Megjelent a kormány készpénzmentesítő terve, mely szerint a nagyvállalatoknál és állami intézményeknél a bérkifizetéseket elektronikus útra terelik, az állami intézményekbe bankkártya-terminálok kerülnek, korlátozzák a vállalatok készpénzes fizetését, a kártyás fizetést a boltok jó részében kötelezővé teszik. A nyugdíjak kötelező számlára utalása még nem került bele a kétéves tervbe, pedig ez szólhatott volna igazán nagyot. A készpénzmentesítő lépésekre óriási szükség van, mert a gazdaságunk valósággal fuldoklik a készpénzben. Megnéztük, mennyire nagy a baj, és mire készül a kormány.

Az azonnali fizetéssel és a PSD2 okozta változásokkal kiemelt helyen foglalkozunk november 19-ei Banking Technology konferenciánkon. Regisztráció itt!


2018.07.27 15:33 Itt a kormány készpénzgyilkos terve: már idén lépnek

Fuldoklunk a készpénzben


Már eddig is sokmindent elértünk: száguld a bankkártyás fizetés, zajlik az állami kártyaterminál-telepítési program, és készül a magyar azonnali átutalási rendszer, amelyet jövő nyáron adnak át, a bankok pedig felkészülnek a PSD2-re. Talán nem is hinnénk, mekkora szükség van újabb intézkedésekre, ugyanis

miközben a nominális GDP öt év alatt harmadával nőtt, addig a forgalomban lévő készpénzállomány több mint duplájára emelkedett. Félév végére 14,5 százalék fölé emelkedett a forgalomban lévő készpénzállomány a GDP-arányában.

Ördögi készpénzes csapdában Magyarország, itt a kormány mentőterve


Nemzetközi összehasonlításban is brutálisnak számít, ahogyan az elmúlt években nőtt a forgalomban lévő készpénzállományunk. A G4S nevű készpénzszállítmányozási cég globális felmérésében szereplő 2016 végi adatok szerint

A bankválsággal és betéti korlátozással sújtott Görögország után második legnagyobb mértékben, kivételesen gyorsan nőtt a forgalomban lévő GDP-arányos készpénzállomány.


Az ultraalacsony hozamkörnyezetben a készpénztartás alternatív költsége is jóval alacsonyabb lett, így nem nagy meglepetés, hogy más országokban is nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány.



A készpénzmentesítésnek az állami adóbevételek beszedésében is nagy szerepe van. Az online pénztárgépek, az EKÁER és az online számlázási rendszer bevezetése az OTP elemzői szerint jelentősen csökkentették az áfarést (vagyis a beszedett és a beszedhető áfamennyiség közötti különbséget). A már bevezetett digitalizációs eszközök csábító ízelítőt mutatnak arról, mennyivel lehetne hatékonyabb egy kevésbé készpénzzel terhelt gazdaságban az adóbeszedés.

Ördögi készpénzes csapdában Magyarország, itt a kormány mentőterve


Az MNB szakmai cikkében legutóbb itt írt a magyarok készpénzhasználati szokásairól.

Ha valaki nem tudná, azért nem jó nekünk a sok készpénz, mert

  • a készpénzes tranzakciók szinte láthatatlanok a hatóságok számára, készpénzzel lehet a legkönnyebben adót eltitkolni vagy illegális bevételekre szert tenni, ezért a fekete- és szürkegazdaság melegágya,
  • a készpénz szállítása, előállítása, kezelése, számolása stb. éves szinten 100 milliárd forint körüli költséget jelent a magyar társadalomnak az MNB egy becslése szerint.
  • a világ egyszerűen arrafelé halad, hogy a készpénz jelentősége marginális lesz, a transzparens, kényelmes, biztonságos elektronikus fizetési formák váltják fel idővel.


A kormány a pénzügyi tudatosságot növelő tervén belül külön foglalkozik a magyar gazdaság készpénzmentesítésével, a nemrégiben kiadott kétéves cselekvési tervben rövid határidővel szerepelnek újnak mondható lépések. A következőkben ezeket foglaljuk össze.

A kormány mentőterve


1. (Kötelező?) kártyaelfogadás/azonnali fizetés


Szektorokra és kereskedési méretekre vonatkozóan kártyaelfogadás/azonnali fizetés lehetőségének előmozdítása - szabályozási koncepció kialakítása (2018. II. félév).


Mindez azt jelenti, hogy bizonyos szempontok, például méret, tevékenység szerint kötelezővé tehetik a kártyaelfogadást. A korábbi tervezetben az szerepelt, hogy TEÁOR-kód (vagyis a kereskedők és szolgáltatók tevékenysége) alapján határozzák meg, kell-e kártyaterminált telepítenie a szolgáltatónak.

Ördögi készpénzes csapdában Magyarország, itt a kormány mentőterve


Ami még újdonság, hogy az azonnali fizetés lehetőségét is felvetik ebben a pontban, ugyanakkor az azonnali fizetési rendszer alapinfrastruktúrája is csak év végére készül el, és csak jövő év közepétől indul el élesben. Ezt inkább úgy értékelhetjük, hogy bár jelenleg a bankkártya az egyetlen valódi készpénzhelyettesítő eszköz a nem virtuális boltokban, azért a technológiai fejlődéstől és az újféle fizetési formáktól nem zárkóznak el.

Államilag támogatott, de nem kötelező kártyaelfogadási programot már eddig is működtetett a kormány, a Pénzügyminisztérium (akkor még NGM) 2016 decemberében indított országos kártyaterminál-telepítési programot, amelynek eredményeképpen 30 ezer új terminál kerülhet kihelyezésre a kereskedőkhöz 2017-ben azzal, hogy a kereskedők mentesülnek a telepítési költség alól és a felszámítható jutalék nem lehet több mint 1 százalék. A cél az, hogy 2020 végére minden bolt, szolgáltató és vendéglátó ipari egység rendelkezzen elektronikus fizetést lehetővé tevő terminállal. Hogy ezt ismét ösztönöznék-e hasonló eszközökkel, arról egyelőre nem tudni.

Ördögi készpénzes csapdában Magyarország, itt a kormány mentőterve


2. Számlára utalt bérek


Az állami intézményeknél és nagyvállalatoknál a bérek és járandóságok számlára utalásának ösztönzése, szabályozási koncepció kidolgozása (2018. II. félév).


A készpénzben kapott béreket és járandóságokat teljesen racionális döntés készpénzben elkölteni, hiszen ki szeretne például készpénzbefizetéskor és az elektronikus pénz további mozgatásánál is akár csak nagyon alacsony díjat is fizetni, ha a készpénzt (szinte) bárhol elköltheti szempontjából ingyen. Ezért is lehet okos lépés legalább a nagyvállalatoknál és az állami intézményeknél megszüntetni a készpénzes kifizetéseket. Ugyanakkor érzésünk szerint a kkv-szektorban lenne egy ilyen intézkedésnek igazán komoly gazdaságfehérítő hatása, ahol az alkalmazottak egy része a minimálbéren felüli vagy akár a teljes fizetését feketén, adózatlanul kapja.

Ördögi készpénzes csapdában Magyarország, itt a kormány mentőterve

3. Állami POS-terminálok


Állami intézményeknél az elektronikus fizetés lehetőségének megteremtése (POS terminálok telepítése, azonnali fizetés stb.), illetve az állam felé irányuló elektronikus fizetések ösztönzése - szükség esetén szabályozási koncepció készítése (2018. II. félév).


Ha az állam elvárja, hogy a gazdaság minél inkább elektronikus fizetési megoldásokat használjon, valóban nulladik fejlesztési pont, hogy legalább a bankkártyás fizetés (később az azonnali fizetésre épülő egyéb megoldások) elérhető legyen az állami intézményeknél.

4. Készpénzmentes vállalkozások


A vállalkozások közötti készpénzes fizetésre vonatkozó havi értékhatár csökkentése több lépcsőben - szabályozási koncepció kidolgozása, pozitív ösztönzőkkel (2019. I. félév)


A tavaly ősszel kiadott tervezetben még kokrétabban szerepelt ez az intézkedés, miszerint a készpénzes fizetésekre vonatkozó havi másfél millió forintos felső határt két lépcsőben akár 500 ezer forintra lehet csökkenteni. Ha ez a terv nem változott (ezt nem tudhatjuk biztosan), az azt jelenti, hogy 2019 első félévének végéig ehhez a korláthoz kell majd alkalmazkodniuk a vállalkozásoknak.

Ami nem fért bele a kétéves tervbe


Az állami támogatások és segélyek jelentős része még ma is készpénzben kerül kifizetésre. Számos nemzetközi példához hasonlóan célszerű bevezetni azt a gyakorlatot, hogy az állami támogatások minél nagyobb arányban fizetési számlára kerüljenek. Az előző pontban említettekhez hasonlóan ezt a bevezetni tervezett új szociális alapszámla konstrukció elvileg mindenki számára lehetővé tenné. Az állami kifizetések fokozatos elektronikus útra terelése jelentős megtakarítást is eredményezhet, mivel az átutalás a postai kifizetésnél jelentősen olcsóbb


- írták a tavaly kiadott tervezetben.

Az állami kifizetések - mint például nyugdíj, segélyek - teljesen elektronikusra váltása viszont a nemrégiben kiadott cselekvési tervben már nem szerepel, pedig ez egy valóban sokkszerű, drasztikus készpénzcsökkentő lépés lenne.

Az intézkedés valószínűleg azért kerülhetett ki a rövidebb távú célok közül, mert továbbra is hatalmas lenne a politikai kockázata. A nyugdíjak, szociális juttatások készpénzmentesítésére legkorábban akkor számíthatunk, ha legalább a kártyás vagy egy új (például azonnali fizetési rendszerre épülő) fizetési infrastruktúra közel 100 százalékos lefedettséggel működne a boltokban, állami intézményekben, és amikor a szociális számla termék valóban egy kifejezetten olcsó szolgáltatás lesz (a már létező alapszámla konstrukcióról tavalyi gyorselemzésünkben is bemutattuk, hogy ez egy balul sikerült árazású, piaci alapon lényegében nem működő termék lett).

Amíg ez az infrastruktúra nem áll rendelkezésre, addig nehéz lenne elképzelni, hogy a kormány egy huszáros vágással vállalkozna egy ilyen gazdaságilag racionális, de politikailag kockázatos lépésre, pedig ez valóban drasztikusan csökkenthetné a forgalomban lévő készpénzállományt.