Amint az Index emlékeztet: a kritikák visszatérő eleme volt, hogy az új bírósági rendszerre nagyobb lenne a ráhatása az igazságügyi miniszternek, és így a rendszert korábban szorgalmazó Trócsányi László uniós biztosi kinevezése sem volt teljesen biztosra vehető. A cikk azonban nem említi meg azt a motivációt, ami a Portfolio megítélése szerint szintén lényeges lehetett a kormány váratlan döntésében:
erőteljes szándék mutatkozik az EU számos (leendő) vezető döntéshozója körében arra, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésben a pénzek kifizetését összekössék a jogállamisági kritériumrendszernek való megfeleléssel, így a 2020-tól elindítani tervezett magyar közigazgatási rendszer - ha megállják a helyüket a kritikák - akár az összes magyarországi EU-forrás brüsszeli lehívását is veszélyeztethetné.
Érdemes emlékeztetni rá, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője és csúcsjelöltje is folyamatosan azzal kampányolt, sőt konkrét javaslata is volt rá, hogy az EU-pénzek kifizetését össze kell kötni a jogállamisági kritériumokkal 2020 után. Bár igencsak kérdéses, hogy Weber valóban lesz-e európai bizottsági elnök, de az EP-választások alapján továbbra is egyértelműen a legnagyobb frakciója lesz a Néppártnak az új parlamentben. A jelek szerint a szocialistákkal és a liberálisokkal kell szövetkeznie a többség biztosítására és ennek a két pártnak a csúcspolitikusai szintén erőteljesen kampányoltak a fenti "árukapcsolás" érdekében. Mivel az EP-nek társjogalkotói szerepe van a 2021-2027-es uniós keretköltségvetésnél, így az EP-ben formálódó keretekre mindenképpen figyelni kell még akkor is, ha a keretköltségvetés fő számairól és egyéb technikai részleteiről az állam- és kormányfők döntenek, nem a parlament.Az Európai Parlament az elmúlt hónapokbeli szektorális jogalkotással igyekezett előreszaladni, hogy "sarokba szorítsa", kész tények elé állítsa valamelyest az állam- és kormányfőket. Voltak ezzel párhuzamosan arra utaló jelek is az Európai Tanácsban, hogy a keretköltségvetés jogszabályi keretéből kivennék az "árukapcsolás" kérdését, és így nem egyhangú, hanem csak minősített többséggel kellene jóváhagyni azt, azaz például a magyar és a lengyel kormány még összefogás mellett se tudná az "árukapcsolást" blokkolni. Ez tehát fokozott kockázatot jelentett a 2020 utáni magyarországi EU-pénzek szempontjából is, bár azért az is lényeges, hogy az Európai Tanács jogi szakszolgálata jogilag problémásnak tartotta a jogállamisági kritériumok összekötését az EU-pénzekkel, mert a jogállamisági feltételek "kikényszerítésére" (elvileg) adott már egy másik uniós jogi keretrendszer, a 7-es cikk szerinti eljárás (amely egyelőre Magyarországgal szemben még lényegében sehova se jutott el).
A közigazgatási bíróságok jegeléséről szóló mostani magyar döntést az is motiválhatta, hogy egyre több jel szerint a 2020 utáni uniós költségvetésről csak a 2020 második felében esedékes németországi soros EU-elnökség idején születik meg a végső alku, márpedig az elmúlt hónapokban több éles német figyelmeztetést is kapott a magyar kormány, amely a jövőbeli EU-pénzekre is vonatkozott.
Az EP-választások után formálódó brüsszeli erőviszonyok láttán tehát mindezeket végiggondolva, óvatossági okokból igenis dönthetett úgy a magyar kormány, hogy az EU-pénzek magyarországi kifizetését a jövőben esetleg veszélyeztető ügyben nem halad egyelőre tovább, hanem kivár.
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
