Pénzügyi vagy IT-kérdés a digitalizáció? Hol lesznek 5 év múlva a pénzintézetek? Hogy kell priorizálni a digitalizáció területén? Kell-e félni a nagy techégektől? Többek között erről szólt az első panelbeszélgetés mai Financial IT and Disruptive Technologies 2018 konferenciánkon.

Pénzügyi vagy IT-kérdés a digitalizáció? - szólt a kérdés. Harmati László (Erste) és Kurtisz Krisztián (Uniqa) egy harmadikat választott: szerintük kulturális kérdésről van szó, utóbbi szerint elsőként ezért a HR-hez kell hozzányúlni. Hetényi Márk (MKB) szerint vezetői kurázsi, vizionárius megközelítés is kell hozzá. 2014 és 2018 között Magyarország ugrott abból a szempontból a legnagyobbat a PwC kutatása szerint, hogy a cégvezetők milyen arányban tartják a legfontosabb kihívásnak a digitalizációt.

Ki hogy képzeli el 5 év múlva a saját pénzintézetét? Hegedüs Éva (Gránit Bank) szerint bankja tőzsdén lesz, továbbra is digitális bankként fog működni, még nagyobb profittal. Hetényi Márk (MKB) szerint nem fognak tudni minden terméket önmaguktól jól lefejleszteni, a nyitott bankolás (open banking) azonban ki fogja nyitni a lehetőségek tárházát. Kurtisz Krisztián (Uniqa) szerint olyan dolgokat fognak meglépni, amelyeket sok versenytárs még nem. Harmati László (Erste) többek között az omnichannel megközelítést emelte ki.

Hogyan priorizálnak a digitalizációban? Harmati László (Erste) szerint rengeteg olyan innováció van, amely nagy fejlesztést igényel, de aztán kevesen használják, például még az NFC sem robbant be úgy gyakorlatba, ahogy sokan várták. Többek között a fogyasztási hitelezésben esedékes fejlesztéseket, illetve az Erste nyílt architektúrájú George platformját említette fejlődési irányként. Hegedüs Éva (Gránit Bank) többek között az azonnali fizetések és a jelzáloghitelezés területén nagy fejlesztési feladatokat és lehetőségeket lát. Hetényi Márk (MKB) szerint minden banknak saját útja van, ezen kell járnia, náluk ennek alapja az alaprendszer lecserélése, ami hamarosan végbemegy. Kurtisz Krisztián (Uniqa) szerint hosszú évekig mindent megtettek azért, hogy bonyolítsák a saját életüket, ma például jóval kevesebb termékük van, mint évekkel ezelőtt, és csodák csodájára többet adnak el belőlük.

Kell-e félni a nagy techégektől? A beszélgetésből az derült ki, hogy inkább saját maguktól, illetve a piacon belüli újítóktól tarthatnak a magyar pénzintézetek. Kurtisz Krisztián (Uniqa) szerint egyelőre az a kérdés, hogy hová akarnak ezek betörni (a kínai biztosítási piacon például egy néhány centes biztosítás csak egy meglévő szolgálatás monetizálását jelenti). Az utolsó pillanatban vagyunk, a legegyszerűbb megoldást kell megtalálni az ügyfelek számára. Hálásak lehetnek a jogszabályalkotóknak, hogy magasak a piacra lépési korlátok, de nehéz elképzelni, hogy egy technológiai óriás (pl. Amazon) a megszokott módon biztosítást nyújt. Szerinte a következő 1,5-2 évben nekik maguknak, biztosítóknak kellene felépíteniük saját digitális versenytársukat, még mielőtt ezt mások teszik meg. Hetényi Márk (MKB) szerint az ügyfelek egyre tudatosabbak, egyre fontosabb nekik pl. az adatbiztonság is, amelyben a bankoknak nagy előnyük van. Nem igazán fél nagy méretű fintech piacra lépőktől. Hegedüs Éva (Gránit Bank) szerint a Google és a Facebook igazi előnye, hogy nagyon sok ügyfél viselkedését ismerik. A banki licensz megszerzése azonban rengeteg szabályozási és politikai nyűgöt hozna nekik, viszonylag kicsi ezért a piacra lépésük esélye. Harmati László (Erste) bankszámla, bankkártya területen lát elsősorban versenylehetőséget a fintech cégek előtt.