Három olyan reformjavaslatot is ellenez Magyarország a 2021-2027-es uniós költségvetés bevételi oldalán, amelyeket még májusban tett le az asztalra az Európai Bizottság és ma is egyeztetett róluk a visegrádi négy ország, illetve Ausztria, Németország és Franciaország pénzügyminisztere a Tatra Summit keretében. Az egyik szerint Magyarország nem támogatja azt a javaslatot, hogy csökkenjen a GNI-alapú befizetés aránya a közös uniós költségvetésbe. Ez persze érthető, mert így esély lenne arra, hogy elkerülhesse például Magyarország a büdzsé kiadási oldalán a kohéziós és agrártámogatások jelentős megvágását.

A 27 tagállam (tehát brit befizetések nélkül) a közösség bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,13%-át fizeti be a 2014-2020-as költségvetésbe, és Bizottság által májusban közzétett javaslat szerint ez 1,11%-ra csökkenne a 2021-2027-es büdzsében. A Pénzügyminisztérium által kiadott közlemény szerint tehát Varga Mihály ezt az uniós javaslatot ellenzi a mai egyeztetések után.

A közlemény szerint "Magyarország álláspontjának ismertetésekor Varga Mihály kiemelte: méltányos, egyszerű és átlátható bevételi rendszerre van szükség, ami a GNI-alapú befizetésen és a hagyományos saját forrásokon alapul. Álláspontunk szerint ez felel meg legjobban az arányos teherviselés elvének és tükrözi leginkább a tagállamok gazdasági erejét, tehát nem támogatjuk a GNI-alapú saját forrás arányának csökkentését."

A Bizottság májusban arra is javaslatot tett a büdzsé bevételi oldali reformja keretében (a brit és egyéb visszatérítések bonyolult rendszerének 5 éves távon való kivezetése mellett), hogy 20%-ról 10%-ra csökkenjen a tagállamok által beszedett uniós vám tagállamokban megtartható része. Ennek kapcsán a PM közlemény így szól:
"A vámbeszedési kulcs csökkentését célzó javaslatokról szólva a tárcavezető elmondta: jelenleg a vámbevételek húsz százaléka gazdagítja a magyar költségvetést, a többi az unió büdzséjébe kerül. Hazánk kifejezetten ellenezi a kulcs 10%-ra történő csökkentését, ugyanis a vám beszedése önmagában költségesebb annál, mint ahogyan azt a Bizottság bemutatja, és nemcsak Magyarországnak, de a többi tagországnak is szükségük van a költségeik fedezése érdekében a 20% fenntartására."

A büdzsé bevételi oldali reformja kapcsán a Bizottság új közös összevont társaságiadó-alapra is javaslatot tett és ezen közös alapra alkalmaznának egy 3%-os befizetési arányt a közös büdzsé felé (a szükséges jogszabály elfogadása után fokozatosan kell bevezetni). Ennek kapcsán Varga a közlemény szerint leszögezte "Magyarország csak olyan uniós megoldások kidolgozását támogatja, amelyek nem járnak a társasági adó harmonizációjával, továbbá nem sértik a kettős adóztatási és kereskedelmi egyezményeket.

A digitális gazdaság adóztatásáról is kifejtette álláspontját a közlemény szerint Varga. "Álláspontunk szerint a digitális vállalatoknak is ki kell venniük a részüket a közteherviselésből, és az általuk megtermelt jövedelmek után adót kell fizetniük." Emellett a fentieken túl, az új közös összevont társaságiadó-alap elutasítása mellett azt is leszögezte: "A digitális vállalatok igazságos adóztatásának kérdése kizárólag uniós szinten nem rendezhető, hanem a legfőbb kereskedelmi partnerekkel való globális együttműködésben valósítható meg".