Uniós források

Összekülönbözött Merkel és Macron, de 3 héten belül jöhetnek a nagy döntések

Portfolio
A kedd esti informális EU-csúcs után is megmaradt a látványos nézetkülönbség Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök között arról, hogy ki lehet az Európai Bizottság következő elnöke. Míg a kancellár egyértelműen Manfred Weber néppárti csúcsjelöltet támogatja, addig a francia elnök vagy Michel Barnier Brexit-főtárgyalót, vagy olyat, aki tud franciául is. Macronhoz hasonlóan Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is azt hangsúlyozta: az idén megüresedő négy uniós csúcsposzt felére női vezetőnek kell kerülnie, így például az állítólag a V4-ek által is támogatott Kristalina Georgieva, a Világbank bolgár származású vezérigazgatója is abszolút versenyben van Margarethe Verstager versenyügyi biztos mellett. Tusk és Merkel tervei szerint a június 21-22-i EU-csúcson "csomag megállapodás keretében" már dűlőre kellene jutni a személyi kérdésekben.

Előzmények a fontos vacsora előtt

A vasárnap véget ért EP-választások eredményének ismeretében kedd délelőtt az Európai Parlamentben az Elnökök Értekezlete kiállt amellett, hogy továbbra is érvényben van a csúcsjelölti rendszer, azaz a pártok csúcsjelöltjei közül kell megválasztani az Európai Bizottság következő elnökét. Antonio Tajani parlamenti elnök szerint ez a rendszer erősíti a demokratikus folyamatokat Európában, hiszen az emberek transzparens pártlistákra adták le a szavazatukat, amelyek élén a csúcsjelöltek álltak.Tajani üzenete azért lényeges, mert az uniós alapszerződés csak azt tartalmazza, hogy az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak figyelembe kell vennie az EP-választási eredményeket és azok ismeretében kell jelölnie valakit a Bizottság élére, de a jelöltet az Európai Parlament egyszerű többségének (legalább 376 képviselőnek) is támogatnia kell.

Ha tehát az Elnökök Értekezletének üzenetét figyelmen kívül hagyná az Európai Tanács és olyan személyt jelölne minősített többséggel (a tagállamok számának legalább 55%-ával, a teljes EU-lakosság legalább 65%-át képviselve), aki nem volt csúcsjelölt, akkor előállhat olyan helyzet, hogy a nagyobb pártok az Európai Parlamentben leszavazzák ezt a jelöltet és ez kínos lenne az állam- és kormányfőknek, akiknek így újabb és újabb jelöltek után kellene néznie.

Összekülönbözött Merkel és Macron

A keddi informális EU-csúcs előtt és után is határozottan kiállt a csúcsjelölti rendszer mellett Angela Merkel német kancellár is és így egyértelműen támogatta azt, hogy a néppárti és német Manfred Weber legyen a Bizottság következő elnöke. Szerinte Weber igenis alkalmas jelölt, hiszen a Néppárt frakcióját vezette éveken át az Európai Parlamentben. Ezzel szemben Emmanuel Marcon és Donald Tusk azt mondta: nem válhat automatikusan az Európai Tanács jelöltjévé a Bizottsági posztra a legtöbb mandátumot szerzett párt csúcsjelöltje, azaz a jelölés jogát az uniós alapszerződés értelmében meg kell hagyni az állam- és kormányfőknek.

A Reuters névtelen francia forrásai szerint Macron nem feltétlenül a francia származású Michel Barniert támogatja, de ahhoz ragaszkodik, hogy a leendő bizottsági elnök az EU nyelvi diverzitásának demonstrálása érdekében beszéljen franciául, márpedig Weber nem beszéli azt a nyelvet.

Négy posztról megy az egyezkedés

Fontos tudni, hogy most nem csak az Európai Bizottság elnökének személyéről megy az egyezkedés, hanem "csomagban" kell gondolkodni, hiszen az Európai Tanács elnöki posztja, az Európai Központi Bank elnöki posztja és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztja is megüresedik. Így tehát a "befeszülő" helyzeteket az oldhatja fel, ha bizonyos igények nemteljesítése esetén cserébe mást tudnak ajánlani a döntéshozók.

Az esti informális vacsora előtt Macron külön találkozott a visegrádi négyek vezetőivel és egyelőre nem világos, hogy a V4-ek mit is képviselnek. Még a találkozó előtt egy cseh lap, Hospodáøské Noviny, azt közölte: állítólag a visegrádi országok Maros Sefcovic, szlovák szociáldemokrata politikus, az Európai Bizottság egyik alelnökének a jelöltségét támogatják (de nem egyértelmű, hogy a Bizottság elnöki posztján, vagy a külügyi főképviselői poszton), de a Bruxinfo összefoglalója szerint a brüsszeli csúcs előtt Andrej Babis cseh miniszterelnök ezt cáfolta. A Hospodáøské Noviny aztán azt is írta: a végső egyeztetések során a V4-ek végül is támogathatnák Michel Barnier vagy Kristalina Georgieva jelölését az EB élére, cserébe azért, hogy Maros Sefcovic megkapná az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztségét.

Macron a vacsoráról távozóban azt mondta, hogy a következő napokban új nevek is felmerülhetnek majd a legesélyesebbnek tartott három jelölt, a néppárti Manfred Weber, a szocialista Frans Timmermans és a liberális Margrethe Vestager mellett, noha utóbbi a liberálisok álláspontjához hűen nem is tartja magát hivatalosan csúcsjelöltnek. A dán versenyügyi biztos mellett elég határozottan kiállt kedd esti cikkében az Economist és Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök is bejelentette, hogy támogatja Margrethe Vestager jelölését.

Fontos látni, hogy a végleges eredmények szerint az Európai Néppártnak (178 mandátum) és a szociáldemokratának (153 mandátum) nincs meg az egyszerű többsége az új Európai Parlamentben (376 mandátum kell hozzá), elvileg a liberálisokkal (ALDE+Macron mozgalma, 105 mandátum), és/vagy a megerősödő zöldekkel (69 mandátum) kell egyezkednie a többség biztosításához. Ezért jön tehát mindenképpen szóba a liberális Verstager uniós versenyügyi biztos is. Sokatmondó az is, hogy Tusk azt is hangsúlyozta: senkit sem lehet kizárni a versenyből, és a csúcsjelölti státusz senkit sem diszkvalifikál, "ellenkezőleg, megnövelheti az esélyeit".

Összekülönbözött Merkel és Macron, de 3 héten belül jöhetnek a nagy döntések
Címlapkép forrása: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
Kasza Elliott-tal

Leggett & Platt Inc. - elemzés

Nem értem a LEG mozgását. 2021 közepe óta esik az árfolyama, akkor 59,16 USD volt az ATH, most éppen 19,08-at ér, azaz kicsit kevesebb mint három év alatt harmadolt az árfolyama. Mivel osztalék

Holdblog

Szabó Dávid: Érik a kriptó iparág

Mintha a korábbiaknál jóval kisebb hype mellett lenne alakulóban a kriptománia újabb köre. Milyen gátak szakadtak át az elmúlt időszakban, hol tart a szabályozás, hogyan... The post Szabó Dá

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
Delta_4_1500