Közel akkora brüsszeli pénzlehívásra számít idén a magyar kormány, mint a tavalyi tényadat, ami nagy év végi hajrával alakult ki - derül ki egy friss kormányhatározatból. Ez egyúttal felhatalmazást ad arra is, hogy a tavalyi nagy pénzlehívási tempó után kifizethetik a beígért hathavi céljuttatást a tárcák a saját dolgozóiknak. Az idei - várhatóan ismét intenzív - munkához viszont nem ígér újabb céljuttatást a kormány, miközben már elkezdett felkészülni a 2020 utáni EU-pénzek elköltésére is:

2019.02.12 09:37 Már a 2020 utáni EU-pénzek elköltésére is lő a kormány

A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent 1025/2019. (II. 11.) kormányhatározat "a 2019. évi fejlesztéspolitikai célokról és a 2018. évi fejlesztéspolitikai célok teljesüléséről" címet viseli és több fontos cél is kiderül belőle. Egyrészt az, hogy míg 2018-ban az EU-tól történő forráslehívás minimális (3,1 milliárd euró) és ideális (3,58 milliárd euró) összegére írt elő számszerű célokat az egyes tárcáknak a kormány, addig 2019-ben az EU felé benyújtandó költségnyilatkozatok összegére tette meg ugyanezt: minimálisan 3,96 milliárd eurónyi, ideális esetben 4,65 milliárd eurónyi költségnyilatkozatot kell kiküldeniük.

2019.01.07 15:54 Bejelentették: tényleg gigantikus karácsonyi ajándékot kapott a kormány Brüsszelből
2019.01.22 11:32 Jót tettek az EU-pénzek a magyar büdzsének, de még így is nagy lett a deficit
Mivel azt is tartalmazza a határozat, hogy a megcélzott költségnyilatkozat összegeknek legalább a 75%-át le is kell hívnia az egyes tárcáknak idén év végéig (pontosabban egy alprogram miatt 2020. január végéig), ezért áttételesen azt is tudjuk, hogy mennyi brüsszeli átutalást céloz meg idénre a kormány: minimum 2,97 milliárd eurót, ideális esetben 3,49 milliárd eurót.

A Pénzügyminisztérium jelzése szerint 2018-ban összesen 1430 milliárd forintnyi (kb. 4,4 milliárd eurónyi) EU-pénzt tudtak lehívni a magyar hatóságok Brüsszelből, amelyből adataink szerint 1160 milliárd forintot (3,59 milliárd eurót) a mostani 2014-2020-as ciklus keretére sikerült lehívni.

Mindez tehát azt jelenti, hogy a mostani ciklusra tavaly lehívott 3,59 milliárd euróhoz képest idén minimum 2,97 milliárd eurót (320-as euróval 952 milliárd forintot), ideális esetben 3,49 milliárd eurót (1116 milliárd forintot) tervez lehívni Brüsszelből a kormány, azaz a tavalyi év végi nagy hajrá után kialakult teljesítmény 82-98%-át írta elő. Arra viszont nincs célszám az idei határozatban sem, hogy idén mennyi pénzt kellene minimálisan kifizetni a kedvezményezetteknek.


Arról, hogy hogyan futott fel eddig a Brüsszelből átutalt pénzek volumene (vastag kék vonal), az alábbi ábra segítségével már írtunk a múlt heti összefoglalónkban. Az eddig lehívott kb. 2400 milliárd forinthoz adódna tehát hozzá idén a megcélzott 952-1116 milliárd forint és ezzel a teljes 7 éves ciklusra járó 8000 milliárd forint 42-44%-a lenne már év végéig a magyar államkasszában.

Újabb brüsszeli pénzesőre számít a kormány


További fontos része a friss kormányhatározatnak az, hogy úgy tekinti a kormány: sikerült teljesíteni a tavalyi évi fejlesztéspolitikai célokat, hiszen az ideális esetre megcélzott 3,58 milliárd euró helyett végül 4,4 milliárd euró zúdult be év végéig az államkasszába. Emiatt a határozat engedélyt ad arra, hogy az érintett minisztériumok meghatározott dolgozói köre megkaphassa a beígért maximális, 6 havi céljuttatást. Ez sokmilliárdos pénzt jelent, de jócskán elmarad a sokkal bőkezűbb (akár 24 havi céljuttatást is lehetővé tevő) 2017-es előírásoknál.

Ezzel együtt érdekes, hogy a mostani kormányhatározatban, amely a 2018-ashoz közeli pénzlehívási célokat tartalmaz, nincsen benne szabályrendszer a jövő évben kifizethető céljuttatásokra. Feltehetően az idei év után járó céljuttatási rendszert majd egy későbbi kormányhatározat tartalmazza (ha tartalmazza).

Újabb brüsszeli pénzesőre számít a kormány


Címlapkép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs