Egyelőre csak a tavaly június 30-i határidőre előírt uniós támogatás-kifizetéshez kapcsolódó céljuttatásokat fizették ki a Miniszterelnökségen, 1,255 milliárd forint értékben 642 főnek, ami így fejenként közel kétmillió forintot tesz ki - tudta meg a 24.hu a tárcától közérdekű adatigénylés keretében. A céljuttatási rendszer szabályai alapján ez a kifizethető keret harmadát jelenti a lap szerint.

A múlt héten közölt információknál (átlagosan 8,4 milliós bónusz) egyelőre jóval kisebb, átlagosan 6 millió forintos bónusz-kifizetések rajzolódnak ki azokból az információkból, amelyeket ma közölt a 24.hu. Ezek oka azonban jórészt az, hogy a tárcához tartozó uniós Operatív Programok kifizetéseinél még csak a tavaly június végi teljesítésekhez kötődő bónuszokat fizették ki, ami a szabályok alapján 8 havi juttatás lehet a maximálisan elérhető 24-ből.

A Miniszterelnökséghez 4 program lebonyolítása tartozik (KÖFOP, MAHOP, VP, nemzetközi együttműködések) és ezek tavaly végi teljesítése alapján egyelőre 1,255 milliárd forintot fizettek ki 642 dolgozó között a tárcánál. Ez átlagosan 1,95 millió forintos pluszpénzt jelent.

Mivel ezen programok közül a tavaly év végére előírt maximális kifizetés a vidékfejlesztést kivéve sikerült, így a három területen dolgozók összesen 24 havi juttatásra jogosultak, azaz 8 havin túl további 16 havi juttatásra. Ez azt jelenti, hogy az átlagosan kiutalt 2 millión felül még 4 milliót megkaphatnak. Ez tárca szinten azt jelentené (a VP gyengébb teljesítését figyelembe véve), hogy még kb. 2,5 milliárd forintot kifizethetnek majd a 642 érintett dolgozónak, azaz összesen a tárcánál a tavalyi évre érvényes céljuttatási rendszer mintegy 3,8 milliárd forintot tesz ki.

A cikk nem említi, de a Miniszterelnökségen felül további három tárcánál volt még érvényben tavalyra a céljuttatási program (EMMI, NFM, NGM), így további kb. 2350 fős érintett létszámmal és átlagosan 6 millió forintos teljes (24 havi) bónusszal számolva ez 14,1 milliárd forintot tenne ki.

Az érintett kb. 3000 ezer fős körnek tehát mindez 17,9 milliárd forint körüli plusz kifizetést jelenthet az államháztartásból, ami már nemzetgazdasági szinten sem kis összeg.


A tavaly áprilisi jogszabály ezen felül azt is engedte, hogy a négy tárcán belüli bérfeszültség csökkentése érdekében minden olyan minisztériumi és azon kívül állami intézményekben, kiemelt uniós projekteken dolgozó munkatárs is kaphasson 8-12 havi bónuszt, akinek semmi köze sem volt az EU-pályázatok kiírásához, elbírálásához, a folyamat mozgatásához. Ha azt feltételezzük, hogy a négy érintett gigatárcánál és azon kívül a kiemelt projekteknél további mintegy 4000 embert érint ez a feszültségcsökkentő lépés, akiknek átlagosan 10 havi bónuszt adtak, akkor az jön ki 350 ezer forintos bruttó átlagkereset mellett, hogy 14 milliárdos kifizetés történik feléjük.

A két nagy tétel együtt tehát mintegy 32 milliárd forintos kifizetést jelent. Nem tudjuk, hogy ezt pontosan mikor fizetik ki (a többi tárcánál ebből egyelőre mennyi történt meg), mindenesetre a márciusi államháztartási hiány igen jelentős lett és ebben ennek a tételnek is lehetett szerepe:

2018.04.09 11:30 Elszállt a költségvetés hiánya