Csak lézengtek a munkások az elmúlt napokban a világ egyik legnagyobb hálózati eszközgyártója, a kínai ZTE gyáraiban, az olcsó telefonjairól is ismert cég gyakorlatilag leállította működését, miután az Egyesült Államok úgy döntött, hogy elvágja legfontosabb amerikai beszállítóitól. Ha nem lesz megállapodás a kínaiak és az amerikaiak között, akkor könnyen lehet, hogy megszűnik a kínai óriásvállalat. Remény még van, Donald Trump azt ígéri, hogy megmenti a vállalatot, de könnyen lehet, hogy nem önzetlenségből segít, a végén még ő keres a szívességen.
Portfolio Online Tőzsde - részvénykereskedés biztonságban: stabil, banki háttér, BEVA garancia

Kereskedelmi háborúzik Kína és Amerika


Donald Trump amerikai elnök számtalanszor kritizálta Kínát azért, mert szerinte a két ország közötti kereskedelmi feltételek egyenlőtlenek, idén márciusban pedig robbant a bomba, és Trump importvámokat vezetett be egy sor termékre, ezzel gyakorlatilag kereskedemi háborút robbantva ki. Az acél-és alumínium termékekre kivetett importvámokkal megkezdődött a Kína elleni hadjárat, amit a technológiai és telekommunikációs szektort sújtó vámok követtek.

Kinek van igaza?

Az amerikai elnök szerint a kínaiak megsértik a Világkereskedelmi Szervezet szellemi tulajdonjogokra és a technológiai transzferekre vonatkozó szabályait, hiszen a helyi vállalatok büntetlenül lophatják el a Kínában befektető külföldi vállalkozások szellemi tulajdonát, mert az állam nem lép fel elég hatékonyan ezen gyakorlat ellen. Az egyenlőtlenségben van igazság, hiszen miközben Kína szabadon áraszthatta el exportcikkeivel a világot, addig a nyugati cégek csak komoly korlátozásokkal mehettek Kínába (vegyesvállalatokon keresztül). Állami vállalatait pedig olcsó hitelekkel segíti Kína, így azok az alacsony tőkeköltségük miatt versenyelőnybe kerülnek - mutat rá az Alapblog.

Technológiai hidegháború zajlik


Nem véletlen a két ország közötti vérre menő küzdelem. Nem csak a félvezető szektorról meg a mobilgyártókról van szó, hanem sokkal nagyobb célokról: a harc azért is folyik Amerika és Kína között, hogy ki legyen a mesterséges intelligencia és az 5G úttörője.

A háború első igazán nagy áldozata pedig a ZTE.


ZTE, a hálózati óriás

A ZTE (teljes nevén Zhongxing Telecommunications Equipment) egy részben állami tulajdonban lévő kínai technológiai vállalat, ami mobiltelefonokat, hálózati eszközöket, távközlési készülékeket és szoftvereket gyárt. Eredetileg a kínai piacra fókuszált, de a 2004-es hongkongi elsődleges részvénykibocsátásból befolyó összeget a külföldi terjeszkedésre és a külföldi terjeszkedést megalapozó kutatás-fejlesztésre fordította, így elkezdődött a nemzetközi terjeszkedés.

2006-ban már a globális CDMA-hálózatok megrendeléseinek 40 százalékát a ZTE zsebelte be, 2007-ben már a brit Vodafone, a spanyol Telefonica és az ausztrál Telstra is az ügyfele lett. Ma a világ negyedik legnagyobb távközlési eszközgyártója, Magyarországon a Telenor adott még 2010-ben megrendelést a ZTE-nek, hogy cserélje le mobilhálózatának bizonyos elemeit.

Megvan a globális kereskedelmi háború első igazán nagy áldozata



A ZTE jövője azonban megkérdőjeleződött, amikor az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma áprilisban megtiltotta, hogy az amerikai vállalatok termékeket és szolgáltatásokat (beleértve az Android operációs rendszert) értékesíthessenek a ZTE-nek a következő hét évben. Ez gyakorlatilag ellehetetlenítette a kínai cég működését.


Ürügy pedig bőven akadt, bár nehéz elhinni, hogy nem a kereskedelmi háború a fő indok a ZTE büntetése mögött.

A kínai távközlési eszközüket gyártó cégek már egy ideje az amerikai kormányzat célkeresztjében voltak. 2018 februárjában a Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság, az FBI, a CIA és a Nemzeti Biztonsági Ügynökség, valamint a Védelmi Hírszerző Ügynökség vezetője az amerikai szenátus előtt azt állította, hogy a Huawei termékek potenciális biztonsági kockázatot jelent a felhasználók számára. Állításuk szerint a modemekbe és mobilokba épített kiskapuk az amerikaiak elleni kémkedésre használhatják a technológiájukat. (Azóta az amerikai védelmi minisztérium betiltotta a Huawei és a ZTE által gyártott mobilok és modemek forgalmazását a munkavállalóik számára.)

A ZTE megbüntesére mégis más indokolt talált az amerikai kereskedelmi minisztérium. Annak idején a ZTE termékeket adott el Iránnak, amikor amerikai szankciók voltak életben. (Ezért egyszer már kapott egy 1,19 milliárd dolláros büntetést a ZTE a kereskedelmi minisztériumtól.) A szankciók lényege, hogy az érintett országoknak nem adhatnak el amerikai technológiát vállalatok, ha pedig a kínai ZTE egy olyan telefont ad el Iránnak, ami nagyrészt amerikai alkatrészeket tartalmaz, akkor megsérti az embargót. Ez pedig kellő indokot szolgáltatott arra, hogy az USA elvágja amerikai beszállítóitól a kínai céget.

Tönkreteheti a ZTE-t az amerikai támadás


Nagy érvágás ez a ZTE-nek, miután az alkatrészek 25-30 százalékát amerikai vállalatoktól rendeli, arról nem is beszélve, hogy mobiltelefonjaihoz Android operációs rendszert használ, ami a Google terméke, így ettől is elesett. Persze tudna más beszállítókat találni a ZTE, hiszen nem csak amerikai partnerei gyártják a szükséges alkatrészeket, de ha beszállítót kell váltania, akkor újra kell terveznie a termékeit, ami sok fejlesztést igényelne, és valószínűleg sokáig tartana.

A ZTE-nek összesen 211 amerikai beszállítója volt 2017-ben, ezektől 2,3 milliárd dollárnyi terméket vett. Köztük volt a Qualcomm, a Broadcom, az Intel és a Texas Instruments, amelyek 100 milliós nagyságrendű bevételt zsebelhettek be a kínai vállalattól, de a ZTE nagy beszállítója a Lumentum Holdings és az Acaica Communications is.

A ZTE a kereskedelmi minisztérium rendelete következtében leállította tevékenységét, felfüggesztette az online értékesítéseket a saját oldalán és az Alibaba felületén. Az események fényében kérdéses a ZTE túlélése, a piaci pletykák már arról szólnak, hogy a ZTE eladhatja a mobilgyártást valamelyik hazai riválisának, például a Huaweinek, az Oppónak vagy a Xiaominak.

Pedig nem ment rosszul mostanában a ZTE-nek, a bevételek emelkedő tendenciát mutattak az elmúlt években és az elemzők (eddig) további növekedést prognosztizáltak.

Megvan a globális kereskedelmi háború első igazán nagy áldozata


A társaságnak ritkán volt veszteséges éve és profitnövekedéssel számoltak az elemzők a közeljövőre.

Megvan a globális kereskedelmi háború első igazán nagy áldozata

Nagy csapás lenne a világnak is a ZTE eltűnése


Az okostelefonok piacán gyakorlatilag elhanyagolható szereplő a ZTE, tavaly 46,4 millió mobiltelefont értékesített az Egyesült Államokban, amivel a hetedik legnagyobb gyártó volt az Android operációs rendszert használó telefongyártók között az IHS Markit adatai szerint. Kínában nincs az öt legnagyobb mobilgyártó között a ZTE, 2015-ben már csak 4 százalékos részesedése volt a kínai okostelefon-értékesítésekből és azóta folyamatosa csökken a részesedése. Leginkább az alsó kategóriás Androidos okostelefonjai voltak népszerűek. Viszont a Nokia, az Ericsson és a Huawei után a negyedik legnagyobb hálózati eszközöket gyártó a világon, így a cég bedőlését meg-érezné a távközlési szektor.

Megvan a globális kereskedelmi háború első igazán nagy áldozata

Trump megmenti a céget?


A ZTE elmondása szerint jelentős készpénzállománnyal rendelkeznek, vagyis még szó sincs a csődről és aktív kommunikációt folytatnak az amerikai kormányzattal, hogy megsemmisítsék a rendeletet. Úgy néz ki, hogy Donald Trump is megenyhül, a napokban már azt nyilatkozta, hogy felül fogja vizsgálni a büntetést és segít megmenteni a vállalatot. Az amerikai elnök azt ígéri, hogy segíteni fog Kínának, miután a kínai elnök amiatt panaszkodott, hogy túl sok kínai állásába kerülne a ZTE csődje. Persze ezt nem teljesen önzetlenül teszi. A ZTE 75 ezer főt foglalkoztat, ebből 30 ezer a kutatás-fejlesztésen dolgozik és Kína mellett az Egyesült Államokban, Európában, Japánban és Kanadában is van kutatóközpontja. És azt se felejtsük el, hogy az amerikai exportőröknek is fájna, ha kiesnének a kínai partnereik.

A Kína és Amerika közötti jó viszony a nyugati vállalatoknak is érdeke, hiszen Kína borsot törhet még az orruk alá. Például a Qualcomm azt tervezi, hogy felvásárolja a holland NXP chipgyártót, amit már a világ kilenc vezető szabályozó hatósága jóváhagyott, de még Kínának is rá kell bólintania. Miután Trump a Twitteren békülékenyebb hangnemet ütött meg, a kínai kereskedelmi miniszter megígérte, hogy felgyorsítják a folyamatot. A késlekedés káros a Qualcommnak, akinél így várat az autóipari áttörés. Elképzelhető lenne egy olyan megállapodás, hogy a ZTE folytathatja a működését, ha a Qualcomm megveheti az NXP-t.

De betehet Kína több amerikai vállalatnak is, például a legnagyobb amerikai cég, az Apple termékeinek nagy része Kínában készül és a bevételeiben is közel 30 százalék a kínai értékesítsek súlya.

De van egy olyan elmélet is, miszerint Donald Trump azért tett ígéretet Kínának a ZTE megmentésére, mert saját üzleti érdeke is fűződik hozzá. Sajtóértesülések szerint kínai állami intézmények 500 millió dolláros hitelt biztosítanak indonéz ingatlanfejlesztési projektekhez, amelyek között vannak Trump-hotelek és golfpályák is, vagyis ha Trump szívességet nyújtana a kínaiaknak, akkor cserébe a privát projektjeihez szerezhetne finanszírozást. Egyébként nem ez lenne az első eset, hogy a Trump Organization kínai vállalatokkal kerül kapcsolatba, korábban például voltak közös projektjeik Dubajban is.

Ha a ZTE mégis elbukna...


A versenytársak, például a Nokia és az Ericsson bizonyára nagy nyertesek lehetnének, ha a ZTE elbukna, mind a bevételeikre, mind a profit marzsokra pozitív hatással lehet, ha a kínai rivális kiesik a versenyből.

Mit csinálnak az árfolyamok?


A ZTE részvényeinek kereskedése fel van függesztve amióta a céget elvágták amerikai beszállítóitól. A versenytársak és a beszállítók részvényei azonban reagáltak a hírekre.

A hálózati eszközök piacának másik két nagy szereplője, a Nokia és az Ericsson részvényei nagyot emelkedtek a tilalom óta. A beszállítók közben vegyesen teljesítenek, a ZTE felé nagy kitettséggel rendelkező Acacia Communications és a Nextronics nagy zuhanást szenvedtek el, míg a nagyobb cégek árfolyamára kevésbé hatott a hír.

Megvan a globális kereskedelmi háború első igazán nagy áldozata


A címlapkép forrása: AFP / Fred Dufour