A BÉT több eszközzel támogatja a tőzsdére készülő cégeket, a cél az, hogy hatékony, transzparens, érett cégek jöjjenek létre, amelyek a megfelelő pillanatban a tőzsdét választják finanszírozási igényeik kielégítésére. Az edukációs folyamat mindenképpen a vállalatok hasznára válik. A tőzsdei felkészülés és a tőzsdére lépés keretrendszere az elmúlt időszakban teljessé vált, a következő időszakban az ösztönzőkre kerül a hangsúly, hogy olyan környezet jöjjön létre, amiben kkv-knak vagy akár állami cégeknek érdemes tőzsdére lépniük. Végh Richárddal, a Budapesti Értéktőzsde elnök-vezérigazgatójával, és Nemescsói Andrással beszélgettünk. Ilyen és hasonló témákról a BÉT50 konferencián is szó lesz.
Portfolio Online Tőzsde - részvénykereskedés biztonságban: stabil, banki háttér, BEVA garancia

A BÉT50 kiadvány kapcsán is sok olyan vállalattal áll kapcsolatban a Budapesti Értéktőzsde, amelyek potenciális tőzsdére lépők. Az ő példáik alapján mely vállalatok számára vonzó forrásbevonási lehetőség a tőzsde?

Végh Richárd: Sok olyan céggel találkoztunk, ahol a vállalatvezetők felismerték, hogy fontos mérföldkőhöz érkezett a vállalat, és ahhoz, hogy tovább fejlődjenek, szintet ugorjanak szükségük van a cég működésének átalakításához. Ahogy a cégek, úgy a kihívások is sokfélék, például a generációváltás kérdése, illetve a döntéshozatal átalakítása az egyszemélyi döntéshozatalból a profi menedzsmenttel megtámogatott, független tagokat is tartalmazó igazgatóság, és felügyelőbizottság által hozott testületi döntéshozatallá. Más cégeknek az üzleti modell átalakítása a fő kihívás, mivel a növekvő bérek és a munkaerőhiány miatt a munkaintenzív tevékenység egyre kevésbé fenntartható, ezért tőkebefektetésre van szükség a hatékonyság és munkatermelékenység növelése érdekében. Vannak cégek, ahol pedig a mérethatékonyság javítása a cél új piacok meghódításával, az exportpiacok elérésével, amihez tőkén kívül nyelvtudásra, helyismeretre, és a céggel szembeni üzleti bizalom erősítésére van szükség.

A hazai kkv-k fejlesztése a cél


Ezek mindegyikére jelenthet megoldást a tőzsdei megjelenés akár a fő piacon, akár az Xtenden, a BÉT új középvállalati piacán.

Nemescsói András: A tőzsdei megjelenésnek van nyilván számos objektív előfeltétele, azonban nem lehet általánosságban válaszolni arra a kérdésre, hogy mely vállalatoknak érdemes ezt komolyan fontolóra vennie. A kibocsátói célok között nyilván jellemzően a forrásbevonás igénye vagy a tulajdonosok részleges értékesítési (exit) szándéka szerepel. A vállalatnak azonban befektetői szempontból is vonzónak kell lennie - például a növekedési potenciálja, külföldi terjeszkedése vagy például a stabil profitabilitása és emiatt a rendszeres várható osztalékfizetése által. Ezen objektív és részben szubjektív tényezőket együtt nevezhetjük annak a hiteles "tőzsdei sztorinak" ami alkalmassá tesz egy vállalatot a nyilvános piacra lépésre.

Dr. Nemescsói András 2010 óta a DLA Piper Budapesti irodájának partnereként vezeti a Jogvita-rendezési és Szabályozási Csoportot. Szakterületei a pénzügyi-szabályozási ügyek (befektetési szolgáltatások, bankjog, tőzsde és elszámolás), a jogvita-rendezési ügyek, azon belül is elődlegesen a nemzetközi (BIT alapú) választottbírósági jogviták, a pénzügyi és társasági jogi perek, valamint az állami támogatással kapcsolatos tanácsadás. András a Budapesti Értéktőzsde Kibocsátói Bizottságának és Tanácsadó Testületének a tagja, illetve 2016 óta a Befektető-védelmi Alap (Beva) igazgatóságának elnöke. András és csapata az utóbbi években a magyar piacon végrehajtott minden nagyobb tőzsdei bevezetésben jogi tanácsadóként valamilyen formában részt vett.

A hazai kkv-k fejlesztése a cél


Végh Richárd: Ugyanezt egy másik aspektusból úgy is megfogalmazhatnánk, hogy egy vállalatnak akkor érdemes a tőzsdét választania, ha a társaság tulajdonosai azt gondolják, hogy a legjobb napok még a cégük előtt állnak, ezért a további növekedéshez szükséges forrásbevonás mellett is meg szeretnék tartani a kontrollt és jelentős tulajdoni hányadot. Abban az esetben pedig, ha az a véleményük, hogy a céget eljuttatták abba a stádiumba, ahol ők már nem tudnak a további növekedést biztosító érdemi impulzusokat adni, akkor érdemes lehet private equity cégek segítségével keresni az exit-lehetőséget.

Hány ilyen tőzsdére való cég azonosítható be Magyarországon?

Végh Richárd: Van a hazai kkv-knak egy olyan köre, amelyek egy BÉT-kritériumrendszer alapján - többek között méret, profitabilitás szerint - tőzsdeképesnek nevezhetőek. Ezeknek a vállalatoknak a száma stabilan 300 és 400 között mozog, nyugodtan mondhatom, hogy nem okoz nehézséget megtölteni 50 igazán ígéretes sztorival a BÉT50 kiadványunkat. A BÉT50 interjúk során többször visszaköszönt, hogy a tőzsdeképessé válás gyakorlatilag egybeesik a legtöbb vállalat céljaival, hiszen a cél az, hogy hatékonyan, transzparensen működő vállalatokká váljanak, amit adott esetben kockázati tőkéseknek is bármikor értékesíthetnek, de természetesen a tőzsdei bevezetést is választhatják.

Milyen gyakorlati előnyökkel jár ehhez a tőzsdére készülő, vagy már tőzsdeképes körhöz tartozni, illetve maga a tőzsdei megjelenés?

Nemescsói András: Tapasztalatunk azt mutatja, hogy már a tőzsdei jelenléthez vezető út, az arra való felkészülés is nagyon fontos, hiszen a vállalatok ebben a fázisban készülnek fel egy a korábbinál transzparensebb, fegyelmezettebb, tudatosabb működésre, amely az egész szervezet működésére kihathat. Függetlenül attól, hogy az út végén a tőzsdei bevezetést, vagy esetleg egy private equity finanszírozást választanak, ez az edukációs folyamat önálló érték és mindenképp a társaság hasznára válik. Ha végül a társaság a nyilvános részvénykibocsátás mellett dönt, az egyrészt azzal az előnnyel jár, hogy úgy tudnak tőkeágon finanszírozáshoz jutni, illetve esetleg részlegesen kiszállni a korábbi tulajdonosok, hogy a tényleges kontrollt megtarthatják. Ez jellemzően sokkal nehezebb egy private equity tranzakció esetén. A bankhitellel szembeni kézenfekvő előnye a tőkeági finanszírozásnak pedig az, hogy a társaságnak a bevont forrást nem kell visszafizetnie.


Mennyire vannak tisztában a hazai kkv-k a tőzsdei jelenlét költségeivel, adminisztrációs igényével?

Végh Richárd: Úgy látjuk, hogy azok a vállalatok, amelyek közel állnak a felkészülésben a tőzsdére lépéshez, azok gyorsan megértik és átlátják, milyen elvárásokat támaszt a tőzsdei jelenlét velük szemben, és azt is megértik, hogy a tőzsdére lépés és a tőzsdei jelenlét költségei az előnyökhöz képest nem számottevők. Ráadásul a közvetett költségek, például a magasabb minőségű riportálás vagy complience költségei, mélyen beépülnek a vállalat értékrendjébe, így erre inkább üzleti lehetőségként tekintenek az érintett vállalatok.

Nemescsói András: Sok vállalatnál talán túlzottan is tartanak az adminisztrációs terhektől, pedig a tudatos, transzparens működés megtanulható, kockázatai pedig kezelhetők. Erről dedikált workshop keretében külön is beszélgetünk majd a BÉT50 konferencián.

Végh Richárd: Hozzátenném, hogy 2018-tól a BÉT Mentoring Programján keresztül az érintett vállalatok támogatáshoz juthatnak a tőzsdei megjelenésre való felkészüléshez. A programban egyrészt széles spektrumot lefedő képzést, másrészt sokrétű szakmai támogatást is kapnak a tőzsdére készülő cégek.

A hazai kkv-k fejlesztése a cél



A BÉT új, Xtend nevű piaca egyfajta belépőpiacként szolgál az újonnan tőzsdére lépő cégek számára. Mik a legfontosabb jellemzői ennek az új piacnak?

Végh Richárd: Lépcsőzetes szolgáltatásként gondolunk az Xtendre, amely a tőzsdére lépés leggyorsabb és leghatékonyabb módja, a szabályozott piachoz képest alacsonyabb tőzsdei díjjal, ráadásul a Mentoring Program keretében a költségek egy része fedezhető a programban résztvevő vállalatoknak. További könnyebbség az Xtend piacra lépő vállalatoknak, hogy beszámolóikat továbbra is a magyar számviteli szabályok szerint készíthetik, nem kell átállniuk az IFRS szerinti riportálásra, de számukra a jelentéstétel is egyszerűsített, természetesen úgy, hogy a befektetővédelem garantált. Érdemes kiemelni, hogy a középvállalatok számára létrehozott Xtend piacon megjelenő cégek számára a támogató ökoszisztéma része a kijelölt tanácsadó, amely feladata, hogy támogatja, folyamatosan figyelemmel kíséri a kibocsátók működését. Ráadásul ez a szakmai kapcsolat a tőzsdei bevezetéssel nem ér véget, a forgalomban tartás során is folyamatosan szerződéses viszonyban kell állniuk egymással.

A hazai kkv-k fejlesztése a cél


Nemescsói András: A szabályozott és az Xtend piac között fontos különbség még, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek az Xtend piacot választják, 5 millió euró, vagyis mostani árfolyamon közel 1,6 milliárd forint kibocsátási összérték alatt nem szükséges tájékoztatót készíteniük, és azt jóváhagyatni a Magyar Nemzeti Bankkal. Ebben az esetben az információs dokumentum felel meg a bevezetési dokumentumnak, ezt a dokumentumot a kijelölt tanácsadó segítségével állítja össze a kibocsátó, és a BÉT hagyja jóvá. Az Xtenden megjelenő cégeknek nem szükségszerű a nyilvános tranzakció azonnali végrehajtása sem, szemben a BÉT-en megjelenő társaságokkal.


A múltban többször előfordult, hogy a már tőzsdén lévő vállalatok nem tettek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A kijelölt tanácsadók segítsége azt is jelenti, hogy az Xtend piacon nem lesznek majd ilyen mulasztások?

Végh Richárd: Teljesen kiküszöbölni nyilván nem lehet ezt a problémát, de azt gondolom, hogy sok korábbi hiba megelőzhető lett volna azzal a minőségbiztosítással, ami az Xtend piacot jellemzi a kijelölt tanácsadók jelenléte miatt.

A hazai kkv-k fejlesztése a cél


Nemescsói András: A kibocsátó és a kijelölt tanácsadó közötti kapcsolat hosszútávon is fennmaradhat, mert bár azzal, hogy a kibocsátó részvényei bizonyos idő elteltével a Standard vagy a Prémium kategóriába is átkerülhetnek, ahol már nem kötelező a tanácsadó alkalmazása, eredményes kapcsolat esetén várhatóan továbbra is együttműködhetnek majd.


Hamarosan új részvény kerülhet bevezetésre az Xtend piacra, a Megakrán papírjaival akár heteken belül elkezdődhet a kereskedés. Mik a Megakrán bevezetésének legfontosabb tapasztalatai?

Végh Richárd: Először is fontosnak tartom, hogy az új bevezetés kapcsán kipróbálhattuk, élesben tesztelhettük azt a szabályrendszert, ami körül veszi az Xtend piacot, a tapasztalat pedig az, hogy jól vizsgázott a rendszer. Persze minden kezdet nehéz, azt gondolom, hogy a következő bevezetések még gördülékenyebben mennek majd. Fontos újdonság továbbá, hogy a Széchenyi Tőkealap-kezelő által menedzselt Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap is megjelenhet befektetőként akár már az első Xtend kibocsátóban is.

A hazai kkv-k fejlesztése a cél


Nemescsói András: Az Xtend piac kapcsán lényeges megemlíteni, hogy a kkv-k tőzsdei bevezetése támogatásának, az ehhez való jogszabályi és technikai háttér kialakításának egyre szélesebb európai és tengerentúli gyakorlata van, amelyek a hazai intézményi és támogatási rendszer kialakításánál is figyelembevételre kerültek. A Megakrán tudatosan és fokozatosan készült fel a nyilvános működésre, amelyhez a BÉT Mentoring Programja keretében pénzügyi és szakmai támogatásban részesült.


Az elmúlt években több alkalommal módosult a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról (SZIT) szóló törvény. Úgy tudjuk, több ingatlancég tervezi a tőzsdére lépést.

Végh Richárd: Valóban, a SZIT-törvény egyre vonzóbb feltételrendszert teremt az ingatlancégeknek, már vannak is olyan vállalatok, amelyek korábban is tőzsdén jegyzett cégek voltak, és most éltek a lehetőséggel, és SZIT-té alakultak, de tudomásunk van több olyan nagy, Magyarországon meghatározó vállalatról, amelyik SZIT-té alakulna és tőzsdén bocsátaná ki részvényeit. Bízunk benne, hogy egyre több ilyen cég jelenik meg a BÉT-en. A SZIT-ek tőzsdei jelenlétét az is elősegíthetné, ha az ingatlanalapok is még aktívabban meg tudnának jelenni befektetőként ezekben a társaságokban. Ehhez még szükség lehet a törvényi szabályozás finomhangolására.


Mi a szerepe a kockázati tőkealapoknak a hazai tőzsde fejlesztésében?

Végh Richárd: A számok azt mutatják, hogy az elmúlt években a lakossági megtakarításokon belül nőtt a részvénytulajdon aránya, de van még tere további növekedésnek, ráadásul a hazai intézményi portfóliókban is magasabb hazai részvénysúly lenne kívánatos. Amíg azonban a lakossági vagy a hazai intézményi portfóliókban emelkedik a magyar részvények aránya, szükség lehet akár állami vagy uniós forrásból támogatott alapokra, amelyek felkarolják a hazai részvényeket. A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, mint kockázati tőkealap elindítása fontos mérföldkő, hiszen olyan magyar középvállalkozások növekedéséhez nyújt finanszírozást, amelyek alkalmasak lehetnek az Xtenden való megjelenésre.

Nemescsói András: Talán érdemes ehhez hozzátenni azt is, hogy bár a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap dedikált célja a magyar tőzsdeképes vállalatok fejlesztése és az azokba való befektetés, valójában minden más kockázati vagy magántőkealap számára lehetséges exitlehetőséget biztosít a tőzsde. Ehhez persze erre alkalmas minőségű befektetések kellenek.

A hazai kkv-k fejlesztése a cél



A hazai lakossági és intézményi befektetőkről már beszéltünk, de mi a helyzet a külföldiekkel? A részükről megvan a bizalom a magyar tőkepiac felé?

Végh Richárd: Nemrég újult meg a BÉT felelős társaságirányítási ajánlása, ami szerintünk kulcsa annak, hogy meglegyen a befektetők bizalma a tőzsde felé, de ha a számokat nézzük, azok is beszédesek: a BÉT-en jegyzett vállalatok részvényeinek 65 százaléka külföldi befektetők tulajdonában van, azt gondolom, hogy ez komoly bizalmat jelez Magyarország, a listázott vállalatok és hazai tőkepiaci intézményrendszerrel kapcsolatban. Fontos, hogy érdemi jogszabályváltozások történtek az elmúlt években, amelyek hatására tovább tisztult a kép, például a tőzsdei bevezetés menetében vagy a zártkörűből nyilvános részvénytársasággá alakulás kapcsán. Jelenleg is zajlik a prospektus rendelet implementálása, ahol fontos szempont, hogy a magyar tőzsde ne kerüljön versenyhátrányba más európai és régiós piacokkal szemben. A kormányzat és a tőzsde közötti, szabályozással kapcsolatos egyeztetéssorozat nagyrészt már lezárult, de a közös munka még nem, a következő időszakban az ösztönzőkre kerül a hangsúly, hogy olyan környezetet hozzunk létre, amiben kkv-knak vagy akár állami cégeknek érdemes tőzsdére lépniük.

A hazai kkv-k fejlesztése a cél