Az Európai Bizottság ma előterjesztette azokat a javaslatokat, melyekkel az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek 2018. május 16-án Szófiában megrendezésre kerülő informális megbeszéléséhez kíván hozzájárulni. A találkozón az EU-országok vezetői áttekintik majd a kutatás és az innováció aktuális kérdéseit, és megvitatják, hogyan tudja Európa megőrizni globális versenyképességét és ezekhez egy javaslatcsomagot is letett az asztalra a Bizottság - derül ki a mai közleményből.

Három javaslat a Bizottságtól:


  • Gondoskodni kell arról, hogy a jogi szabályozás és a finanszírozás ösztönözze az innovációt.
  • Az EU-nak éllovassá kell válnia a piacteremtő innováció területén. E célból a Bizottság Európai Innovációs Tanács létrehozását javasolja, amely közös platformot kínál majd a nagy potenciállal rendelkező és áttörést jelentő technológiák, valamint a terjeszkedési potenciállal bíró innovatív vállalkozások számára.
  • Nagyszabású páneurópai kutatási és innovációs projekteket kell létrehozni. A cél olyan projektek megvalósítása, amelyek jövőbe mutató, nagy ívű célok elérésére irányulnak és jelentős uniós hozzáadott értéket képviselnek konkrét területeken; így például a rák elleni küzdelem, a környezetkímélőbb közlekedés vagy az óceánok műanyag hulladéktól való megtisztítása terén.

A közlemény emlékeztet rá, hogy az EU lakossága a világ népességének mindössze 7%-át teszi ki, ám a K+F beruházások tekintetében az EU részaránya 20%, és a legszínvonalasabb tudományos kiadványok egyharmada is itt lát napvilágot. Az EU világvezető számos kulcsfontosságú iparágban, így pl. a gyógyszeriparban, a vegyiparban, a gépiparban és a divatszektorban, és viszonylag erős az ún. fokozatos innovációban is, ami azt jelenti, hogy növeli vagy megtartja a már létező termékek, szolgáltatások és folyamatok értékét.

Bőven van még teendő


Kritikaként azonban az összefoglaló megjegyzi: mindezek ellenére Európa számos területen elmaradásban van. Az EU-beli vállalatok kevesebbet költenek innovációra, mint versenytársaik, és a kockázati tőke is viszonylag alulfejlett Európában. A közberuházások összege EU-szerte elmarad a GDP 3%-ában meghatározott célértéktől, a K+F-intenzitás pedig még mindig egyenlőtlenül oszlik meg az uniós térségek között. A befektetések és a kutatások túlnyomórészt Nyugat-Európára összpontosulnak, az európai munkavállalók 40%-a pedig nem rendelkezik a szükséges digitális készségekkel.

Az összefoglaló szerint mindez szükségessé teszi, hogy az EU javítsa innovációs képességét, hogy megőrizesse vívmányait és kiaknázza a technológiaalapú innovációban, a digitalizációban és a globális megatrendekben - például a mesterséges intelligenciában és a körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségeket. Ezt hivatott elősegíteni a kutatás és innováció ma közzétett megújult programja.