebb forrást kaphat Magyarország az EU közös költségvetéséből 2021-2027 között, mint a mostani ciklusban és 3,1 milliárd euróval, 1000 milliárd forinttal többet, kellene befizetnie a kasszába, így az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34%-kal, 21,3 milliárd euróra eshet - derül ki a 2018-as árakon végzett átfogó számításainkból. Ezek egyelőre az Európai Bizottság friss terveiből indulnak ki, a végső számok a következő évek tárgyalásain remélhetőleg kedvező irányba változnak még. A brüsszeli pénzosztási tervek alapján jelentősen, 1,4%-ponttal, csökkenne a GDP arányában évente átlagosan megkapható EU-pénzek összege, ráadásul a támogatások lehívásához is sokkal több hazai finanszírozást kell hozzátenni.

Elemzésünk legfontosabb számai, üzenetei:
  • A 2014-2020-as uniós ciklusban folyó áron mintegy 35,4 milliárd eurót hozhat el Magyarország minden csatornán keresztül az EU közös büdzséjéből, 2021-2027 között pedig jelen állás szerint 35,2 milliárdot, azaz minimális lenne a csökkenés
  • A közgazdaságilag helyes összevetés szerint azonban 2018-as árszintek mellett ez a két szám már 39,1 milliárd és 31,4 milliárd euróra módosulna, azaz 7,6 milliárdos, közel 20%-os lenne az esés
  • A Magyarország által az EU közös kasszájába befizetendő összeg szintén 2018-as árszintek mellett 7 milliárdról 10,1 milliárd euróra, 45%-kal ugrana 2021-2027 között
  • Az EU-források nettó egyenlege tehát 32-ről 21,3 milliárd euróra, 33,6%-kal zuhanna
  • A 31,4 milliárd eurónyi elhozható EU-pénz mellé legalább 8,9 milliárd eurónyi magyar költségvetési támogatást (vagy egyéb hazai forrást) hozzá kellene tenni, ami 73%-os ugrás az előző ciklushoz képest
  • Kettős olvasata van a magyar társfinanszírozás emelésének. Egyrészt a kevesebb uniós összeg lehívásához több költségvetési erőforrás kell majd. Másrészt viszont emiatt a teljes itthon felhasználható forráskeret (uniós támogatás + hazai társfinanszírozás) "csak" 7,7%-kal fog esni.
  • A 2021-2027 között elhozható EU-pénz éves átlagban a magyar GDP 2,6%-át tenné ki, ami jelentős csökkenés lenne a mostani ciklusra kalkulált GDP-arányos évi 4%-nál, azaz éves átlagban 1,4%-ponttal lassulna az uniós forrásbeáramlás, ami a gazdaságra fékező erőt fejthet majd ki.


Feltárult a nagy kép, ez látszik most


Az elmúlt egy hónapban futószalagon tette közzé az Európai Bizottság a 2021-2027-es költségvetési ciklusra vonatkozó javaslatait, és az már május elején is látszott, hogy sok százmilliárd forintot bukhat Magyarország az új tervvel. Az azóta kibontott részletszabályok alapján a kép csak sokkal rosszabb lett, hiszen az ország számára legfontosabb felzárkóztatási (kohéziós) és agrártámogatásoknál még nagyobb a vágás.

Bezavar persze a képbe az, hogy ha csak folyó áron vetjük össze a két ciklusban minden csatornán elérhető EU-pénzeket, akkor alig látszik csökkenés: 35,36 milliárdról 35,17 milliárdra süllyedhet ez az összeg. (Azt, hogy ezek a számok hogyan jöttek ki, milyen uniós forrásokból mennyi pénz remélhető/kalkulálható, az elemzés második oldali táblázataiban részletesen bemutatjuk).

Az alábbi táblázatban és grafikonon azonban az is látszik, hogy az elhozható uniós források stagnálása mellett jelentősen, 67%-kal ugorhat a közös költségvetésbe befizetendő "tagdíj". (Ez alatt csak azt az összeget értjük, amit az uniós költségvetésbe automatikusan továbbítandó, várhatóan szintén átalakuló befizetéseken felül kell megtenni, az ország bruttó nemzeti jövedelme, a GNI arányában.)

Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország


A fentiek miatt tehát az ország számára a közös költségvetéssel szembeni nettó pénzáramlás jelentősen, 17%-kal, 23,7 milliárd euróra romolhat jelen állás szerint.

Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország

Vegyük ki az inflációt a képből!


A fenti számok, főként a közös költségvetésből potenciálisan elhozható források stagnálása, elfedi azt, hogy valójában a Bizottság költségvetési javaslatai magyar szempontból súlyos következményekkel járnak.


A közgazdaságilag helyes összevetés ugyanis az, ha a 2018-as évi árakon vizsgáljuk meg, hogy mi történik a két uniós ciklusban. Kiszűrjük tehát az inflációs hatást és így az jön ki, hogy míg a mostani ciklusban 39,1 milliárd eurót is lehívhat az ország, addig ez a következő ciklusban 31,4 milliárd euróra eshet, ami közel 20%-os esés.

Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország


Változatlan áras számításainkhoz a Bizottság feltételezését vettük alapul, így évi 2%-kal diszkontáltuk a jövőbeli összegeket. Amennyiben a magyar inflációs célt, a 3%-ot vettük volna figyelembe, a változatlan áras csökkenés még nagyobb lenne.


Ha a fenti képhez azt is hozzávesszük szintén 2018-as árakon, hogy míg a mostani ciklusban mintegy 7 milliárd eurót fizet be "tagdíjként" Magyarország a közös kasszába, addig a következő időszakban ez 10,1 milliárd euróra ugorhat, akkor az összkép már sokkal rosszabb. Az jön ugyanis ki, hogy

az EU-források nettó egyenlege Magyarország szempontjából 32-ről 21,3 milliárd euróra eshet, ami egyharmados zuhanás.

Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország

Még nem végleges a kép, de két dolgot már most látunk


Természetesen ez még távolról sem a végleges helyzet, a számok a következő 1-2 évi tárgyalásokon még sokat változhatnak (mi nem hiszünk abban, hogy 2019 tavaszáig összejön az egyhangú alku az új büdzséről). Az viszont már jól látszik, hogy a Brexit által okozott költségvetési lyuk, illetve Magyarország relatív jó gazdasági fejlődési pályája (nem pedig a menekültkérdés miatti esetleges brüsszeli "retorzió") együtt oda vezet, hogy már jóval kevesebb felzárkóztatási és agrárforrásra lesz jogosult 2020 után. Ezt csak részben tudja kompenzálni az, hogy feltételezéseink szerint a megemelkedő közvetlen brüsszeli forrásokból Magyarország több pénzt tud majd elnyerni sikeres projektekre.

A fentiek után két fontos hazai gazdasági hatásról még érdemes megemlékezni:
  • Egyrészt arról, hogy hogyan alakulnak az uniós bevételek, illetve a nettó uniós pénzáramlás a GDP arányában, azaz a nettó haszonélvezői státuszunk mennyiben változik a gazdaság méretéhez képest. Ez azért fontos, mert tulajdonképpen ez az, ami a magyar gazdaságnak a méretéhez képest a plusz forrást jelenti. A második oldalon bemutatott részletes számításaink szerint a 2021-2027 között évente átlagosan elhozható EU-források a GDP 2,6%-át tennék ki a mostani ciklusra adódó 4% után. Ez az 1,4%-pontos csökkenés a GDP arányában akkor is megmarad, ha nemcsak az elhozható EU-forrásokat, hanem a magyar társfinanszírozást is bevesszük képbe (4,5% vs. 3.1%). Ha pedig a közös költségvetésbe való befizetéseket is figyelembe vesszük, azaz a nettó EU-forrásokat viszonyítjuk a GDP-hez, akkor 1,5%-pontra tágul a csökkenés mértéke (3,2% vs. 1,7%).
  • Másrészt arról, hogy a kevesebb uniós támogatást több erőfeszítésbe kerül lehívni, ugyanis Brüsszel (vissza)szigorítja a hazai társfinanszírozásra vonatkozó elvárásait. (Ennek részleteit lásd a 2. oldalunkon.) Ha az uniós támogatást és a magyar társfinanszírozást összeadjuk, megállapíthatjuk, hogy (változatlan áron) "csupán" 7,7%-kal jut kevesebb pénz olyan projektekre itthon, amelyeket az unió támogat. Az, hogy ezt miként ítéljük meg, azon is múlik, hogy mit gondolunk az EU-források magyarországi szerepéről. Ha az egészet "égből jött mannának" fogjuk fel, amit szabadon elkölthetünk, akkor a "csak 7,7%-os csökkenés" kevés vigaszt jelent. Ha azt gondoljuk, hogy az uniós forrásból értelmes, hosszú távon is hasznos projektek valósulnak meg, akkor a -7,7% fontos szám, hiszen ez mutatja meg, hogy milyen mértékben számíthatunk fontos projektek elmaradására a mostani hétéves ciklushoz képest.

Azt, hogy pontosan hogyan is nézhetnek ki 2020 után az EU-pénzeink, mennyit kell befizetnünk a közös kasszába, miért ugranak meg a magyar költségvetés kiadásai és mennyivel esnek a GDP-arányában elérhető forrásaink, elemzésünk második oldalán bontjuk ki részletesen.

Lássuk a részleteket! Mennyi az annyi?


Az Európai Bizottság az elmúlt hetekben többek között azt tette közzé, hogy folyó (és 2018-as fix) áron mennyi kohéziós- és agrártámogatásra számíthat Magyarország 2021-2027 között. Ezeket az alábbi két táblázatba mind beleírtuk és azt feltételeztük, hogy a három kohéziós támogatási fajta (ERFA, KA, ESZA) belső megoszlása nem változik majd a mostani ciklushoz képest. Mivel a Bizottság azt is bejelentette, hogy az új ciklusban már legalább 30%-ra akarja visszaemelni a tagállamok költségvetése általi (társ)finanszírozás kötelező mértékét, ezért ezt is figyelembe vettük, amikor a magyar társfinanszírozást számoltuk. Jól látszik az alábbi táblázatban, hogy

míg a kohéziós források összege 5,6%-kal 20,25 milliárd euróra mérséklődhet, addig a magyar társfinanszírozási összeg 57%-os ugrása miatt végül is az itthon várhatóan elköltött kohéziós források volumene nem csökken.


A Közös Agrárpolitika első (közvetlen kifizetések) és második pillérére (vidékfejlesztés) is megadott tervszámokat országokra lebontva a Bizottság, így ezeket is figyelembe vettük. A kisebb programok kereténél és elosztási szabályainál jellemzően nem látunk érdemi változást az eddig közzétett tervek alapján, a Közös Hálózatfinanszírozási Eszköznél (CEF) azonban igen, mivel jelentősen nő a kerete. Ezért a CEF-nél arra számítunk, hogy Magyarország is több pénzre lesz jogosult. Emellett az InvestEU új beruházásfinanszírozási alapból is számítunk arra, hogy el tud majd hozni némi forrást Magyarország.

Mivel a közvetlenül Brüsszelen kiírt pályázati kereteket jelentősen tovább növelné a Bizottság (a K+F+I keretprogramot 80-ról 100 milliárd euróra), ezért ennél is kalkulálunk azzal, hogy Magyarország több forrást tud elhozni, mint a mostani ciklusban és ezek alapján alakult ki az alábbi kép:

Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország


A fenti táblázattal megint az a gond, hogy folyó áras adatokat hasonlít össze a mostani és a következő ciklus kapcsán, de a közgazdaságilag helyes összehasonlítás érdekében most is minden adatot 2018-as árakra átszámítottunk és az alábbi összkép jött ki:
  • 23,7-ről 17,9 milliárd euróra esne majd a kohéziós források elérhető összege (ezt maga a Bizottság javasolta), ami 24%-os zuhanás, de amint látható: a kötelezően megugró (+80%!) magyar költségvetési hozzájárulás miatt végül az itthon elkölthető felzárkóztatási források volumene "csak" 7,1%-kal csökkenne
  • Az agrárkassza második pillérében, a vidékfejlesztésnél néz ki csúnya, 31%-os uniós támogatás zuhanás reálértelemben is, de itt a 35%-kal várhatóan megugró magyar költségvetési hozzájárulás végül 20%-os enyhíti a vágás mértékét. A hektáralapú földtámogatásokat is takaró első pillérben reál értelemben 21%-közeli vágás néz most ki.
  • A CEF és a Horizont Európa programok keretösszegének megugrása és a remélhetőleg még sikeresebb magyar forráslehívás itt is megmutatkozik a számokban (a feltételezéseinkben), de végül minden forrást összeszámítva az a kilátás, hogy a 39 milliárd eurónyi EU-forrás 31,4 milliárdra eshet (-19,5%).
  • Eközben a magyar költségvetési társfinanszírozás 5,1-ről 8,9 milliárd euróra ugorhat (+73%!), és ezek együtteseként a teljes itthon felhasználható forráskeret "csak" 7,7%-kal eshet.

Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország


A fentiek mellett nyilván az is fontos, hogy mekkora hozzájárulást kellene Magyarországnak befizetnie az EU közös költségvetésébe. Amint az első oldalon már jeleztük: itt csak arról a GNI-arányos részről van szó, amelyet az EU-költségvetés saját forrásain felül (vám-befizetés, áfa-bevétel megosztás, cukor-illeték, új elemként közös összehangolt társasági adóbevétel egy részének befizetése, kibocsátáskereskedelmi bevétel, műanyagadó) kellene befizetni. Mivel erre is adott már indikációt a Bizottság az elmúlt hetek bejelentéseivel, így megbecsültük azt, hogy a 2021-2027-es időszakban mekkora lehet ez a GNI-arányos befizetés (3%-os konstans GDP-GNI rés feltételezése mellett). A mostani ciklus befizetési tényadatait, illetve előrejelzéseit a Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly karácsonyi költségvetési kitekintőjéből emeltük át.

Amint látható: a várható magyar befizetést folyó és 2018-as fix áron is kiszámítottuk. Utóbbi kapcsán azért az Európai Központi Bank 2%-os éves inflációs céljából indultunk ki, mert maga a Bizottság is ehhez igazodva adta ki a 2018-as áron rögzített, várhatóan elérhető támogatási összegeket. Ahogy az első oldalon már megjegyeztük: ha nem a 2%-os eurózónás, hanem a 3%-os magyar inflációs céllal számolnánk, még nagyobb lenne az uniós források visszaesése a mostani ciklushoz képest. A következő évekre azért 310-es euróárfolyammal számoltunk végig, mert az elmúlt évek tényadata is ezen árfolyamszint körül alakult és a konvergenciaprogramot is ehhez közeli (311 EUR/HUF) érték rögzítése mellett adta ki az NGM (most már PM). Mindezek mellett az jött ki, hogy

míg a mostani ciklusban 6,9 milliárd eurót tehet ki a GNI-alapú befizetés, addig a következő ciklusban ez 11,5 milliárd euróra ugorhat, de ha ezeket is 2018-as változatlan árszintre hozzuk, akkor 7 milliárd eurós mostani befizetés 10,15 milliárd euróra emelkedik.

Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország


Mindezek mentén az EU-források nettó egyenlegét már az első oldalon táblázatosan és grafikonon is bemutattuk. Egy dolog viszont még hátra maradt, ami nemzetgazdaságilag szintén fontos az EU-pénzek kapcsán és már kiszámolható: éves átlagban mekkora lehet az elhozható EU-források volumene a GDP arányában. Amint az alábbi táblázatban láthatjuk és az első oldalon már jeleztük: a folyó áron csaknem stagnáló uniós forrástömeg azt jelenti, hogy míg a mostani ciklusban a GDP-hez képest évi átlagban 4%-ot tesz ki az EU-pénzek összege, ez a következő ciklusban 2,6%-ra eshet.

Ha viszont nemcsak az elérhető EU-forrásokkal, hanem a megugró magyar társfinanszírozással is számolunk, hiszen ez a kettő generálja majd a beruházásokat, akkor az jön ki, hogy a GDP arányában az évente elérhető fejlesztési források aránya 4,5%-ról 3,1%-ra esik. Ha pedig a közös költségvetésbe való befizetéseket is figyelembe vesszük, azaz a nettó EU-forrásokat viszonyítjuk a GDP-hez, akkor 1,5%-pontra tágul a csökkenés mértéke (3,2% vs. 1,7%).

Ez az 1,4%-pont körüli forráscsökkenés a hosszabb távú GDP-növekedési kilátásainkat érdemben ronthatja akkor, ha nincs ellensúlyozó erő. Így tehát ha az uniós forrásfelhasználás hatékonysága nem javul tovább, illetve ha a gazdaság hozzáadott érték teremtésének a tőkén kívüli komponensei (munkaerő, termelékenység) nem javulnak legalább ilyen mértékben, akkor bizony a 4% körüli GDP-növekedési cél tarthatóságát hosszabb távon is komolyabb kételyek övezik.

Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország


Címlapkép forrása: Vassil DONEV / POOL / AFP