A horvát kormányfővel egyet értettek abban, hogy fenn kell tartani az európai perspektívát a nyugat-balkáni országok számra. Leszögezte, ezért nemsokára megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával.A Bizottság elnöke látogatása első napján Dubrovnikba érkezett, ahol két fontos projektet tekintett meg. A dubrovniki repülőteret és a Peljesac-hidat, mindkettőt az európai unió támogatásával építik. Előbbire 155 millió eurót (49,2 milliárd forint), utóbbira 357 millió eurót (113 milliárd forint) hagyott jóvá korábban az Európai Bizottság. Andrej Plenkovic arról beszélt: a brüsszeli politikus konkrét benyomást kapott arról, hogy az európai támogatások jó irányba változtatták meg Horvátországot.
A horvát kormányfő reményének adott hangot, hogy az EB pozitív javaslatot fogalmaz meg mandátumának végéig Horvátország schengeni övezethez való csatlakozásáról. Kiemelte, hogy Zágráb ezen a területen óriási munkát végzett, és már 240 millió eurót (76,2 milliárd forint) költött határai védelmének megerősítésére és fejlesztésére.
Zágráb célkitűzései közé tartozik, hogy az ország az EU Tanácsának soros elnöksége alatt csatlakozzon az emberek szabad mozgását biztosító schengeni térséghez és az ERM-hez, utóbbiról az Európai Központi Banknak kell döntenie.
A horvát jegybankelnök egy minapi konferencián részletesen beszélt arról, hogy mennyire meg van kötve a horvát monetáris politika "keze" és ezért nincs más út, mint előremenni az euróbevezetés felé. Arról, hogy a régióban a többi euróaspiráns, illetve az eurótól idegenkedő ország számára mik a főbb érvek és ellenérvek, alábbi cikkünkben mutattuk be:Egy február végi brüsszeli sajtóeseményen az hangzott el, hogy még a legoptimistább esetben is 2023-tól lehetne bolgár euró, így tehát elméletileg az is előfordulhat, hogy annak az évnek az elejétől egyszerre két taggal bővülne a fizetési övezet (horvát és bolgár):A pénteki sajtótájékoztatót követően Pelenkovic Junckerrel együtt Brüsszelbe utazik, ahol a három legnagyobb európai pártcsaládot, az Európai Néppártot (EPP), a szociáldemokratákat (S&D) és a liberálisokat (ALDE) képviselő uniós tagállami kormányfők - a horvát kormányfő mellett a lett, a spanyol, a portugál, a holland és a belga miniszterelnök - egyeztetnek az Európai Bizottság következő elnökéről.Címlapkép forrása: Dursun Aydemir/Anadolu Agency/Getty Images
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
