Az eddigi 10,4-ről 96 milliárd forintra, több mint kilencszeresére, emelte a kormány két bölcsődefejlesztési uniós pályázat együttes keretét, amellyel párhuzamosan a települések környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztésére is az eddigi összeg több mint háromszorosát szánja - derült ki egy napokban hatályba lépett kormányhatározatból.

A múlt hétvégén vált hatályossá az a kormányhatározat (1400/2019.), amely számos ponton átírta az uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) éves fejlesztési keretének számait és így a pályázati keretösszegeket is. A határozat első pontja azt engedélyezi, hogy a TOP 7 évre szóló, 1210 milliárd forintos teljes forráskerete terhére összesen 1486 milliárd forint összegben lehessen meghirdetni pályázatokat, azaz a kormány ennél az Operatív Programnál a szokásos 10% helyett most már csaknem 23%-os túlvállalást engedélyez. Mivel a Brüsszelből lehívható pénzösszeg fix (legfeljebb a forint gyengülése miatt nőhet az itthon elosztható pénztömeg), ezért a túlvállalás döntő része tisztán a magyar költségvetés terhére megy, azaz a magyar adófizetők fogják állni a százmilliárdokkal megemelt pénzosztást.

A túlvállalás mértékének megemelése láttán megnéztük, hogy mely pályázati keretösszegek változtak a legnagyobb mértékben. Legmarkánsabban annak a két uniós bölcsődefejlesztési pályázatnak a keretösszege növekedett, amelyeket idén április elején hirdetett meg a kormány. A TOP-6.2.1-19 kódszámú, "Bölcsődei férőhelyek kialakítása, bővítése" című pályázat keretösszege az eddigi 3,867 milliárd forintról 25,507 milliárd forintra ugrott; ezzel párhuzamosan pedig az ugyanilyen című, de TOP-1.4.1-19 kódszámú pályázat keretösszege 6,515 milliárdról 70,586 milliárd forintra "szárnyalt".

A két pályázat eddigi keretösszege tehát 10,4 milliárd forint volt, amely most 96 milliárd forintra, több mint kilencszeresére ugrott.


Amint április elején már megírtuk: a két bölcsődefejlesztési pályázat közül az egyik inkább a megyei jogú városoknak (a TOP-6.2.1-19 kódszámú), a másik pedig az azokon kívüli térségeknek szólt (a TOP-1.4.1-19 kódszámú) és már májusban volt egy kis keretemelés, illetve a jogosult térségek kibővítése. Most tehát ezt az "óvatos" lépést változtatta meg a kormány és sokszorosára bővítette az elérhető kereteket.

Kilencszeresére emelte a kormány a bölcsődefejlesztési EU-pályázatok keretét


Kovácsné Bárány Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) bölcsődei ügyek koordinációjáért felelős miniszteri biztos (j) gyerekekkel beszélget az Értünk épül Dunakeszi elnevezésű rendezvényen a Pest megyei település Kincsem Bölcsődéjében 2019. június 5-én. A miniszteri biztos elmondta, hogy kormányzati célkitűzés, hogy 2022-re 70 ezer bölcsődei férőhely legyen az országban. A rendezvényen bemutatták a település bölcsődei, óvodai és általános iskolai infrastrukturális fejlesztéseit.


A mostani döntés azt jelenti, hogy a TOP területén lévő 5000 fő és ez alatti lakosságszámú települési önkormányzatok és más jogosultak újonnan létrehozandó bölcsődei ellátást nyújtó intézmények (bölcsőde, mini bölcsőde) létrehozásának és meglévő bölcsődei ellátást nyújtó intézmények (bölcsőde, mini bölcsőde) férőhelybővítésének támogatását az eddiginél is sokkal nagyobb összeggel szeretné támogatni a kormány.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a minapi döntés kapcsán azt mondta az MTI tudósítása szerint, hogy a 96 milliárdos keretösszegből 7700 férőhely jöhet létre országszerte, a forrásokra megyei, helyi és nemzetiségi önkormányzatok, egyházi és civil szervezetek, közalapítványok és nonprofit társaságok pályázhatnak. Jelzése szerint a kormány azzal számol, hogy a megyékből 424, a megyei jogú városokból pedig 32 pályázat érkezhet be, a legtöbb férőhely pedig várhatóan a nyugati megyékben jön majd létre: Győr-Moson-Sopron megyében több mint 780, Fejér megyében pedig majdnem 750. A pályázaton hagyományos, családi és mini bölcsődei férőhelyek kialakítását támogatják

Nemcsak a bölcsődefejlesztési cél kapott az eddiginél jóval több forrást, hanem két másik terület is:
  • A "Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések" című, TOP-2.1.3-16 kódszámú pályázat kerete az eddigi 11,896 milliárdról 37,468 milliárd forintra ugrott
  • Az "Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése" című, TOP-3.2.1-16 kódszámú pályázat keretösszege pedig az eddigi 51,178 milliárdról 65,489 milliárd forintra ugrott.

A napokban lépett hatályba egyébként a TOP-os integrált területi programok módosított keretösszege is, illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program éves fejlesztési keretének pályázati kereteit is módosította a kormány. Utóbbinál nem találtunk ennyire markáns keretösszeg módosításokat, mint fentebb.

Jogszabályi kötelezettségek - vs. hiányosságok


A TOP-1.4.1-19 Felhívás a gyermekjóléti alapellátások közül a bölcsődei ellátási formákhoz (bölcsőde, mini bölcsőde, családi bölcsőde) való hozzáférés javítását és a bölcsődei ellátási formák által nyújtott szolgáltatások minőségi fejlesztését segíti elő, ezáltal hozzájárulva a kisgyermeket nevelők munkavállalásának támogatásához, a családok segítéséhez, különösen a leghátrányosabb helyzetű térségekben lévő gyermekek minél korábbi életkorban történő megsegítéséhez.

2017. január 1-jétől hatályba lépett jogszabályi változások eredményeként minden olyan településen kötelező önkormányzati feladat a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények, szolgáltatások valamely formájának biztosítása - önállóan, társulásban, vagy ellátási szerződés útján -, ahol a 3 év alatti gyermekek száma meghaladja a 40 főt, vagy legalább 5 kisgyermek tekintetében erre igény jelentkezik. 2017-ben 2610 olyan település volt Magyarországon, ahol nem volt helyben biztosított a bölcsődei ellátás, mely 70 ezer gyermeket érint (az érintett gyermekek 26%-a, mely 2,8%-kal több, mint az előző évi arány).

A Felhívás a bölcsődei ellátásban mutatkozó területi egyenlőtlenségek mérséklését, valamint a települési önkormányzatok jogszabályból eredő kötelezettségük teljesítésének elősegítését hivatott szolgálni.

A bölcsődefejlesztések eredményeként csökken a számos településen jellemző bölcsődei kapacitáshiány. Ez segíti a kisgyermeket nevelő családok életét, illetve a települési önkormányzatok bölcsődei szolgáltatási kötelezettségének teljesítését. Emellett javul a felújított és újonnan épített intézmények költségvetési és környezeti fenntarthatósága.


Címlapkép és kép forrása: MTI Fotó Illyés Tibor