Két uniós ciklus költségvetéséből is jelentős, összességében sok százmilliárd forintnyi EU-támogatás kifizetése történhet meg az év végéig Magyarország felé, amennyiben a magyar hatóságok az ezekhez szükséges anyagokat gyorsan kiküldik az Európai Bizottságnak - tudta meg a Portfolio egy megbízható brüsszeli forrástól. A pontos összeg nyilván attól is függ, hogy mely Operatív Programokban mennyi fejlesztési számlát tudnak kiküldeni a magyar hatóságok a következő hetekben. A forrás egyértelművé tette, hogy a Bizottságnak is az az érdeke, hogy minél nagyobb összeget tudjon kifizetni Magyarországnak év végéig, mert így tudja javítani a saját kifizetési számait, amelyeket az Európai Parlament is figyel és így tudja jobban alátámasztani, hogy igenis működik a kohéziós politika.

Jöhetnek most a régi pénzek


Évek óta 94%-on álldogál a 2007-2013-as uniós ciklusra szóló 7 éves magyarországi keretösszeg brüsszeli kifizetési mutatója, mert néhány vitás kérdés miatt nem fizethetett többet az Európai Bizottság. A forrás azonban most azt jelezte, hogy sikerült számos vitás kérdést rendezni a magyar hatóságokkal, ami azt jelenti, hogy a hatóságok bevállaltak bizonyos területeken pénzügyi korrekciókat, de az így "visszatartott" EU-pénz nem veszik el az ország számára, mert a Magyarországon megképzett többlet fejlesztési számlaállománnyal (túlvállalás) azt le tudják kötni. Most tehát a ciklus pénzügyi zárása nagyon jól áll, ami azt jelenti, hogy a 100%-nyi részből még hiányzó 6%-nyi pénzügyi rész (kb. 420 milliárd forint) egy részét a Bizottság át tudja majd utalni 60 napon belül, amint a magyar hatóságok benyújtják a záró kifizetési igénylést.

A forrás a pontos összegről nem beszélt, mindössze azt jelezte, hogy a 2007-2013-as ciklusra két vitás kérdés maradt fent (4-es metró, EMIR közbeszerezési rendszer), amelyek miatt a közlekedési és a végrehajtási Operatív Programokat még nem tudják lezárni, de a többi régi programot igen. Ez azt jelenti, hogy erre a két programra egyelőre csak a 7 évre járó keret 95%-át fizethetik ki.

Ezek alapján a Portfolio becslései szerint a 2007-2013-as uniós ciklus keretéből év végéig mintegy 140 milliárd forintnyi EU-támogatás átutalása történhet meg Brüsszelből. Ez nemcsak a 2018-ban nagyra futott magyar költségvetési hiány csökkentése miatt nagyon jó hír, hanem amiatt is, mert azt is jelenti, hogy a 2007-2013-as ciklusra járó 100%-nyi uniós támogatás közel 98%-át biztosan le tudja hívni Magyarország. A korábbi félelmekkel ellentétben nem lesz tehát érdemi forrásvesztés a régi ciklusra, ráadásul még a fennmaradó bő 2%-nyi pénzből is sok megmenthető lehet, ha a 4-es metrós pénzfelhasználás körüli viták elrendeződnek.

Kicentizett helyzetben is jöhetnek az új EU-pénzek


A 2014-2020-as ciklus kapcsán a forrás jelezte, hogy a magyarországi közbeszerzési ellenőrzési rendszer (KFF) auditja olyan szabálytalanságokat tárt fel, amelyek alapján a vizsgált projektek értékének 9,5%-át kitevő pénzügyi korrekciós javaslatot fogalmazott meg a Bizottság, nem pedig a sajtóban megjelent 10%-ot. Ez azért lényeges, mert ez egyúttal azt is jelenti, hogy az érintett Operatív Programokban (azok prioritásaiban) nem éri el a Bizottság által érzékelt pénzügyi kifizetési kockázat a 10%-ot, ami felett a Bizottság már nem fizethet támogatást, meg kell szakítania a kifizetést.

A kicentizett magyar helyzet tehát azt jelenti, hogy ha a KFF auditon kívül nincs egyéb vitás kérdés az adott fejlesztési programban, akkor a Bizottság a benyújtott kifizetési igénylés 90%-át ki tudja fizetni Magyarország felé, ahogy az a szabályokban benne van, nincs tehát horizontális kifizetés felfüggesztési veszély. Ezek mind összhangban vannak a Portfolio múlt heti cikkeinek fő üzenetével (ezzel és ezzel), miszerint a KFF auditból eredő viták esetleges elhúzódása mellett is akár nagy volumenben jöhet pénz év végéig Brüsszelből. A pontos összeg nyilván attól függ, hogy a magyar hatóságok október végéig összesen mennyi kifizetési igénylést tudnak kiküldeni Brüsszelbe, mert azt a forrás ennél a kérdésnél is egyértelművé tette, hogy a Bizottságnak is érdeke, hogy év végéig minél nagyobb összegben tudjon fizetni, mert így a saját kifizetési számai is szebben néznek ki.

Két kivétel azért van a fenti helyzet alól: a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), illetve a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP). Ezekben ugyanis a KFF-auditon felük is vannak olyan problémái a Bizottságnak (amint kiszivárgott: a TOP-os pályázati döntéshozatal szempontrendszere nem átlátható és sérül az egyenlő bánásmód elve, illetve a 420 milliárdos vízügyi keretközbeszerzést szabálytalannak találja), amelyek az általa érzékelt együttes pénzügyi kifizetési kockázatot már 10% fölé tolják. Ezért ezekben az Operatív Programokban már nyáron kiküldték a figyelmeztető leveleket a magyar hatóságoknak, hogy ha benyújtanának kifizetési igényléseket, akkor a Bizottságnak ezeket a kifizetési kérelmeket meg kellene szakítania (nem fizetné ki 60 napon belül, hanem legfeljebb 6 hónapig megállíthatná a kifizetési "órát", amíg a viták el nem rendeződnek, majd ezután fel is függesztenék a kifizetéseket, amely döntést Magyarország megtámadhat az Európai Bíróságon).

A TOP-ban és a KEHOP-ban tehát a kifizetési igénylések benyújtása esetén a kifizetések megszakítása reális veszély, a többi Operatív Programban nem. Ezek alapján a Portfolio durva becslései szerint akár 1,5-2 milliárd eurónyi, 480-620 milliárd forintnyi kifizetési igénye is felhalmozódhat október végéig Magyarországnak, amelyet (a 90%-át) ha minden jól megy, akkor a Bizottság szintén ki tudna fizetni év végéig.

A két "veszélyes" Operatív Programban is ki kell küldeni számlákat


A TOP-ban és a KEHOP-ban a kifizetés megszakítási veszély ellenére is esélyes, hogy a magyar hatóságok be fognak nyújtani kifizetési igénylést, mert közben egy másik kötelezettség, a végleges uniós forrásvesztés elkerülésének elvárása erre szorítja rá őket. Arról van szó, hogy a 7 évre kapott uniós forrásokat minden Operatív Programban évekre lebontott ütemezés szerint le kell hívnia Magyarországnak és az adott évre meghatározott összeget a következő 3 év során legkésőbb le kell hívni, különben véglegesen elveszik az ország számára.

Mivel a 2014-2020-as ciklus Operatív Programjait 2014 végén, 2015 elején fogadta el a Bizottság, így az első "éles év" 2015 volt és ehhez képest az n+3-as szabály alapján 2018 végéig kell lehívni a 2015-re allokált uniós forrásokat. Ez tehát azt jelenti, hogy mivel a TOP-ban és a KEHOP-ban még kevés fejlesztési számlát küldtek ki a magyar hatóságok, fennáll a veszélye, hogy véglegesen forrásokat veszítene az ország. A KEHOP-ban az n+3-as szabályból adódóan 2018 végéig 799 millió eurónyi, a TOP-ban 850 millió eurónyi forrást kellene lehívni a brüsszeli kasszából, de ehhez rendre 217 és 480 millió eurónyi kifizetési kérelem hiányzik még.

A forrás tehát azt mondta, hogy a kifizetési megszakítási veszély ellenére ebben a két programban is legalább 217, illetve 480 millió eurónyi összegről be kellene nyújtania kifizetési igényléseket a magyar hatóságoknak, hogy meg tudják akadályozni a végleges forrásvesztést. Hangsúlyozta: az n+3-as szabálynál a kifizetési igénylések benyújtásának megtörténte a lényeg, nem az hogy év végéig ezeket az összeget ki is fizesse a Bizottság (nem fogja, mert meg fogja szakítani a kifizetést). A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban is van még egy ilyen 22 millió eurós elmaradás a benyújtott kifizetési igénylések és az n+3-as szabályból adódó lehívási kötelezettség között, de ezt is jó eséllyel könnyen tudják majd teljesíteni a hatóságok.

A forrás egyébként elárulta, hogy Szlovákia már tavaly is kifejezetten jelentős uniós forrásokat veszített el véglegesen az n+3-as szabályból adódóan és ez a veszély idén már Szlovákia mellett Romániában is komoly. Utóbbi esetben azért, mert a korrupciós ügyészség (DNA) erős fellépése miatt sok hatóság nem mer dönteni uniós projektekben a későbbi felelősségre vonástól való félelmek miatt, de ez összességében nagyon lelassítja a 2014-2020-as programok végrehajtásának előrehaladását.

Címlapkép forrása: Shutterstock