A tagállamok mintegy kétharmada, 16-17 tagállam Európa-ügyi illetékese jelezte a hétfői első vitán, hogy nem ért egyet a kohéziós, illetve az agrárkassza 2020 utáni időszakra javasolt vágásával és különösen annak - többségük szerint - aránytalanul nagy mértékével - foglalja össze a hétfői többórás vita egyik fő érdekességét a Bruxinfo. Aznap a lengyel és a magyar kormányfő Varsóban azt hangoztatta, hogy elfogadhatatlan az agrárkassza vágása a következő uniós büdzsében, és közben Brüsszelben az EU-pénzek jogállamisághoz való kötését is élesen bírálta a két ország illetékese. Amint az várható volt, tényleg éles viták látszanak már most a 2020 utáni EU-s költségvetésről, noha a forráselosztásra vonatkozó részletes tervek csak a következő egy hónap során válnak ismertté.

Az Európai Bizottság május elején mutatta be tervét a 2021-2027 közötti uniós költségvetésről és erről tegnap tartották a tagállamok az első miniszteri szintű egyeztetést. Mindenk tagállam reagált a javaslatra, és az ülésről a Bruxinfo legérdekesebb információi:
  • Számszerűen a legtöbb kritika a kohéziós (és valamelyest kisebb mértékben a közös agrárpolitikai) büdzsé csökkentésére vonatkozó javaslattal szemben fogalmazódott meg. Közülük 16-17 tagállam Európa-ügyi minisztere jelezte, hogy nem ért egyet a vágással és különösen annak - többségük szerint - aránytalanul nagy mértékével.
  • Sok tegnapi hozzászólásban visszaköszönt az, hogy már nem azt nézik, amit a Bizottság kommunikált a kohéziós és agrárkassza méretének vágásáról (7%, illetve 5%), hanem azt, hogy ez az inflációt figyelembe véve, azaz reálértéken mennyit jelent. Amint arra a Portfolio már a javaslat bemutatásakor rámutatott: ezekkel a nominális vágásokkal reálértelemben 15-20%-os tényleges kasszavágásokról beszélhetünk és ezt a mi régiónk számára még súlyosbíthatja is az, ha a kohéziós forráselosztási képletnél az egy főre jutó GDP-alap súlyát 86%-ről 80%-ra mérséklik és bejönnek a képletbe a menekültek befogadásáról, fiatalkori munkanélküliségről szóló szempontok.
  • Konrad Szymanski lengyel Európa-ügyi miniszter reálértéken 10-15 százalékos forráselvonásról beszélt, hozzátéve, hogy egyes országok esetében akár a 30 százalékot is elérheti a vágás. "Komoly kételyeink vannak aziránt, hogy ez (a javaslat) jó tárgyalási alap" - tette hozzá a lengyel miniszter, hozzátéve, hogy Varsó "nem fogadja el a forradalmi csökkentéseket, különösen nem a közös agrárpolitikát, a KAP-ot illetően.
  • Szlovák kollégája, Ivan Korcok úgy vélte, hogy a kohéziót és a mezőgazdaságot illetően "nem arányosak a csökkentések", a regionális politikánál egyenesen túlzott mértékűnek nevezte ezeket, aggodalmának adva hangot, hogy a legkevésbé fejlett régiók lesznek a vesztesei a reformnak.
  • A cseh EU-ügyi államtitkár is azt hangsúlyozta, hogy a felzárkóztatási büdzsét érintő megtakarítások valós értéken 15 százalékot tesznek ki, és ha az infláció mellett a nemzeti összjövedelem változását is figyelembe veszik, akkor 20 százalékos is lehet a kurtítás. Az átmeneti régiók esetében, amelyek az egy főre eső uniós átlagos GDP 75 százaléka fölé kerülnek, akár 35-40 százalékot is elérheti szerinte az elvonás.
  • Még ennél is radikálisabb csökkentést vizionált a litván miniszter, aki közölte, egyes számítások szerint akár 45 százalékkal is zsugorodhat a kohéziós politikára fordítandó összeg.
  • A közös agrárpolitikai és a kohéziós támogatások drasztikus megnyirbálásáról beszélt Várhelyi Olivér, hazánk állandó EU-képviselője (nagykövete), aki szerint éppen hogy erősíteni, és nem pedig csökkenteni kellene a politikát. Helytelen megközelítésnek tartotta, hogy az új és a régi prioritások között kell dönteni, ezért szerinte az új politikai prioritásokra új pénzek kellenek, amit Magyarország akár a GNI 1,2 százalékáig növelve a befizetését, kész lenne megfinanszírozni.
  • Összességében 16-17 ország kifogásolta a kohéziós és/vagy a közös agrárpolitikai büdzsé megkurtítására vonatkozó szándékot. Ezek: Lengyelország, Észtország, Portugália, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Görögország, Franciaország, Szlovákia, Románia, Málta, Magyarország, Csehország, Írország, Horvátország, Olaszország (Bulgária soros elnökként nem szólt hozzá, de alighanem ugyanebbe a táborba tartozik).

Így reagált az uniós biztos és a két nagy tagállam illetékese


Az összefoglaló szerint Günther Oettinger, költségvetési biztos azzal válaszolt a kritikákra, hogy

a két nagy hagyományos politikán megkerülhetetlen a megtakarítás. Szerinte a 7 százaléknál alacsonyabb csökkentés komolytalan lenne, de az ennél nagyobb már ártana.


Hangsúlyozta, hogy a gazdasági, szociális és területi kohézióra a Bizottság által 2021 és 2027 között folyó árakon és pénzügyi kötelezettségvállalás formájában javasolt 373 milliárd euró nominálértéken éppen megegyezik a 2014 és 2020 közötti kohéziós kiadási szinttel, azzal a különbséggel, hogy eggyel kevesebb ország között oszlik majd meg.

Németország és Franciaország miniszterei az ülésen megerősítették, hogy készek többet befizetni a közös büdzsébe. Michael Roth, német EU-ügyi államtitkár szerint a német hozzájárulás aránya a brit kilépés után a jelenlegi 21 százalékról 24-25 százalékra nőhet. Sokatmondóan hozzátette, hogy a német engedékenység nagymértékben függ majd a pénzköltés szabályaitól.

Hat uniós tagállam - köztük öt nettó befizető - félreérthetetlenül jelezte, hogy ellenzik az uniós büdzsé - és ami ezzel jár - a befizetések növelését.


A finn, a dán, a holland, a svéd, az osztrák és némi meglepetésre a ciprusi miniszter is közölte, hogy kisebb EU-nak kisebb büdzsé dukál. Többen közülük - a svédek és a finnek például - leszögezték, hogy a kiadási plafon (főösszeg) nem mehet a GNI 1 százaléka fölé.

Reakció az EU-pénzek jogállamisághoz kötési tervére


Az uniós kifizetések Bizottság által javasolt jogállami kritériumok betartásától való függővé tételét nyolc delegáció - a holland, a görög, a francia, a finn, az olasz, a svéd, a belga és valamelyest általánosabban a német - határozottan üdvözölte, míg határozott fenntartásokat csak három küldöttség, a magyar, a lengyel és a cseh jelzett. Olaszország is felhívta a figyelmet bizonyos nehézségekre.

A magyar nagykövet figyelmeztetett, hogy óvatosnak kell lenni a jogállamisági kritérium bevezetésével és úgy vélekedett, hogy

súlyos aggályok merülnek fel a javaslat jogalapját illetően.

Emellett problémának nevezte arányosság szempontjából is a javaslatot és a Bizottság által javasolt "rendkívül tág kritériumokat".

Amint tegnap az EUObserver beszámolója alapján már megírtuk: a magyar és a lengyel illetékesek valóban fokozottan kritizálták a Bizottság tervét, hogy a 2020 utáni EU-pénzek kifizetését a jogállamisági kritériumokhoz akarja kötni.

A tegnapi varsói magyar-lengyel miniszterelnöki találkozó sajtótájékoztatójáról a lengyel PAP hírügynökség többek között azt emelte ki, hogy a két vezető megvitatta a Bizottság 2020 utáni EU-s költségvetésről szóló tervét, és nagyon hasonlóan látják a Brexit által okozott költségvetési lyuk betömésének, a tagállami hozzájárulások megemelésének, az EU feladatainak kérdését és különösen azt, hogy mennyire fontos továbbra is a kohéziós és az agrárpolitika, így a kasszák mérete is.

Amint az MTI és a Reuters is megírta a sajtótájékoztató kapcsán: Orbán Viktor magyar kormányfő többek között azt mondta: a gazdáink érdekeit meg akarjuk védeni, ezért nem helyes, ha a mezőgazdasági költségvetés csökken. Nem kifogásoljuk, ha új pénzügyi alapok jönnek létre, mert új feladatok mindig jelentkeznek, de az nem érv, hogy a létező alapokat csökkentsék - vélekedett.

A magyar miniszterelnök kérdésre válaszolva az MTI szerint elmondta: magyar nézőpontból az EU gazdaságilag "nem a pénz miatt érdekes", hanem a piacok miatt, a legfontosabb az egységes piac fair versennyel. Jövőorientált uniós költségvetésre van szükség. Valójában az EU régi tagállamai "összességében keresnek rajtunk, nem pénzt ajándékoznak nekünk", ugyanis a Magyarországnak juttatott pénzek tekintélyes része visszamegy az országukba - magyarázta. Hozzáfűzte: a gazdasági sikereket nem az uniós pénzek alapozzák meg, hanem a népek elkötelezettsége, munkája, teljesítménye.

Címlapkép forrása: AFP Fotó Emmanuel Dunand