Az Európai Unió statisztikai hivatalának adataiból az is kiderül, hogy a cégvezetői pozíciókban levők közül Magyarországon mindössze 14,5 százalék nő - az EU-átlag sem túl magas, azonban a magyarországi adatoknál azért magasabb: 25,3 százalékos.
Viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy cégnél az első számú pozícióban nő legyen. Helyettes pozícióban már sokkal gyakoribb, a középvezetői szinten pedig azt lehet látni, hogy kiegyensúlyozott a férfi-nő arány
- mondta korábban a Portfolio-nak Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének professzora, a Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központjának társigazgatója, hozzátéve, a nők sokkal gyakrabban töltenek be felsővezetői pozíciót a közszférában, mint a magánszférában.Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy a tudományos életben és a mérnökök között is alulreprezentáltak a nők: 2017-ben összesen közel 18 millió tudóst és mérnököt tartottak számon az Európai Unióban. A területet továbbra is férfitúlsúly jellemzi, miután az ágazatban tevékenykedők 59 százaléka férfi, és csupán 41 százaléka nő. Magyarországon különösen pocsék a helyzet: mindössze 25 százalékos a női tudósok, mérnökök aránya.
A nagyvállalatok hozhatják az áttörést?
2015-ben a Continental autóipari beszállító azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2020-ra 16%-ra emeli női vezetői arányát, ezt napjainkra már majdnem sikerült elérnie, hiszen jelenleg a felsővezetői pozíciók 15%-át töltik be nők.A technológiai vállalat szeretné elérni, hogy 2025-re a vezetői pozíciók negyedét töltsék be nők, ráadásul nem csupán Németországban, hanem teljes, globális vállalati szinten.
A cég közlése szerint próbálják segíteni a munkavállalókat abban is, hogy megtalálják az egyensúlyt a karrier és a család között.A technológiai vállalat támogatja a részmunkaidőt és a rugalmas munkavégzést, még 2016-ban vezetett be olyan lehetőségeket az alkalmazottai számára világszerte, mint az otthoni és távoli munkavégzés, illetve az alkotói szabadság
- írták.
