Tervezési szinten elkezdett felkészülni a kormány a következő EU-ciklus pénzeinek becsatornázására, azaz arra, hogy a versenyképesség javítása érdekében egyáltalán mely területeken mit fejlesszenek és ezekből milyen tartalommal álljanak majd össze a szükséges Operatív Programok. Mindehhez pedig egy Programozási Munkacsoportot is felállított a kormány egy friss határozat szerint.

Három, az EU-pénzek felhasználásával összefüggő kormányhatározat is megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben, amelyből kettő a 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklus kohéziós forrásainak minél inkább a versenyképesség javítása érdekében való felhasználásának kereteit rögzíti. A harmadik pedig még a most folyó, 2014-2020-as ciklus pénzlehívásának idei célrendszerét írja elő (erről ld. külön cikkünket).

Miután az Európai Bizottság tavaly május-júniusban kibontotta a 2021-2027-es uniós ciklus költségvetési javaslatát, benne a masszív (24-24%-os reál értelemben vett) forrásvágásokkal a kohéziós és az agrárterületen, az utóbbi hónapokban elindult a tagállamokban is az aktív felkészülés a következő ciklusra, és tagállami miniszteri szinten is már elkezdődtek az egyeztetések a különböző szempontokról.

2018.06.11 05:18 Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország
2018.12.14 14:36 Szaporodnak a rossz előjelek Magyarországnak a 2021-2027-es EU-s költségvetésről
Ennek jegyében például látszik, hogy 17 tagállam ellenzi a vidékfejlesztési források vágását és például Magyarország inkább a tagállami befizetési "célszám" emelését szorgalmazza, hogy ne legyen érdemi költségvetési lyuk a Brexit után.

2019.01.29 10:24 17 tagállam ellenzi a vidékfejlesztési EU-források 2020 utáni csökkentését
Az érdemi egyeztetések még nem indultak el az állam- és kormányfői testületben (Európai Tanács), de például múlt héten egy rendkívül erős figyelmeztetést kapott Magyarország Németország felől a miniszteri testületben: emlékezni fognak a forráselosztás során arra, hogy most blokkolta a magyar kormány az EU-Arab Liga menekültügyi megállapodás megkötését. Ez az üzenet nyilván egyrészt a források volumenére és szerkezetére vonatkozhat, másrészt arra, hogy a Magyarország által bírált eszközt, a források jogállamisági kritériumrendszerhez való 2020 utáni hozzákötését átvigyék a szükséges testületeken akár minősített többségi (nem egyhangú) szavazással is.

2019.02.04 17:54 Példátlan német fenyegetést kapott a magyar kormány
2018.09.17 13:35 Öttinger: vágni kell a kohéziós pénzeken, jogállamisághoz kötjük a kifizetéseket
Ilyen előzmények után tehát a magyar kormány is elkezdett felkészülni a következő uniós ciklus forrásainak "fogadására", pontosabban arra, hogy az érkező kohéziós források majd minél inkább a versenyképesség javítását segítsék.


Az 1023/2019. (II. 11.) számú kormányhatározat "a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó európai uniós kohéziós források versenyképességet növelő felhasználásának tervezéséről" címet viseli és többek között azt az elvárást rögzíti, hogy a kohéziós források tervezési és végrehajtási folyamatában érintett minisztereknek a következő alapelveket kell érvényesíteniük:
  • "annak érdekében, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legsikeresebb országa közé kerüljön, a forrásfelhasználás elsődleges célkitűzése, hogy növekedjen Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképessége",
  • "a rövid távú nemzetgazdasági hatások elérése mellett fokozott jelentőséget kell, hogy kapjanak a hosszabb távú hatékonyságnövelési, üzleti környezet javítási, kapacitási és emberi életminőséget javító hatások",
  • "a megvalósítás során ugyanolyan fontos a fejlesztési programok eredményessége és a forrásvesztés kockázatának tompítása",
  • "a forrásokat kevés számú fejlesztési célkitűzésre szükséges összpontosítani",
  • "az új időszakra történő felkészülés során a tervezéssel egyidejűleg biztosítani kell az újfajta, jelentősen egyszerűsített és a hatékonyságot növelő eljárási elemek kialakítását, továbbá a támogatásfelhasználási intézményrendszer és a tervezett beavatkozások potenciális célcsoportjainak felkészítését".
  • A fentieken túl az érintett minisztereknek az innovációért és technológiáért felelős miniszter összehangolásában március 31-ig el kell készíteniük "Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképességének növelését szolgáló, 1. melléklet szerinti fejlesztési terveket" (ld. a cikk végi táblázatot)
  • Szintén március 31-ig be kell nyújtania az innovációért és technológiáért felelős miniszternek "a 2021-2027 közötti programozási időszakra vonatkozó, a kohéziós politikát érintő fejlesztési prioritásokra (operatív programokra), valamint a programok kidolgozásáért felelős miniszterekre irányuló javaslatát"
  • Május 31-ig kell kidolgoznia az innovációért és technológiáért felelős miniszternek "a 2021-2027 közötti kohéziós célú uniós támogatások felhasználására irányadó legmagasabb szintű nemzeti tervezési dokumentum tervezetét, melyben az érintett miniszterek bevonásával tegyen javaslatot a programok közötti forrásmegosztásra".

Azt is rögzíti már a határozat, hogy ki tarthatja a kapcsolatot az Európai Bizottsággal "a 2021-2027 közötti programozási időszak kohéziós politikáját érintő tervezési ügyekben" a szükséges egyeztetések során, így tehát:
  • "a legmagasabb szintű nemzeti tervezési dokumentummal kapcsolatos bizottsági tárgyalásokat az innovációért és technológiáért felelős miniszter fogja össze",
  • "a kohéziós célú operatív programokat érintő tárgyalások felelőse az adott operatív programért felelős miniszter, azzal, hogy a tárgyalási mandátumot előzetesen be kell mutatni az innovációért és technológiáért felelős miniszter számára",
  • "az Európai Bizottsággal a kohéziós politikát érintő tervezési ügyekben a kapcsolatot az innovációért és technológiáért felelős miniszter által kijelölt állami vezetőn keresztül lehet tartani, továbbá"
  • "a Kormány 3. pont szerinti javaslatról ("a 2021-2027 közötti programozási időszakra vonatkozó, a kohéziós politikát érintő fejlesztési prioritásokra (operatív programokra), valamint a programok kidolgozásáért felelős miniszterekre irányuló javaslatát") szóló döntése meghozataláig az új programozási időszak kohéziós politikáját érintő tervezési ügyekben kizárólag az innovációért és technológiáért felelős miniszter tárgyalhat az Európai Bizottsággal".


A Közlöny következő határozata (1024/2019. (II. 11.) Korm. határozata) "a Programozási Munkacsoport létrehozásáról" címet viseli és többek között az alábbiakat tartalmazza:
  • A Munkacsoport feladata "a) a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodás és operatív programok tervezésével kapcsolatos feladatok összehangolása és a tervezési folyamat felügyelete, b) az a) alpontban meghatározott dokumentumokat érintő előterjesztések előzetes megvitatása, továbbá c) az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások nyomon követése és a mandátumok előzetes véleményezése."
  • "A Munkacsoport elnöke az innovációért és technológiáért felelős miniszter által kijelölt állami vezető."
  • További 29 tagot delegálhatnak az egyes tárcák a testületbe és további részletszabályokat is előír a határozat a testület működésével kapcsolatban.

A fenti első kormányhatározat első melléklete kijelöli azt is, hogy az egyes szakterületekre vonatkozó fejlesztési terveket mely miniszter (stábja) jogosult kidolgozni:

Már a 2020 utáni EU-pénzek elköltésére is lő a kormány


Címlapkép forrása: Stiller Ákos, Portfolio