Magyarország gázellátása és a paksi bővítés lehetnek a szeptember 18-ai moszkvai Putyin-Orbán találkozó legfontosabb témái. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az újabb hosszú távú szerződés azonban egyelőre nincs napirenden, noha előzetes egyeztetések már folytak a témában, miután egyelőre a 2020-as évről kell megállapodni.

Szijjártó tavaly ősszel még kijelentő módban nyilatkozott az új hosszú távú szerződésről, akkori szavai szerint új gázszállítási megállapodás váltja majd a lejáró szerződést. Magyarország az importált földgáz jelentős részét az Oroszországgal kötött hosszú távú gázszerződés alapján szerzi be, ez azonban lejár 2020 végén. A miniszter a héten a Reuters tudósítása szerint azt mondta, a szerződés már 2019-ben lejárhat, az orosz állásponttól függően. Ez arra utalhat, hogy a magyar kormány előrébb hozná az újabb hosszú távú gázvásárlási szerződés hatályba lépését. A 2020-as gázévről már legalább tavasz óta folyhat az egyeztetés a külgazdasági és külügyminiszter korábbi szavai alapján. A 2019-es gázszállítások mennyiségéről és áráról a kormány már megállapodott a Gazprommal.

A magyar kormány korábban az Északi Áramlat-2 gázvezeték kapcsán kritikus álláspontot képviselt, ez azonban inkább az Európai Bizottságnak szólt, amely Szijjártó szerint kettős mércét alkalmaz akkor, amikor úgy adott zöld lámpát a Németországot és Oroszországot összekötő gázvezeték építésének, hogy közben a Déli Áramlat projektet "megölte" - fogalmazott a Sputniknak júniusban.

A tárgyaláson valószínűleg a Paksi Atomerőmű bővítéséről is szó lesz. A projekt az eredeti tervekhez képest több éves késében van, a magyar kormány szerint az Európai Bizottság vizsgálata miatt. A testület tavaly márciusban adta meg az engedélyt a beruházásnak. A bővítésről Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014. január 14-én írt alá együttműködési megállapodást. A két új atomerőművi blokkot az eredeti terv szerint 2018-ban kezdték volna el telepíteni, és 2025-ben, illetve 2026-ban állhattak volna üzembe. A megállapodás alapján Moszkva a 12 milliárd eurósra becsült bővítési projektet, illetve a Roszatom reaktorainak beépítését 80 százalékban finanszírozhatja, 4-5 százalékos kamatlábú, 30 éves futamidejű államközi hitelből - ezek lehívása már megkezdődött az előkészítő feladatokhoz kapcsolódóan. A projekthez a kormány állami beruházási támogatást nyújt.

Orbán Viktor magyar kormányfő szeptember 18-án tárgyal Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A két vezető legutóbb júliusban találkozott.

Címlapkép: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs